Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

3.1.2.2. Mesterséges hús

A folyamatosan növekvő népesség, illetve a fejlődő országok lakosságának növekvő jövedelme a húsfogyasztás vonatkozásában is a kereslet további bővülését vetíti elő. A jelenlegi tenyésztési rendszerben ugyan vannak még tartalékok (szelektív kiválasztás, akár génmódosítás), de még úgy sem lesz képes a húsipar lépést tartani a kereslet növekedésével. 2005-07-hez képest 2050-re várhatóan 76%-kal fog nőni a húsfogyasztás, ami a legnagyobb mértékű növekedés a fő élelmiszer-kategóriák (gabona, tej és tejtermék, gyökér- és gumós növények, valamint cukor) között (Kray, 2012). Erre a kihívásra az egyik válaszlehetőség a mesterséges hús. Ahogy az angol szakirodalomban, így a magyar nyelvben is számos más elnevezés is használatban van a mesterséges húsra: mű-, tenyésztett, termesztett, szintetikus, laboratóriumban előállított. Ennek egyik oka, hogy a mesterséges hús sokkal inkább egy gyűjtőfogalom, amelynek az egyik fő ága a tenyésztett hús, a másik pedig a növényi alapú húshelyettesítő (3.7. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_715/#m1402agdt3_715 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_715/#m1402agdt3_715)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_715/#m1402agdt3_715)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

3.7. ábra. A mesterséges húsok felosztása

Forrás: Mateti et al. (2022)

A jelenlegi magas előállítási költségek és a relatíve kis mennyiségű termelés miatt várhatóan a mesterséges hús még sokáig nem lesz a hagyományos húselőállítás érdemi versenytársa (Horn, 2018). Ahogyan más iparágakban is, az ipari méretű termelés elérésével érdemben nőni fog a termelés és a további technológiai fejlődés is támogatni fogja a mesterséges húsok termelési költségének a csökkenését, ami olcsóbb termékeket fog eredményezni. A termék sajátos jellemzői miatt a mesterséges hús élelmiszerlánca nem lineáris, hanem sokkal inkább dinamikus és rendszeralapú, amely integrálja a környezeti, társadalmi és technológiai dimenziókat (Wieland, 2021).

Általánosságban elmondható, hogy a prémium húsok esetében a legkevésbé valószínű a mesterséges hús térnyerése, de az alacsonyabb minőségű húsok, illetve egyes feldolgozott húskészítmények esetében a verseny növekedése várható (Bonny et al., 2017). Emellett azt is ki kell emelni, hogy a mesterséges hús választ kínálhat a globális élelmiszerlánc olyan kihívásaira, mint a fenntarthatóság, környezeti problémák – üvegházhatású gázkibocsátás, állatjólét, termelési hatékonyság vagy az intenzív földhasználat (Zhang et al., 2021), de ide sorolhatóak a különféle táplálkozási problémák és élelmiszer-eredetű megbetegedések is (Mateti et al., 2022). Mivel ez egy relatíve új iparág, így ezeket a hatásokat még nem lehet teljeskörűen megítélni, de a technológia jelenlegi fejlettségi szintjén a környezeti hatása akár jelentősen meg is haladhatja a hagyományos hús előállításáét (Risner et al., 2024). A környezeti fenntarthatóság vonatkozásában fontos megemlíteni az extenzív termelési technológiák vagy a fogyasztói szokások változásának (pl. magasabb arányú növényi étrend, bioélelmiszerek stb.) a pozitív hatását is.

Ugyanakkor a fogyasztói oldal vizsgálata is nagyon fontos, vagyis annak ismerete, hogy a fogyasztók mit gondolnak egy mesterséges húsról, hajlandóak-e fogyasztani, illetve – adott esetben – többet fizetni érte, mint a hagyományos módon előállított húsokért. A német fogyasztók nagy arányban kipróbálnák és 57%-a rendszeresen is fogyasztaná, ráadásul hajlandó lenne annyit fizetni érte, mint a hagyományos húsért (Jacobs et al., 2024). A nagyobb nyitottság mögött álló okok az etikusság, kíváncsiság és a termék környezetbarátabb módon történő előállítása voltak. Liu et al. (2021) kínai fogyasztók körében készített felmérése azt mutatta, hogy hajlandóak kipróbálni, de valószínűleg nem ennék rendszeresen. Ennek a fő indoka, hogy ezeket a termékeket abszurdnak és undorítónak tartják. Emellett kiemelésre érdemes, hogy közel 90%-uk kevesebbet lenne hajlandó fizetni érte, mint a hagyományos húsokért. Még ennél is elutasítóbbak az afrikai fogyasztók, alig 9%-uk próbálná ki és nem fizetne többet érte, mint a normál húsért (Kombolo Ngah et al., 2023). Ebben az eredményben valószínűleg az is közrejátszott, hogy 36%-uk nem is hallott még a mesterséges húsról.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero