Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

2.3. A termelői döntéshozatal folyamata

A mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb sajátossága a – más nemzetgazdasági ágazatokhoz viszonyított jelentősebb – bizonytalanság. Bár az állattenyésztésben kisebb az időjárásnak való kitettség, de közvetett módon, a kedvezőtlen időjárási körülmények miatti alacsonyabb termésátlagok és az azok következtében megemelkedő takarmányárak jelentős hatást gyakorolnak a tevékenység pénzügyi eredményére.1 Ugyanakkor az elmúlt években számos, a világ több helyén is előforduló fertőzés, például a jelenleg is komoly problémákat okozó afrikai sertéspestis, miatt kellett kényszerűségből megtizedelni az állatállományt. A növénytermesztés esetében az egyes kártevők és kórokozók mellett a kedvezőtlen időjárásnak is közvetlen hatása van a termelésre. Ugyanakkor a rövidebb termelési ciklus miatt a növénytermesztő gazdaságoknak a változó körülményekhez történő alkalmazkodási lehetőségei jobbak, mivel a termelési ciklus végén több lehetőségük van a változtatásra. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy milyen kultúrát választ a termelő, illetve azon belül konkrétan milyen vetőmagot vásárol meg.2
A különböző, termelést veszélyeztető problémákra biztosítás kötésével védekezhetnek a termelők, azonban ezzel kapcsolatban két dolgot le kell szögezni:
  1. a biztosítás nem a káresemény bekövetkezését küszöböli ki, hanem az okozott kárt (vagy annak egy részét) téríti meg a biztosítottak felé.
  2. a komplex, potenciálisan minden kockázati eseményre fedezetet nyújtó biztosítás drága, így a termelőknek sokszor mérlegelniük kell a kockázati esemény bekövetkezési valószínűsége és a bekövetkezés esetén okozott kár nagysága alapján.
 
A biztosítások árazása mögött komoly biztosításmatematikai számítások vannak, amelynek a célja, hogy a befolyt díjbevételek fedezetet nyújtsanak a biztosított események bekövetkezésekor a kifizetésekre. Ennek ellenére extrém időjárási körülmények között könnyen előfordulhat, hogy ez nem történik meg. Például a 2022-es aszály Magyarországon nemcsak jelentős terméskiesését okozott, hanem hatalmas kárkifizetést is eredményezett. A 36,4 milliárd forintos díjbevétellel szemben közel 53 milliárd forintnyi kárkifizetés történt, aminek egyik következménye az lett, hogy a biztosítók sok korábbi szerződést felmondtak (FBAMSZ, 2023).
 
 
2022-ben egész Európát aszály sújtotta. A Joint Research Centre által publikált aszályindikátor jól mutatja, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarország volt a leginkább érintett. Az ábrán a sárga területeken a csapadék mennyisége a szokásosnál kevesebb volt, a narancssárga részeken a talaj nedvességtartalma nem volt elégséges, míg a pirossal jelölt területeken a növényzet is a stressz jeleit mutatta.
 
A termelői döntéshozatal rendkívül összetett folyamat, nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni a termeszteni kívánt kultúra kiválasztásán felül is. Fontosak a piaci kapcsolatok, mert a működés eredményességét a költségek és a bevételek egyenlege határozza meg.3 A termelési tényezők optimalizálása magában foglalja a költségek lehető legalacsonyabb szinten tartását, azonban a bevételek vonatkozásában a termelők ki vannak szolgáltatva a piaci árak alakulásának.4 A piaci árkockázat a működés eredményességét alapjaiban befolyásolhatja, mivel a termelők számára egyaránt kedvezőtlen a jó termés-alacsony ár és a rossz termés-magas ár helyzet, mivel mindkét esetben elmarad az árbevétel a tervezettől. Nyitott, kis gazdaság esetén, mint amilyen például Magyarország is, a világpiaci ár alakulása ráadásul felülírhatja a helyi-keresleti viszonyokat. Erre jó példa a 2022-es aszály, amikor a rossz hazai termés ellenére sem kaptak a gazdák sokkal magasabb árat a terményükért, mert ez a hatás sokkal kisebb volt az Európai Unió szintjén (lásd 2.9. ábra), illetve még kevésbé érződött a globális termelés vonatkozásában (2.8. ábra).
A termelői döntéshozatal bonyolultságára nézzünk egy egyszerűnek tűnő példát: a termőterület bővítése. Ezzel kapcsolatban – többek között – az alábbi területekkel kell foglalkoznia a gazdának (Hayden et al., 2021):
  • a döntéshez szükséges információk forrása és típusa (például más gazdák tapasztalatai, a profit alakulása stb.)
  • a gazdaság jelenlegi helyzete és struktúrája
  • a termelő társadalmi és piaci kapcsolatrendszere
  • a gazdaságirányítási/-fejlesztési tervekhez való illeszkedés
  • prioritások az életciklus különböző szakaszaiban
  • a földvásárláshoz esetlegesen elérhető források
  • a termelés bővítése iránti igény (ami ráadásul szorosan kapcsolódik a következő két ponthoz)
  • az utódlás lehetősége/problematikája
  • a bővítés esetén szükséges szükséges technológiaváltás, annak költsége, a használhatóságának a nehézsége és az általa elérhető előnyök
  • az esetlegesen szükséges beruházások forrásának megtervezése (saját forrás (akár a gazdaságon kívülről származó), támogatás, hitel)
  • hitelfelvétel esetén a gazdaság törlesztési potenciálja
  • diverzifikációs törekvések (nagyobb területen könnyebben megvalósítható több termény termelése, ami kiegyensúlyozottabb bevételt eredményez)
  • ennek kapcsán a teljes beruházás megtérülési mutatói
  • az agrárpolitika és annak esetleges változása, ami hatással lehet a beruházás működtetésére.
 
Azt még érdemes kiemelni, hogy ez a kutatás az Európai Unióban zajlott, amelynek során 27 ír gazdát kérdeztek meg, így a csoportok és azon belül az egyes elemek nem feltétlenül azonosak vagy hasonlóak a fejlődő országok termelőinek a döntéshozatali mechanizmusában lényeges szempontokhoz.
Az időjárásnak való kitettség és a termelés ciklikussága egyaránt megnehezítik a finanszírozás tervezését, a működéshez szükséges likviditás folyamatos biztosítását. Ez alapvetően három pilléren nyugszik: saját tőke (akár a tulajdonos saját forrása, akár a vállalkozás által megtermelt jövedelem), támogatás (lehet nemzeti, illetve például az európai uniós tagállamok esetében ennél sokkal jelentősebbek az onnan érkező források, valamint idegen tőke (különféle – jellemzően bankok által nyújtott – hitelek). A nagyobb vállalkozásoknál jellemzően külön részleg foglalkozik a termelés támogatásával (pénzügy, számvitel, marketing stb.), amibe szorosan beletartozik például a vállalkozás számára hasznos pályázatok figyelése, a pályázati anyag elkészítése, valamint sikeresen pályázat esetén annak a megvalósítása. Azonban a kistermelőknek mindent maguknak kell intézniük. Emellett a méretükből fakadóan a kistermelőknek jellemzően sokkal kisebb a jövedelemtermelő képessége és az eszközállománya is, így mind a saját tőke, mind az idegen tőke vonatkozásban rosszabbak a lehetőségeik.5 A bankok számára ugyanis két dolog kiemelt fontosságú a hitelkihelyezés során: a jövedelemtermelő képesség a hitel törlesztéséhez, valamint a megfelelő biztosíték, amennyiben a termelő nem tudja fizetni a hitelt. Ebből a szempontból a fejlődő országok termelői még rosszabb helyzetben vannak, ráadásul a klímaváltozás negatív hatásaival is erőteljesebben szembesülnek, különösen Afrikában. Ilyen körülmények között felértékelődik a klímatudatos okos mezőgazdaság szerepe, azonban az alkalmazása pénzügyi forrást igényel, ami nem mindig áll rendelkezésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a forrásoknak csak a töredéke áll rendelkezésre és az is jellemzően informális csatornákon keresztül, például a családon, barátokon, közösségi finanszírozás formájában vagy magánszemély hitelezőktől (Oostendorp et al., 2019).
1 Az időjárás kínálatot befolyásoló hatásait részletesen bemutatja az Agrárgazdaságtan I. könyv 4. fejezete, a mezőgazdasági termékek minőségére gyakorolt hatását pedig a 9. fejezet.
2 Az Európai Unió közvetlen támogatásainak a zöme a termeléstől elválasztott, vagyis a támogatás folyósításának nem feltétele a mezőgazdasági termelés folytatása.
3 A kereslet és kínálat egyensúlyi helyzetében előálló piaci ár alakulásának a sajátosságaival az Agrárgazdaságtan I. könyv 5. fejezete foglalkozik, míg a 6. fejezete ehhez kapcsolódóan áttekintést ad a kereskedelmi árrés és az ártranszmisszió jelenségéről.
4 A mezőgazdasági árak térbeli és időbeli alakulásának a sajátosságai az Agrárgazdaságtan I. könyv 7–8. fejezeteinek képezik a témáját, míg a 10. fejezet a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági árak kapcsolatát mutatja be.
5 Ez alól kivételt képeznek a nagy hozzáadott értékű vagy réstermékeket előállító vállakozások (pl. fóliasátras vagy üvegházas zöldség- vagy virágtermesztés), főleg, ha termelői együttműködésben zajlanak,
Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave