Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


Irodalomjegyzék

Ambrus, A. (2025): A precíziós gazdálkodás kialakulása, története. In: Balla, I.; Milics, G. (szerk.) Precíziós gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztésben. Jövedelmezőség és termésbiztonság a XXI. században. Gödöllő, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. 696 p., 19–66.
Ambrus, B., Nyéki, A., Teschner, G., Neményi, M., Milics, G., Kovács, A. J. (2021): Agro IoT Platforms and Sensors in Crop Production. In: Stafford, J. V.; Milics, G (szerk.) Book of abstracts of all the posters. Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (2021) 37–38., 2 p.
Bajmócy Z. (2010): A regionális innovációs képesség mérésének információs bázisáról. Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság kutatási beszámoló előadásanyaga. Szeged, 2010. október 19-20. https://eco.u-szeged.hu/download.php?docID=36551
Bakucs, L. Z., Fertő, I., Szabó, G. G. (2008): The Impact of Trust on Cooperative Membership Performance and Satisfaction in the Hungarian Horticulture. In: Csáki Csaba és Forgács Csaba (szerk): Agricultural Economics and Transition:"What was expected, what we ob-served, the lessons learned. Studies on the Agricultural and Food Sector in Central and Eastern Europe Vol. 44. Leibniz Insitute für Agrarentwicklung in Mittel and Osteurope, Halle, 382–392.
Barabanova, Y. – Krzysztofowicz, M. (2023): Digital Transition: Long-term Implications for EU Farmers and Rural Communities, Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2023, doi:10.2760/093463, JRC134571
Baranyai Zs., Béres D., Szabó G.G., Vásáry M., Takács I. (2011): Factors of trust in machinery sharing arrangements. Annals of the Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists 13:(6) 18–22.
Bíró Sz. (szerk.), Székely E., Rácz K., Andrew F., Molnár A., Varga E., Miskó K. (2014): Innováció a magyar agrár- és vidékfejlesztésben. Agrárgazdasági Könyvek. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. ISBN 978-963-491-586-7.
Bongiovanni R. – Lowengerg-DeBoer J. (2004): Precision agriculture and sustainability. Kluver Academic Publisher. Precision Agriculture. 5. 359-387.
Bulut, C., Eren, H., Halac, D. S. (2013): Social Innovation and Psychometric Analysis. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 82, 122–130. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2013.06.235
Bruntland Report (1987): Our Common Future. Report of the World Commissionon Environment and Development. United Nations.
Cristiano, S. – Proietti, P. (2023): Conceptual and Methodological Framework for TAJs – Transformative/Evolutionary AKIS Journeys. A booklet.
Dietz, S. – Neumayer, E. (2007): Weak andstrong sustainability in the SEEA: Concepts and measurement. Ecological Economics, 61, 617–626.
Dimény, I. (1975): A gépesítésfejlesztés ökonómiája a mezőgazdaságban. Akadémiai Kiadó. 507 p.
Dinya L. (2020): Fenntartható társadalom – késésben a társadalmi innovációk XVII. NTN Konferencia. Tanulmánykötet. 255–263.
EIP-AGRI Focus Group (2014): Precision farming. 2nd meeting 25-26th November. Lisbon. Minutes. https://ec.europa.eu/eip/agriculture/en/content/eip-agrifocus-group-precision-farming-2nd-meeting. Letöltve: 2015. január 7.
EU SCAR AKIS (2019): Preparing for Future AKIS in Europe. Brussels, European Commission https://scar-europe.org/images/AKIS/Documents/report-preparing-for-future-akis-in-europe_en.pdf
European Commission (EC) (2019): Building Stronger Agricultural Knowledge and Innovation Systems (AKIS) to Foster Advice, Knowledge and Innovation in Agriculture and Rural Areas https://agriculture.ec.europa.eu/system/files/2019-04/building-stronger-akis_en_0.pdf
European Commission: Directorate-General for Agriculture and Rural Development – Unit A.3 (2023): Guidelines. Evaluating the AKIS https://eu-cap-network.ec.europa.eu/publications/guidelines-evaluating-akis-strategic-approach-cap-strategic-plans_en#section--resources
European Commission: Directorate-General for Research and Innovation and Standing Committee on Agricultural Research (EU SCAR) (2014): Agricultural knowledge and innovation systems towards 2020 – an orientation paper on linking innovation and research, Publications Office, Brussels https://data.europa.eu/doi/10.2777/3418
Gáborné Jakab, Á., Varga, Zs., Vér, A. (2024): AKIS and advisory services in Hungary: Updated report for the AKIS inventory (Task 1.2) of the i2connect project. https://meteodocs.llkc.lv/index.php/s/JdHCrJ7AiMLGSnG#pdfviewer
Gibson, M. (ed.) (2024): 3 online modules in 24 languages for Task 3.1 available on demand. modernAKIS project deliverable 3.1. https://modernakis.eu/wp-content/uploads/D3.1.pdf
Grisso, B., Alley, M., Mclellan, P., Brann, D., Donolue, S. (2009): Precision farming: a comprehensive approach, Virginia Polytechnic Institute and State University.
Husti I. (2003): Az agrár-műszaki fejlesztés elméleti alapjai. 12–15. In: Fenyvesi et al. (szerk.): Fejezetek a mezőgazdaság műszaki-fejlesztéséből Dimény Imre akadémikus 80. születésnapjára. Gödöllő. FVMMI 30 o.
Klerkx, L., van Mierlo, B., Leeuwis, C. (2012): Evolution of systems approaches to agricultural innovation: concepts, analysis and interventions. In: Darnhofer, I., Gibbon, D., Dedieu, B. (eds) Farming Systems Research into the 21st Century: The New Dynamic. Springer, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-94-007-4503-2_20
Kountios, G., Kanakaris, S., Moulogianni, C., Bournaris, T. (2024): Strengthening AKIS for Sustainable Agricultural Features: Insights and Innovations from the European Union: A Literature Review. Sustainability 2024, 16, 7068. https://doi.org/10.3390/su16167068
Knierim, A. – Birke, F. M. (2023): Visualised AKIS Diagnosis – an Instrumental Approach to Support AKIS Appraisal. Volume 22, Issue 2, 59–70, August 2023. https://doi.org/10.1111/1746-692X.12397
Knierim, A., Boenning, K., Caggiano, M., Cristóvão, A., Dirimanova, V., Koehnen, T., Labarthe, P., Prager, K. (2015): The AKIS concept and its relevance in selected EU member states. Outlook on Agriculture 44(1), 29–36. https://doi.org/10.5367/oa.2015.0194
Kountios, G., Kanakaris, S., Moulogianni, C., Bournaris, T. (2024): Strengthening AKIS for Sustainable Agricultural Features: Insights and Innovations from the European Union: A Literature Review. Sustainability 2024, 16, 7068. https://doi.org/10.3390/su16167068
Maciejczak, M. – Faltmann, J. (2018): Assessing readiness levels of production technologies for sustainable intensification of agriculture. Applied Studies in Agribusiness and Commerce (APSTRACT). 12(1-2) 47–52. DOI:10.19041/APSTRACT/2018/1–2/7
Nemes, G. – Varga, Á. (2015): Társadalmi innováció és társadalmi tanulás a vidékfejlesztésben – sikerek, problémák, dilemmák. In: Veresné Somosi, M. (szerk.) „Mérleg és Kihívások” IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia, 434–444 http://real.mtak.hu/32781/1/Nemes_Varga_Tarsadalmi_innovacio...MERLEG_ES_KIHIVASOK_u.pdf
Nyéki. A., Ambrus A., Teschner G., Neményi M. (2025): Szenzortechnika és adatgyűjtő rendszerek, adatátvitel In: Balla, I.; Milics, G. (szerk.) Precíziós gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztésben. Jövedelmezőség és termésbiztonság a XXI. században. Gödöllő, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, 281–330.
Oláh J. – Popp J. (2021): A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia. Szaktudás Kiadó Ház Zrt. https://szaktudas.hu/webshop/564-a-fenntarthato-fejlodes-zaloga-akorforgasos-biookonomia
Pauli, G. (2010): A Kék Gazdaság – egy valóban fenntartható gazdasági modell. (Szerk.: Kiss T.) PTE KTK. http://klimabarat.hu/node/281
Pelence, J. (2015): Weak versus Strong Sustainability. Technical Report. Brief for GSDR. 4 p. DOI: 10.13140/RG.2.1.3265.2009 (Letöltés: 2017. május 3.)
Ragán P., Bácskai I., Széles A., Harsányi E., Rátonyi T. (2020): Kamerával szerelt drónok alkalmazhatósága a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Technika, LVI(11) november.
Rios do Amaral, L., Zerbato, C., de Freitas, R., Simões, I. (2020): UAV applications in Agriculture 4.0. Revista Ciência Agronômica 51(5). DOI: 10.5935/1806-6690.20200091
Rivera, W. M., Qamar, M. K., Mwandemere, H. K. (2005): Enhancing coordination among AKIS/RD actors: An analytical and comparative review of country studies on agricultural knowledge and information systems for rural development (AKIS/RD). Research, Extension and Training Division, Sustainable Development Department, Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome https://openknowledge.fao.org/server/api/core/bitstreams/2ee03495-92f7-4dba-bd9b-20be273ad6a3/content/y9087e.htm
Sadiku, M. N. O., Olanrewaju, K. B., Adekunte, S. S., Musa, S. M. (2021): Drones In Agriculture, International Journal of Scientific Engineering, 12(9)
Szabó G. G. (2011): Szövetkezetek az élelmiszergazdaságban. Agroinform Kiadó. Budapest. 256 p.
Takács I. (2000): Gépkör – jó alternatíva? Gazdálkodás. 44 (4). 44–55.
Takács I., Takács-György K., Baranyai Zs. (2012): The role of trust in cooperation between farmers - the outcomes of a survey in Békés county. APSTRACT - Applied Studies in Agribusiness and Commerce 6:(5) 105–114. (2012)
Takácsné György K. (2011): A precíziós növénytermelés közgazdasági összefüggései. Budapest. Szaktudás Kiadó Ház. 2011. 241 p.
Takácsné György, K. (2020): A fenntartható gazdálkodás és a méretgazdaságosság kölcsönhatásai. Gazdálkodás 64(5) 365–386., 22 p.
Takácsné, György K., Szabó-Ábrahám, I., Takács, I. (2022): Mezőmadaras - egy település él(t) és élni akar. In: Obádovics, Csilla; Széles, Zsuzsanna (szerk.) Történelem – társadalom – vidék: Jubileumi tanulmánykötet II. Soproni Egyetemi Kiadó (2022). 239–258. Takács I., Baranyai Zs. (2010): Role of trust in cooperation of farmers from the aspect of new institutional economics. Annals of the Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists 12:(6) 79–184.
Veresné Somosi, M. – Balaton, K. (2021): A társadalmi innováció folyamatának mérési módszertana és a Társadalmi Innováció Irányítási Rendszer jellemzői. In: Sikos, T. (szerk.) Társadalmi innováció – társadalmi jólét. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest. 11–25.
Veresné Somosi M. – Sikos T. T. (szerk.) (2023): A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben. Akadémiai Kiadó. 656 o. DOI: 10.1556/9789634549314
Veresné Somosi M. – Varga K. (2021): Conceptualization as a tool in understanding social innovation – methods, case studies, practicies. University of Miskolc. 256
Vlaskality S. D., Lencsés E., Zalai M. (2025): Mezőgazdasági drónok alkalmazásának lehetőségei magyar szakértők véleményének feltérképezésével. GAZDÁLKODÁS 69(1) 35–49.
Wright B. D. (2012): Grand mission of Agricultural Innovation. Research Policy. 41. 1716–1728.
Zalai, M., Peuser, P., Kovács, L. (2022): A permetező drónok optimalizált használata a precíziós gazdálkodásban. Profi Mezőgazdasági Gépmagazin 30(2) 56–57.
 
Jogszabályok, honlapok és adatbázisok
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 435, 2021.12.6., 1–186. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02021R2115-20240525
OECD/Eurostat (2018): Oslo Manual 2018: Guidelines for Collecting, Reporting and Using Data on Innovation, 4th Edition, The Measurement of Scientific, Technological and Innovation Activities, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/9789264304604-en
The World Bank (2012): Agricultural Innovation Systems – An Investment Sourcebook. Agricultural and Rural Development, The World Bank https://doi.org/10.1596/978-0-8213-8684-2

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave