Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


2. Az élelmiszer-termelés ökonómiája

Mizik Tamás
 
A fejezet első alfejezete áttekintést ad a mezőgazdaság legfontosabb termelési tényezőiről termőföld, munkaerő, mezőgazdasági gépek és tőke sorrendben. A termőföld esetében a szántó művelési ág a legintenzívebb, aminek a részaránya – alapvetően az erdőterületek rovására – globálisan növekvő tendenciát mutat. A mezőgazdasági munkaerő vonatkozásban elmondható, hogy a részaránya a foglalkoztatásban sokkal jelentősebb a fejlődő országokban (sok esetben 50% feletti), mint a fejlett országokban, ahol alig néhány százalék. Ugyanez a különbség megfigyelhető az egy foglalkoztatottra jutó mezőgazdasági hozzáadott értékben is, ami a fejlett országokban többszöröse a fejlődőekének. A gépesítés területén is jobban állnak a fejlett, elsősorban kisebb területű országok (Japán, Dél-Korea vagy Európában Belgium és Hollandia). A kistermelők túlsúlyával jellemezhető fejlődő országokban a drága gépek elterjedésében éppen ezért fontos szerepet játszanak a termelők közötti együttműködés különböző formái, mint például a gépszövetkezetek. A tőkésítettség vonatkozásában elsősorban Kína erős gépesítése jelentősen felhúzta a közép-magas jövedelmű országok értékét, így az elemzett időszak végére megelőzték a fejlett országokat ebben a tekintetben.
A második alfejezet a mezőgazdasági termelésről ad áttekintést, valamint a mezőgazdasági termelést érintő legfontosabb kihívások hatásairól. Globálisan mind a növényi, mind az állati termékek előállításának a növekedése figyelhető meg, ami szükségszerű a népesség növekedése miatt. Az erőteljes regionális hatással bíró problémák, mint például a 2022-es aszály, világszinten sokkal kevésbé jelentkeznek, de a hatásuk jól látható az Európai Unióban, illetve különösen Magyarországon. Ugyanakkor egyes állat- és növényegészségügyi járványok, mint például az afrikai sertéspestis hatása világszinten is érzékelhető volt a sertéshús termelésére, aminek a fő oka, hogy jelentős pusztítást okozott a Kínában, a világ legjelentősebb sertéshústermelőjénél.
A harmadik alfejezet egy rövid bepillantást nyújt a termelői döntéshozatal folyamatába. Ez egy nagyon komplex folyamat, amelybe nemcsak a termelési döntések, hanem sok más is beletartozik, mint például az értékesítés, szükség esetén marketing, a termelés finanszírozása.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave