Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


14.1.1. A precíziós mezőgazdaság eszközrendszere

A precíziós mezőgazdaság alapja a pontos hely (termőhelyi adottságok), valamint a biológiai szervezetek, mint a termelés alanyai és egyben eszközei ismerete (a fajta, genetika, fejlődésdinamika, érzékenység a környezeti hatásokra stb.). A 21. században rendelkezésre álló ismeretek, az információ megszerzésének lehetősége, mélysége tette lehetővé, hogy nagyszüleink és elődjeink tacit tudását olybá mélyítsük, ami a korábban már kifejtett fenntarthatóságot szolgálja. Az 1990-es évek derekán kibontakozó precíziós gazdálkodás alapja a helymeghatározási rendszerek nyílttá válása, a műholdas helymeghatározás beépítése az eszközökbe, a GPS-technológia mezőgazdasági alkalmazása. Az off-line alkalmazás megjelenése után minőségi előrelépést jelentett a valós idejű (real-time) megoldások megjelenése, különösen a növényvédelemben vagy az állattenyésztésben.
A támogató háttér fejlődése, a Földrajzi Információs Rendszerek (GIS – Geographic Information System) megjelenése lehetővé tette a földrajzi helyhez köthető adatok (téradatok) integrálását, tárolását, szerkesztését, majd az ezeken alapuló elemzéséket, megjelenítéseket. A gazdálkodók részletes térképeket készíthetnek termőterületükről (vizualizálva a talajtípusokat, topográfiát, a táblatörzskönyvben szereplő adatokat, a múltat, a hozamtérképekkel kiegészítve a korábban felvételezett adatokat. A mintázatok kijelölik a táblán belüli változékonyságot (homogentiás – heterogenitás), mely alapját képezi annak a döntésnek, hogy például hol kell menedzsment-zónánkon beavatkozni vagy hol hagyható el egy-egy művelet. Mind ezekre alapuló gazdaságossági számítások segítségével optimalizálható a termelés.
A következőkben álljon itt a precíziós gazdálkodás elemeinek elterjedése a számítástechnikai fejlődés mentés a szántóföldi növénytermesztésben (Ambrus, 2025, 26. o.):
 
A kezdetek (1960‐as évek)
  • 1962: A világ első igazi működő GIS-ének kifejlesztése Kanadában, az erdészeti és vidékfejlesztési minisztérium megbízásából. A Roger Tomlinson által vezetett projekt a "Canada Geographic Information System" nevet kapta, és a kanadai földhasználati leltár adatainak tárolására, elemzésére és kezelésére használták. (Geographic information system - Wikipedia, 2023)
 
A számítógépes fejlődés (1970‐es, 1980‐as évek)
  • Számítógépes hardverek fejlődése: A számítógépek egyre gyorsabbá és elérhetőbbé váltak, ami lehetővé tette a nagyobb adathalmazok kezelését és a komplexebb elemzések elvégzését.
  • Szoftverfejlesztés: Megjelentek az első kereskedelmi GIS-szoftverek, amelyeket már nem csak kormányzati szervek, hanem vállalatok és egyetemek is használhattak.
 
A térbeli adatok demokratizálódása (1990‐es évek)
  • Asztali GIS: A GIS-szoftverek megjelentek a személyi számítógépeken, ami szélesebb körben is elérhetővé tette a technológiát.
  • Internet és a webes GIS: Az internet elterjedése lehetővé tette a térbeli adatok online közzétételét és megosztását.
 
A modern GIS (2000‐es évektől)
  • Nyílt forráskódú GIS: Megjelentek a nyílt forráskódú GIS-szoftverek, amelyek ingyenesen elérhetőek és használhatóak.
  • Felhőalapú GIS: A felhőalapú GIS -szolgáltatások lehetővé teszik a térbeli adatok tárolását, elemzését és megosztását az interneten keresztül.
  • Mobil GIS: A mobil GIS-alkalmazások lehetővé teszik a térbeli adatok elérését és használatát okostelefonokon és táblagépeken
 
Az adatelemzésben a Big Data és a gépi tanulási módszerek alkalmazása is egyre inkább előtérbe kerül. A valós idejű adatmegosztás és a precíziós gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztésben a felhőalapú rendszerek elterjedésével, a hozamtérképek összekapcsolásával más adatforrásokkal (ezek lehetnek valós és nem valós idejű adatbázisok) (pl. talajvizsgálatok, kártevő felvételezések, időjárási adatok) adják a komplex elemzések és a folyamatoptimalizálások alapját.
A Smart Farming – Mezőgazdaság 4.0 –, a robotika – Mezőgazdaság 5.0 –, továbbá az IoT (Iternet of Things), az M2M (Machine to Machine) a jövő. Az M2M-technológia alkalmazásakor az eszközök közvetlenül kommunikálnak egymással, emberi beavatkozás nélkül, érzékelők és más IoT-eszközök által gyűjtött adatok alapján valós időben történik a folyamatok optimalizálása hozzájárul a fenntartható mezőgazdaság termelésben történő megvalósításához az adatok valós idejű gyűjtése és elemzése révén, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági folyamatok automatizálását és optimalizálását. Olyan gazdálkodást tesz lehetővé, amely már személyre szabott, adatvezérelt és automatizált termelés. Kérdés, mi lesz ebben az ember szerepe? A Mezőgazdaság 5.0 jellemzője autonóm mezőgazdasági robotok, robotkarok megjelenése és elterjedése, a drónok használata a termelésben, a talaj- és növényszenzorok valós idejű adatszolgáltatása. Erre épül a mezőgazdasági gépek, eszközök egymással való kommunikációja, adatcseréje, kiegészülve a mesterséges intelligencia és a Big Data összeköttetésével, adatelemzéssel, gépi tanulással és prediktív modellek megalkotásával (szakértői shellek, gazdaság virtuális modellek), amelyek segítik a tervezést, szimulációkat, valamint valós idejű adatok alapján frissülő digitális modelleket alkotnak. Cél a hatékony gazdálkodást a széles értelemben vett fenntarthatóság szolgálatába állítani.1
1 A precíziós növénytermesztéssel az Agrárgazdaságtan II. kötet 6.3-as alfejezete foglalkozik.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave