Mind az élelmiszer-termelés, mint az élelmiszer-értékesítés szempontjából fontos a különböző fogyasztói csoportok ismerete, ami az egyes csoportok létszámának és vásárlóerejének a bővülésével válik egyre fontosabbá. Az élelmiszerlánc szereplőinek a szempontjából az a leglényegesebb, hogy ezek a – relatíve – homogén csoportok milyen élelmiszereket vásárolnak, illetve vásárolnának. Jelen keretek között mindössze két fogyasztói csoport/irányzat, a fogyasztói etnocentrizmus és a fenntartható fogyasztás kerülnek bemutatásra.

 

 

A fenti táblázatban szereplő jellemzők többségénél eléggé éles a határvonal. Az etnocentrikus fogyasztók előtérbe helyezik a hazai termékeket, ami világos jelzés az élelmiszeripar számára, például Magyarországon ezt a fogyasztói kört (is) célozza meg a Hungarikum, a kiváló magyar élelmiszer, vagy egyszerűen csak a hazai termék feltüntetése a csomagoláson.1 Ezen fogyasztók alapból elutasítják a külföldi termékeket, mivel gyengébb minőségűnek tartják és a gazdasági hatásaikat is negatívan ítélik meg (például a hazai termelők csökkenő bevétele, esetleg emiatt bekövetkező munkanélkülisége). Ezzel szemben a nem etnocentrikus fogyasztók nyitottak mindenféle termék iránt és hajlandóak megvásárolni a külföldi termékeket is, amennyiben kedvező tapasztalatokat szereznek velük kapcsolatban. Az etnocentrikus fogyasztó jellemzően idősebb, kevésbé kvalifikált és alacsonyabb a társadalmi státusza. A jövedelmi helyzet vonatkozásában azonban nem egyértelmű a kép, mert egy bizonyos jövedelmi szint alatt a termékek közötti választásnak a fő szempontja az ár, vagyis az etnocentrizmusra nagyobb az esély a fejlettebb országokban, ahol ezeknek a társadalmi csoportoknak magasabb a vásárlóereje. Ezzel párhuzamosan a kevésbé fejlett országokban előfordulhat, hogy a magasabb jövedelműek között erősebb az etnocentrizmus, mivel megvan a lehetőségük arra, hogy adott esetben ne kizárólag az ár alapján hozzák meg a vásárlási döntést. Végezetül elmondható, hogy a fejlődő országokban előfordulhat, hogy még az etnocentrikus fogyasztók sem elégedettek a hazai termékek minőségével és külföldit vásárolnak. A fogyasztói etnocentrizmus ismerete alapvető fontosságú az élelmiszeripar számára, mivel így a termékek előállítása során előtérbe tudják helyezni azokat a jellemzőket, amelyeket az etnocentrikus fogyasztók nagyra értékelnek és az erre alapozott marketingstratégiával érdemben növelhetik a keresletet (Jasák – Szakály, 2017).