Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


Ábrák jegyzéke

1.1. ábra. Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői
2.1. ábra. A mezőgazdasági termelés alapstatisztikái – világ
2.2. ábra. A mezőgazdasági termelés alapstatisztikái – EU
2.3. ábra. A mezőgazdasági termelés alapstatisztikái – Magyarország
2.4. ábra. A mezőgazdasági munkaerő aránya, 2023
2.5. ábra. Az egy foglalkoztatottra jutó mezőgazdasági hozzáadott érték (konstans 2015-ös amerikai dollár), 2022
2.6. ábra. Az 1000 hektárra jutó mezőgazdasági gépteljesítmény (lóerő), 2019
2.7. ábra. A mezőgazdasági tőkeállomány értéke, 2022
2.8. ábra. A legjelentősebb növényi termékek termelése – világ
2.9. ábra. A legjelentősebb növényi termékek termelése – EU
2.10. ábra. A legjelentősebb növényi termékek termelése – Magyarország
2.11. ábra. A legjelentősebb állati termékek termelése – világ
2.12. ábra. A legjelentősebb állati termékek termelése – EU
2.13. ábra. A legjelentősebb állati termékek termelése – Magyarország
3.1. ábra. Az élelmiszerlánc szereplői
3.2. ábra. Élelmiszerpiacok közvetítővel és közvetítő nélkül
3.3. ábra. A fogyasztásicikk-ellátási lánc Európában
3.4. ábra. A fogyasztói kosár értéke megoszlásának az alakulása az élelmiszerlánc egyes szereplői között
3.5. ábra. A beszállítókkal szembeni kiskereskedelmi gyakorlatok csoportosítása
3.6. ábra. A globális élelmiszerpiac és azon belül a bioélelmiszerek aránya
3.7. ábra. A mesterséges húsok felosztása
3.8. ábra. Az árképzés 3C (cost, competitor, customer) modellje
3.9. ábra. A FAO élelmiszer árindexének az alakulása, 2006–2025
3.10. ábra. A FAO élelmiszer árindex összetevőinek az alakulása, 2006–2024
3.11. ábra. Az élelmiszer-infláció alakulása az Európai Unióban és Magyarországon
3.12. ábra. A forint-euró árfolyam alakulása, 2021. június–2023. június
3.13. ábra. A korona és a zloty euróval szembeni árfolyamának az alakulása, 2021. június–2023. június
3.14. ábra. Az energiaárak alakulása 2021–2023 között
4.1. ábra. WTO tagországok és tagjelölt országok (megfigyelők)
4.2. ábra. A világ agrár-élelmiszeripari kereskedelme és kereskedelmi egyenlege
4.3. ábra. A világ kontinenseinek agrár-élelmiszeripari exportja
4.4. ábra. A világ kontinenseinek agrár-élelmiszeripari importja
4.5. ábra. A magyar agrár-külkereskedelem alakulása a nemzetgazdaság teljes kereskedelméből (2019–2023)
5.1. ábra. A fogyasztói magatartás alapmodellje
6.1. ábra. A fenntarthatóság három pillérének kapcsolata a „gyenge” fenntarthatósági koncepcióban
6.2. ábra. A fenntarthatóság három pillérének kapcsolata az „erős” fenntarthatósági koncepcióban
6.3. ábra. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai
6.4. ábra Az SDG-célok alakulása Magyarország esetében 2024-ben
6.5. ábra. A gazdasági tevékenység két oldala
6.6. ábra. A közjavak szolgáltatásának elvi modellje
6.8. ábra A KAP tervezett átalakítása az 1990-es évek végén
6.9. ábra. A magyar KAP Stratégiai Tervnek a helyzetfeltárások és szükségletelemzések alapján elfogadott zöld felépítménye
7.1. ábra. Az élelmezésbiztonság dimenziói
7.2. ábra. A világ népességének alakulása régiók szerint, milliárd fő
7.3. ábra. Az alultápláltak és a konfliktusok száma a világon
7.4. ábra. A nemzetközi agrárkereskedelem trendjei, 1996–2023
8.1. ábra. Az élelmiszer-hulladék típusai és keletkezési szakaszai az élelmiszerlánc mentén
8.2. ábra. Az élelmiszer-pazarlás okai az ellátási lánc egyes szintjein
8.3. ábra. Élelmiszerek környezeti terhelése – CO2-egyenérték alapján
9.1. ábra. Az EU-27 mezőgazdaságból származó nettó ÜHG-kibocsátásai 1990–2021 között
9.2. ábra. Az NGEU költségvetése, 2024
9.3. ábra. A zöld átállás pillére és szakpolitikai területei
9.4. ábra. Az RRF várható éghajlat-politikai hozzájárulása tagállamonként, 2024
9.5. ábra. Az elsivatagosodás, a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás közötti kapcsolat
9.6. ábra. Hasznosítható készletek és vízkivételek területi megoszlása
9.7. ábra. Hasznosítható felszín alatti vízkészletek és vízkivételek területi megoszlása
9.8. ábra. Éghajlatváltozási perek száma 2000–2023 között
9.9. ábra. Az évi középhőmérséklet a 2002–2011 (a) és 2012–2021 (b) időszakban, prognózis a 2071–2100-as időszakra (c)
9.10. ábra. A PaDI aszályindex alapértéke a 2002–2011 és 2012–2021 időszakban, prognózis a 2071–2100-as időszakra
9.11. ábra. A lakossági (a), mezőgazdasági (b) és magyarországi komplex klímasérülékenység (c) területi különbségei
10.1. ábra. A gazdaságvezetők megoszlása korcsoportok és nemek szerint az EU27 országának adatai alapján
10.2. ábra. A gazdaságirányítók számának alakulása (ezer fő)
10.3. ábra. A gazdaságvezetők korstruktúrája ökonómiai méret szerint 2023-ban, százalék
10.4. ábra. A gazdaságvezetők korszerkezete a szakosodott gazdaságokban ágazatok szerint 2016-ban, százalék
10.5. ábra. Gazdaságirányítók megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint
10.6. ábra. Gazdaságok száma és besorolása legfőbb tevékenység szerint, ezer fő
10.7. ábra. A foglalkoztatottak korszerkezete a mezőgazdaságban és a nemzetgazdaságban, 2014 és 2024
10.8. ábra. Teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete a mezőgazdaságban és a nemzetgazdaságban, 2019–2024
13.1. ábra. Biomassza alapú gazdaság fogalma
13.2. ábra. Keretprogram a biomassza alapú gazdaságra való áttéréshez
13.3. ábra. A fenntartható biomassza alapú gazdaság fejlődésének fő tényezői
13.4. ábra. Körforgásos biomassza alapú gazdaság
14.1. ábra. AKIS kapcsolódási pontok – Magyarország

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave