Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

A könyv szerzői

Dr. Balogh Jeremiás Máté 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett főiskolai diplomát Európai agrárintegráció szakirányon, majd 2010-ben vezetés-szervezés szakirányon egyetemi diplomát. 2013 szeptembere és 2017 májusa között a Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskolájának PhD-programjában vett részt. 2016 szeptemberétől dolgozik a Budapesti Corvinus Egyetem Agrárközgazdaságtan Tanszékén. Kutatási területei: nemzetközi agrárkereskedelem és versenyképesség, nemzetközi borpiac, éghajlatváltozás és agrár-élelmiszeripar kapcsolata. Számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, három nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja. Emellett korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Magyar Turizmus Zrt.-nél, a Vidékfejlesztési Minisztériumban és IBM ISSC Hungary Kft.-nél is dolgozott. 2024 októberétől a Magyar Agrárközgazdasági Egyesület elnöke.

Dr. Bálint Csaba az Agrárközgazdasági Intézet Társadalomkutatási Osztályán kutató, ahol hazai és nemzetközi kutatási projektekben dolgozik. A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán agrárközgazdászként végzett, regionális tudományok területén doktorált. Korábban a SZIE Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézetben dolgozott, ahol a Vidékfejlesztési Szakkollégium koordinátori feladatait is ellátta. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságföldrajzi, majd agrárgazdaságtani tanszékének részmunkaidős adjunktusaként foglalkozott oktatási tevékenységgel, vendégoktatóként más egyetemeken is. Tagja az MRTT Faluszemináriumi Kutatóműhelynek. Az ECOVAST Magyarországi Falvak és Kisvárosok Műhelye Egyesület elnöke.

Borda Áron a Budapesti Corvinus Egyetem végzős PhD-hallgatója. Disszertációjának témája a mezőgazdasági generációváltás. A témához kapcsolódóan több hazai és nemzetközi konferencián tartott előadást, valamint több publikációja is megjelent. Emellett aktív gazdálkodó: családi gazdaságukban megtermelt és előállított élelmiszereket családtagjaival termelői piacokon értékesíti.

Dr. Fróna Dániel a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerzett agrármérnöki és közgazdász diplomát, doktori fokozatát pedig a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájában védte meg 2021-ben. Kutatási területei közé tartozik a fenntartható mezőgazdaság, az élelmezésbiztonság és az agrárdigitalizáció gazdasági és társadalmi megalapozottságának vizsgálata. Jelenleg adjunktusként dolgozik anyaintézményében, illetve a Doktori Iskola titkáraként a külföldi hallgatókért felel.

Dr. Hamza Eszter az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Társadalomkutatási Osztályának vezetője. Fő szakterületei a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari munkaerőpiaci folyamatok, az agrárszakképzés, a mezőgazdaság genereciós megújulása és a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységdiverzifikációja. Szakértőként már 2002 óta jelentős szerepet vállal a magyarországi vidékfejlesztési programok tervezésében és értékelésében. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett környezetgazdálkodási agrármérnökként, majd a Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori iskolájában szerzett doktori fokozatot.

Dr. Jámbor Attila agrárközgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézet vezetője, egyetemi tanár. Doktori fokozatát 2008-ban védte meg, 2016-ban habilitált, 2018-ban védte meg MTA doktori fokozatát. Kutatási területei a nemzetközi agrárkereskedelem, élelmezésbiztonság, versenyképesség és agrárpolitika. Számos nemzetközi szervezet külső szakértője, hazai és nemzetközi projektek kutatásvezetője. A Studies in Agricultural Economics folyóirat főszerkesztője, az Európai Agrárközgazdasági Társaság irányítótestületének a tagja.

Dr. Kelemen Eszter ökológiai közgazdász, az ESSRG Nonprofit Kft. egyik alapítója és vezető kutatója. Korábban a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékén, a Szent István Egyetem (jelenleg MATE) Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézetében, és az ELTE Humánökológia szakán is oktatott. 2014–2022 között az ENSZ égisze alatt működő IPBES (Intergovernmental Science-Policy Platform for Biodiversity and Ecosystem Services) szakértőjeként dolgozott. 2018-ban elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, ehhez kapcsolódó kutatását az MTA Szociológiai Intézetében folytatta. Fő kutatási területei között megtaláljuk az ökoszisztéma szolgáltatásokat, a társadalmi részvételre épülő szociokulturális természetértékelési módszereket, a fenntartható tájhasználat társadalmi és politikai tényezőit, valamint a tudomány és szakpolitika közötti párbeszéd kritikai vizsgálatát. Jelenleg a Nemzetközi Ökológiai Közgazdaságtani Társaság (ISEE) elnöke.

Dr. Kiss Marietta egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete Marketing nem önálló Tanszékének tanszékvezetője, jelenleg az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért elnökségi tagja, valamint az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Munkabizottság titkára. Tudományos kutatásai felölelik a fogyasztói magatartás számos területét, de a fő hangsúly a táplálkozás- és élelmiszermarketingen van, különös tekintettel az egészség- és környezettudatos fogyasztói magatartásra. Többek között olyan szűkebb témákat vizsgál hazai és nemzetközi kutatócsoportokban, mint a funkcionális élelmiszerek és a személyre szabott táplálkozás fogyasztói elfogadása, az élelmiszer-neofóbia, valamint az organikuscímke-hatás megjelenése élelmiszertermékeknél. E témákban számos hazai és nemzetközi publikációja is megjelent, illetve több konferenciaelőadást is tartott magyar és angol nyelven. Tudományos teljesítményét több díjjal is elismerték, szerzőtársaival elnyerte az EMOK XXV. Országos Konferenciája Legjobb Tanulmánya Díjat (2019), az MTA Gazdálkodástudományi Bizottság Marketingtudományi Albizottsága Publikációs Nívódíját (2020), az EMOK XXVIII. Országos Konferenciája Legjobb Tanulmánya Díjat (2022), a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját (2023).

Kránitz Lívia az Agrárközgazdasági Intézet Innovációs és Digitalizációs Csoport vezetője. Korábban az Agrárminisztérium munkatársa volt, ahol éveken keresztül innovációval és kutatásmenedzsmenttel foglalkozott, részt vett a hazai Vidékfejlesztési Program (2014–2020) kidolgozásában, beleértve az EIP-intézkedés kialakítását, valamint alapító tagja volt a BIOEAST-kezdeményezésnek. Részt vesz több olyan nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt megvalósításában, melyek az Agrártudásátadási és Innovációs Rendszer (AKIS) fejlődését hivatottak segíteni. Diplomáját a gödöllői Szent István Egyetemen szerezte. A fejezet írásának időpontjában a győri Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájában folytatja doktori tanulmányait, kutatási területe a hazai AKIS vizsgálata.

Maró Gréta a Budapesti Corvinus Egyetem Agrárgazdaságtan Tanszékének egyetemi tanársegédje. Az Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, ahol jelenleg harmadéves. Fő kutatási témája a rövid élelmiszer-ellátási láncok, különös tekintettel a termelői piacok működése, fogyasztói megítélése és fenntarthatóságuk. A témához kapcsolódóan több hazai és nemzetközi konferencián tartott előadást, valamint több publikációja is megjelent. Tudományos teljesítményét 2023-ban Pro Scientia Aranyéremmel ismerték el.

Dr. Maró Zalán Márk a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa a Fenntartható Fejlődés Intézet Agrárgazdaságtan Tanszékén. BSc diplomáját gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, majd MSc fokozatot vállalkozásfejlesztésből szerezett a Corvinuson 2015–2020 között. Kutatási területei közé tartozik az élelmiszer-pazarlás, a fenntartható élelmezési láncok és rövid élelmiszer-ellátási láncok. 2024 novemberében védte meg doktoriját, melyben a földrajzi árujelzős és hungarikum pálinka keresleti és kínálati oldalát vizsgálta. Több rangos ösztöndíjat és díjat elnyert már. Oktatóként és kutatóként jelenleg is aktívan tevékenykedik a fenntartható agrárgazdaság és élelmiszeripar témakörében, melyhez kapcsolódóan több hazai és nemzetközi konferencián tartott előadást, valamint számos publikációja is megjelent.

Dr. Mizik Tamás 2006 óta a Budapesti Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékének munkatársa, egyetemi tanár. Oktatási és kutatási területe a nemzetközi és azon belül is elsősorban az európai agrárpolitika, az alternatív bioüzemanyagok, valamint a nemzetközi agrárkereskedelem. Ezen területeken rendszeresen publikál, sok cikke, tanulmánya és könyve is megjelent. Számos hazai és nemzetközi projektben vett részt kutatóként, több szakértői adatbázisban is szerepel. Tagja az Európai Agrárközgazdászok szervezetének, volt elnöke és jelenleg főtitkára a Magyar Agrárközgazdaságtudományi Egyesületnek, illetve tanácskozási jogú tagja az Agrár-közgazdasági Tudományos Bizottságának. A 2008-as IAMO Fórum (Halle/Saale) poszter különdíjasa, a Budapesti Corvinus Egyetemen 2008-ban az év fiatal kutatója.

Dr. Nemes Gusztáv PhD, vidékszociológus, közgazdász, kommunikációs szakértő, tudományos főmunkatárs (KRTK) és egyetemi oktató (Corvinus). Tanulmányait az ELTE-n végezte, doktori és posztdoktori képzést a Newcastle-i és a Valenciai egyetemen szerzett. Számos nemzetközi és hazai kutatási projektben vett részt, tudományos és szakmai hálózatban működött közre. Közösségfejlesztéssel, vidékfejlesztéssel, kistermelőkkel, élelmiszerlánccal, környezeti és társadalmi fenntarthatósággal, innovációval foglalkozik. Akciókutatóként, szakpolitikai elemzőként és gyakorlati fejlesztőként dolgozik, fő küldetése a vidéki közösségek életlehetőségeinek javítása.

Dr. Oláh Judit a Neumann János Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola és a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanára. 2021-ben MTA doktora címet szerzett. Tudományág: Agrártudományok, Tudományterület: Agrár-közgazdaságtan. Disszertáció címe: „Az élelmezés- és környezetbiztonság kihívásai az EU bioökonómiai stratégiájának tükrében”. Az MTA Agrárközgazdasági Tudományos Bizottságának elnökeke és a Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottság alelnöke. 2022–2024 Bolyai János kutatási ösztöndíj bizottság 4. sz. (Agrártudományi), kollégiumi tag, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya, Agrár-közgazdasági Tudományos Bizottság, köztestületi képviselő. Kutatási területe: Az Európai Zöld Megállapodás hatása a körforgásos bioökonómiára. A globális kihívások mellett vizsgálja a lineáris gazdaság és körforgásos bioökonómia jellegzetességeit. továbbá az energiafogyasztás, a CO2-kibocsátás alakulását és az energiafüggőség tükrében. Kutatásaiban továbbá foglalkozik az ellátásilánc-menedzsment, körforgásos gazdaság, fenntartható fejlődés, digitalizáció valamint a kockázatkezelés kérdéseivel is.

Dr. Podmaniczky László a Szent István Egyetem közgazdaság-tudományokban habilitált nyugalmazott docense. Nyugdíjazása előtt a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatóhelyettese volt, valamint ellátta az intézeten belül működő Környezetgazdaságtani Tanszék vezetését is. Ezen az egyetemen szerzett agrármérnöki, majd vállalatgazdasági szakmérnöki diplomát. Végzése után először egy mezőgazdasági szövetkezetben, majd egy magán-tervezővállalkozásnál szerzett tapasztalatokat egyfelől a mezőgazdálkodás gyakorlatát, másfelől az ökológiai-földhasználati tervezési módszereket illetően. Ezután került egyetemi (GATE majd SZIE) munkahelyére, ahol először vállalati gazdaságtannal foglalkozott, majd 1991-től kezdve aktív közreműködője volt a környezetgazdálkodási agrármérnök 5 éves szak megalapításának és elindításának. Fő tevékenységét az intézetben folyó, a mezőgazdasági földhasználati tervezéshez és az agrár-környezetgazdálkodási programokhoz kapcsolódó kutatási munkák koordinálása jelentette.

Dr. Popp József akadémikus a magyar agrárközgazdaságtan meghatározó alakja, aki több évtizedes sokoldalú tevékenységével jelentős mértékben gazdagította a hazai és nemzetközi agrártudományos kutatást. Bonyhádon született, felsőfokú tanulmányait a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen kezdte, ahol agrármérnöki diplomát szerzett, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök-közgazdász képesítést kapott. Tudományos pályáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett doktori címmel alapozta meg, majd a közgazdaságtudomány kandidátusává vált. Ezt követően a berlini Humboldt Egyetemen folytatott kutatásai alapján elnyerte a közgazdaságtudományok doktora (Dr.sc.oec.) címet. 1988 és 1990 között a müncheni Műszaki Egyetemen oktatott és kutatott Hanns-Seidel-alapítványi ösztöndíjasként. Habilitációját és egyetemi tanári kinevezését a Debreceni Egyetemen kapta meg, 2008-ban pedig az MTA doktora lett, 2019-ben levelező taggá választották, 2025-től pedig a rendes tagok sorába lépett. Munkássága során tudatosan ötvözte az agrár- és közgazdaságtani, valamint környezetpolitikai megközelítéseket, interdiszciplináris módszertanával új utakat nyitott az agrárgazdasági elemzésben. Kutatóként és oktatóként egyaránt a magyar tudományos élet és felsőoktatás egyik meghatározó egyénisége és munkássága maradandóan hozzájárul a magyar agrárgazdaság és a fenntartható fejlődés tudományos megalapozásához.

Dr. Rákos Mónika a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára. Kutatásai az agrárökonómia, valamint az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság összefüggései, illetve a fenntarthatóság interdiszciplináris vizsgálata köré szerveződnek. Közel két évtizedes oktatói tapasztalattal rendelkezik, magyar és angol nyelven oktat alap-, mester- és doktori képzésben, emellett külföldi felsőoktatási intézményekben is tartott kurzusokat. Aktívan részt vesz a tehetséggondozásban: több PhD-hallgató témavezetője és mentora, tudományos utánpótlás-nevelési és kutatói életpályát támogató kezdeményezésekben is szerepet vállal. Aktívan részt vesz hazai és nemzetközi tudományos bizottságok és szakmai testületek munkájában.

Dr. Soós Mihály egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézetének intézetigazgatója. Élelmiszer-gazdasági és marketing szakirányon végzett Gazdasági agrármérnök. A klasszikus piackutatási módszerek alkalmazását 2007-ben, a speciális kutatási eszközökét, mint a tekintetkövetésre alkalmas szemkamera 2010-ben kezdte el. 2019-től a fix, a mobil és a VR szemüvegbe integrált szemkamera mellett kutatásokat végez a különböző piaci helyzetben keletkező érzelmek mérése témában is az agyi receptorok aktivitását vizsgáló EEG fejpánt, bőellenállás mérő eszköz (GSR), valamint az arcmimika elemző eszköz segítségével. A marketingkutatás mellett a marketingkommunikáció terület elméleti és gyakorlati alkalmazásának területével foglalkozik a fogyasztókra történő termékfejlesztések és kommunikáció optimalizálása aspektusából. Kutatási területe az élelmiszer- és táplálkozásmarketing.

Dr. Takácsné dr. György Katalin a Kodolányi János Egyetem professzora. Okleveles agrármérnök (növényvédelmi szakirány), vállalatgazdasági gazdaságelemző szakmérnök. Közgazdaság-tudomány kandidátusa, közgazdaság-tudományokban habilitált. Négy és fél évtizede a felsőoktatásban oktat, oktatási területe a mezőgazdasági üzemtantól az ágazati gazdaságtani ismereteken keresztül az általános vállalatgazdasági, stratégiai menedzsmentismeretekig terjed, amit megalapoz a korábban mezőgazdasági termelésben eltöltött néhány év. Kutatási területe szorosan kapcsolódik az agrárátalakuláshoz: a növénytermelés ökonómiai és szervezési kérdései, a kemikália használat kockázata, a precíziós gazdálkodás. Több külföldi egyetem meghívott professzora. Több mint 150 tudományos folyóiratcikkből mintegy 50 nemzetközi folyóiratban jelent meg. Szerzője a Precíziós növénytermelés közgazdasági összefüggései c. monográfiának. Választott, szavazati jogú tagja az MTA Agrár-közgazdasági Tudományos Bizottságának, valamint az OTDT Közgazdaságtudományi Szakmai Bizottság elnöke.

Dr. Takács István a Kodolányi János Egyetem professzora. Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, műszaki fejlesztő szakmérnök, továbbá vállalatgazdasági gazdaságelemző szakmérnök. Közgazdaság-tudományban szerzett PhD-fokozatot, gazdálkodás- és szervezéstudományokban habilitált. 15 évet kutatóintézetben a mezőgazdaság műszaki fejlesztési kérdéseivel, géprendszertervezés elméleti és gyakorlati összefüggéseinek kutatásával, továbbá a mezőgazdasági fejlesztési támogatások rendszerének kidolgozásával, valamint a mezőgazdasági hitelprogramok monitoringjával. A felsőoktatásban eltöltött három évtizede során fő oktatási területe a gazdasági elemzés, a vállalati pénzügyek, termelésmenedzsment. Kutatási területe a mezőgazdasági műszaki fejlesztés kérdései, az együttműködés és bizalom összefüggései, a géphasználati együttműködések. A témából több mint 120 tudományos folyóiratcikkből mintegy 50 nemzetközi folyóiratban jelent meg, szerzője és szerkesztője volt a Műszaki fejlesztési támogatások közgazdasági hatékonyságának mérése c. szakkönyvnek. Több külföldi egyetem meghívott professzora. Választott, szavazati jogú tagja az MTA Agrár-közgazdasági Tudományos Bizottságának

Dr. Török Áron a Budapesti Corvinus Egyetem Agrárgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Fő kutatási területe az élelmiszer minőségrendszerek (elsősorban földrajzi árujelzők), illetve a rövid élelmiszer-ellátási láncok (különös tekintettel a termelői piacokra). A témában több hazai, illetve nemzetközi kutatási pályázat vezetője, résztvevője. Oktatási tevékenysége elsősorban az agrobiznisz-menedzsmenthez és az élelmiszer-marketinghez kapcsolódik.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero