Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

14.1. Precíziós mezőgazdaság eszközei, beleértve a drónokat

Takácsné György Katalin - Takács István

Az agrárdigitalizáció, a precíziós mezőgazdaság nem csak technológia, hanem gazdálkodási filozófia is. „A precíziós gazdálkodás egy olyan menedzsment stratégia, amely időbeli, térbeli és egyedi – a növénytermesztéshez, illetve állattenyésztéshez szükséges – adatokat gyűjt, dolgoz fel és elemez, valamint azokat egyéb információkkal egészíti ki, annak érdekében, hogy segítse a változatosságot kezelő döntéstámogatási folyamatokat, növelve ezzel az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, a produktivitást, a minőséget, a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot a mezőgazdasági termelés során.” (ISPAG.org).

A gyakorlatban több mint három évtizede jelentek meg az egyes műveleti elemei, eszközei. A fogalommal kapcsolatban számos értelmezés lelhető fel a szakirodalomban. Jelen tanulmány szempontjából a precíziós növénytermesztés lényege, 3 pillérre Grisso (2009) alapján a következőképpen határolható le:

információ (talajadottságok, fajtatulajdonságok, időjárási paraméterek és előrejelzések, a kártevőszervezetek jelenléte, fejlődési dinamikájuk, múltbéli és tervezett hozamadatok menedzsment-zónánként, közgazdasági, piaci információk stb.);
technológia (gépek vezérlése (GPS helymeghatározással), térinformatika, szenzorok stb.);
döntéstámogatás (adatbázisok, összefüggések az inputok és hozamok között, helyismeret, adatbázisokra épülő elemzések, gazdaságmatematikai módszerekkel történő termelés optimalizálás).

Fontos kiemelni, hogy jelentősége túlmutat a kezelt – nem kezelt zónák környezeti hatásain, a műveleti megtakarítások költségcsökkentő hatásán. A növénytermesztésben a termőhelyi adottságokra alapozott, menedzsment-zónánkénti ráfordítás-hozam optimalizálás, vagy az állattenyésztésben az állat egyedi, genetikai teljesítményére alapozó takarmányozásra épülő tartástechnológia (mely alapja a termelési függvény) a legnagyobb eredmény elérést teszi lehetővé. Az irányítási rendszer folyamata: az adatfelvételezés, -gyűjtés, -feldolgozás, döntéshozatal (döntéstámogató megoldások széles tárháza alakult ki napjainkra köszönhetően a mesterséges intelligencia terjedésének is), majd a technológiai művelet végrehajtása, illetve annak kontrollja. Az adatgyűjtés és -elemzés elengedhetetlen a sikeres pontos döntéshozatalhoz a mezőgazdaságban. A kapott eredmények – adatok – további menedzsment döntések inputját szolgáltatják. További fontos kérdés: a nyomon követhetőség („from farm to table”), valamint az élelmiszer-ellátási láncban a block-chain technológia adaptációja, mely az élelmiszer-biztonságot szolgálja (biztosítva az adatok integritását és a transzparenciát).

A precíziós technológia, mint agrárinnováció értékelhető a társadalmi fenntarthatóság szempontjából is: Visszautalva a fenntarthatóság hármas pillére (Bruntland Report, 1987; Takácsné György, 2011; Wright, 2012) hangsúlyozni szükséges jelentőségét az élelmiszer-ellátás és annak biztonsága terén (megtermelt élelmiszer-mennyiség, illetve minőség), míg a gazdasági fenntarthatóság üzemi szinten is kell, hogy teljesüljön. Az erőforrások hatékony felhasználása (itt elsődlegesen a termőföld, mint korlátozott erőforrás hatékonysága kerül előtérbe) az egyik záloga a mezőgazdaság által előállított termékekkel szembeni növekvő és változó igény kielégítéséhez. Azonban a mezőgazdaság multifunkcionalitása, a biodiverzitás fenntartása mentén a vidéki térség, mint élettér népesség el- és megtartó funkciója mellett a rekreációs társadalmi elvárásokra is választ kell adni.

A precíziós mezőgazdaság eszközrendszere – az első elemek megjelenését követve – folyamatosan bővül. Maga a technológia folyamatos innovációként jellemezhető, melynek mozgatórugója a mezőgazdaság műszaki fejlesztése. A fejlődést a gép- és vegyipar adja (mivel a tudományos-technikai eredmények ösztönzik a fejlődést, a push hatás érvényesül).1

1	A technológiai fejlődéssel az Agrárgazdaságtan II. kötet 5. fejezete foglalkozik.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero