Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

14.1.2. Drónok a precíziós mezőgazdaságban

A helyes gazdálkodói döntések meghozatalának alapja a minél precízebb információ (itt már nem adatról, hanem információról, azaz feldolgozott adatról kell beszélni). A drónok által gyűjtött adatok feldolgozása különféle szoftverek és algoritmusok segítségével történik. Régebben is adatok képezték a döntéstámogató rendszerek bemeneti inputjait, azonban a Big Data korszakában, a valós idejű döntések meghozatalában új lehetőséget nyít. A gazdák gyorsan, hatékonyan tudják felmérni a mezőgazdasági területeik állapotát, ismerve a termelés biológiai eszközét (fajta, genetika stb.), piaci lehetőségeket és korlátokat tudják meghozni döntéseiket, választanak technológiai elemeket (tápanyagellátás, növényvédelem, vízpótlás).

Napjainkban új eszköz, a mezőgazdasági drónok – pilóta nélküli légi járművek – alkalmazása kiegészítője a korábban ismertetett technológiai eszközrendszernek. A hozamtérképezésben kiegészítője a távérzékelésnek, valós idejű adatokat szolgáltatva a szántóföldi növénykultúrák állapotáról. Számos esetben önálló autonóm munkavégzésre képesek, különösen a monitorozásban, a növényvédelem és a mikro-tápanyagellátás terén. Hatékonyak, olcsón működtethetőek, automatizálhatóak, különösen kis kultúrákban, és lényeges, hogy a talaj állapotától függetlenül képesek többféle feladat ellátására. Az Európai Unió Green Deal (Zöld Megállapodás) célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a mezőgazdasági drónok különösen fontos szerepet játszanak a fenntartható és környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztésében.

A drónok használatának előnyei szemben állnak a műholdas távérzékeléssel, amely széles körű lefedettséget ad a területen, ugyanakkor időjárási kitettsége (felhők) nagyobb, relatíve alacsony felbontású képeket eredményez. Az adatfelvételezési cél esetében a drónok (UAV) mezőgazdasági alkalmazása az alacsony repülési magasság okán rendkívül pontos, nagy felbontású felmérést tesz lehetővé. A felszerelhető eszközök közé tartozhat a hagyományos RGB és multispektrális, illetve hiperspektrális kamerák, GPR (Ground Penetrating Radar), magyarul talajradar: elektromágneses hullámok visszaverődésének detektálásán alapuló, felszín alatti roncsolásmentes geofizikai képalkotó talajradar. Előnye, hogy teljes 3D-s szelvényképet kapunk a felmért területről. A növényvédelemi munkák elvégzésére alkalmas permetezők felszerelése teszi lehetővé a speciális állománykezeléseket. Hátránya, hogy zárt lombozat esetében nem lehet alkalmazni tökéletesen. (Ragán et al. 2020, Sakidu et al., 2021; Nyéki et al., 2025)

Nem belemenve a részletekbe a különböző eszközökkel a következő fontosabb állapot felmérése válik a drónfelvételezés segítségével lehetővé (Rios do Amaral et al., 2020; Ambrus et al., 2021; Zalai et al., 2022; Vlaskality et al., 2025 alapján):

Atmoszférikus szenzorok: környezet monitorozása és annak jellemzőinek meghatározása (a környezet fizikai jellemzőinek értékelésére a talajnedvesség, páratartalom és levegő hőmérséklet érzékelők; biológiai paraméterek mérése, mint biomassza, klorofill koncentráció, növény magasság, növény sűrűség, Levélfelület Index (LAI), valamint a levelek, termések és virágok száma).
Talajszenzorok: talajnedvesség.
Képalkotó szenzorok: egy 2D kép leképezése egy 3D környezetből.
Navigációs szenzorok és rendszerek: Egy autonóm mobil robot képes saját maga döntéseket hozni és szükség esetén korrekciós intézkedéseket tenni, hasonlóan az emberhez (útvonaltervezés, a legrövidebb út, a leggyorsabb út).
A mesterséges intelligencia, gépi tanulás alkalmazása: A mesterséges intelligencia különböző módon alkalmazható attól függően, hogy a robotnak milyen feladatokat kell elvégeznie és milyen alkalmazási területen dolgozik. A gépi tanulás fejlődésének köszönhetően egyre inkább lehetőség nyílik nagy adathalmazok, vagy „Big Data” feldolgozására. Fuzzy logika, mesterséges neurális hálózatok (ANN), és neuro-fuzzy logika segítségével könnyíthető meg a problémamegoldás folyamata. Az mesterséges neurális hálózatok széles körben alkalmazottak különböző mezőgazdasági területeken, mivel előnyösek a hagyományos módszerekkel szemben. Fő előnyük, hogy képesek előrejelzéseket készíteni, figyelembe véve, hogyan kölcsönhatásba lépnek egymással különböző információk.

A növénytermesztés során alkalmazott drónok megjelennek a tápanyagellátás szervezésében, a talaj tápanyag és nedvességfelmérését követi az optimalizálás után a menedzsment-zónánkénti kijuttatás. A növényi károsító szervezetek folyamatos monitoringja és a növényvédelmi kezelések megtervezése, kivitelezése során kiemelt jelentőséggel bír. A szélsőséges időjárási körülmények gyakoribbá válása, az aszályosodás erősödése a vízháztartás optimalizálást szükségessé teszi, ahol szintén nagy szerepe van a valós idejű talaj- és növényállapot felmérésnek. A drónok segítségével a gazdák pontosan nyomon követhetik a növények vízigényét, és ennek megfelelően alakíthatják az öntözési rendszereket. A drónokkal készített hőtérképek segítségével pontosan meghatározható, mely területek igényelnek öntözést és milyen mértékben. Ez csökkenti a vízpazarlást. Az élővizek, vizes területek vízminőség ellenőrzése is hatékonyabban valósítható meg a mezőgazdasági drónok alkalmazásával.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero