Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


1.5.4. Kockázatok az ellátási láncban: járványok, visszahívások és élelmiszer-hamisítás

Az élelmiszer-ellátási lánc globális működése számos olyan kockázatot hordoz, amelyek az élelmiszerek minőségét, biztonságát, valamint a fogyasztók bizalmát is veszélyeztetik. A komplex, több szereplős és földrajzilag szétszórt ellátási rendszerek különösen sérülékenyek. Az alábbiakban három meghatározó kockázati tényező (járványok, termékvisszahívások és élelmiszer-hamisítás) hatásait és következményeit tekintjük át.
A COVID-19 világjárvány rámutatott az élelmiszer-ellátási láncok globális sebezhetőségére. A közlekedési és logisztikai akadályok, a munkaerő-kiesés, a határzárak és a pánikvásárlás nemcsak az ellátás zavarához, hanem közvetetten az élelmezésbiztonság gyengüléséhez is vezettek, különösen a fejlődő országokban és a városi, szegénység által érintett térségekben (Ali et al., 2021; Maró et al., 2025a; Stephens et al., 2020). A járványok ráadásul közvetlenül is érinthetik mind az élelmezés-, mind élelmiszer-biztonságot, hiszen az élelmiszer-ipari dolgozók megbetegedése és az üzemek bezárása az ellátási lánc akadozását, az élelmiszerek elérhetőségének és frissességének csökkenését eredményezheti. Emellett az állat-egészségügyi járványok (pl. afrikai sertéspestis vagy madárinfluenza) jelentős veszteséget okozhatnak az állati fehérjeellátásban, miközben a fogyasztói bizalom is megrendülhet (Capua – Alexander, 2002). Ezeket az eseményeket napjainkban is tapasztalhatjuk.
Az élelmiszerek visszahívása az egyik leggyakoribb és legköltségesebb következménye az élelmiszer-biztonsági problémáknak. A visszahívások gyakran patogén mikroorganizmusok (például Listeria monocytogenes, Salmonella, vagy E. coli) jelenléte, allergének nem megfelelő feltüntetése, illetve kémiai/vegyi szennyeződések miatt következik be (Chen et al., 2009; Kumar – Budin, 2006). Az ilyen események egészségügyi kockázatot hordozása mellett rombolják a fogyasztói bizalmat is, hiszen a termékvisszahívások hosszú távon csökkenthetik az érintett márkák forgalmát és egyben reputációját (Dawar – Pillutla, 2000). A termékek gyors nyomon követhetősége és az automatikus visszahívási rendszerek működése kulcsfontosságú ezen hatások minimalizálásában. A nemzetközi vállalatok általában fejlett kockázatértékelési és HACCP-rendszereket alkalmaznak (Ropkins – Beck, 2000), ugyanakkor a kkv-k körében a kontrollmechanizmusok gyakran hiányosak vagy formálisak, ami fokozza a visszahívási kockázatokat (Mensah – Julien, 2011).
Az élelmiszer-hamisítás egy olyan szándékos cselekmény, amelynek célja az élelmiszerek manipulálása a haszonszerzés érdekében. Élelmiszer-hamisításokról az ókortól kezdve tudomásunk van, amikoris vizet adtak hozzá a tejhez vagy a borhoz, hogy növeljék azok mennyiségét. Manapság a gyakorlat magában foglalhatja az összetevők helyettesítését, hamis címkézést, hígítást vagy akár veszélyes anyagok (pl. melamin, fémreszelék, ipari vegyszerek) hozzáadását is (Manning – Soon, 2016; Spink – Moyer, 2011). A legismertebb esetek közé tartozik a 2008-as kínai melamin-botrány, amely során hamisított tejport fogyasztó, több tízezer csecsemő betegedett meg. A visszaélések különösen a magas hozzáadott értékű termékeket (pl. olívaolaj, méz, bor, biotermékek) érintik. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint az élelmiszer-hamisítás a fogyasztók egészségén túl a piacok torzulását is előidézheti. A védekezés eszközei közé tartoznak a laboratóriumi analitikai vizsgálatok, az eredetazonosító rendszerek (pl. DNS-alapú azonosítás), valamint a digitális blokklánc-alapú nyomon követési rendszerek (Galvez et al., 2018).

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave