3.2.2. A válságok hatása a globális élelmiszerárakra

A globális élelmiszerárak vonatkozásában négy jelentősebb esemény emelhető ki az elmúlt két évtizedből, amelyek – bár más okok miatt és országonként eltérő mértékben – drámai hatást gyakoroltak a piacokra: a 2007–2008-as a globális világválság részeként, az arab tavasszal összefüggő 2010–2011-es, a 2020-as Covid19-pandémia, valamint a 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború. Mindezek jól láthatóak a FAO élelmiszer árindexének az alakulásán.1 A Covid19 kivételével a másik három erőteljes megugrás okozott, amit egy időben elnyúló, viszont nem teljes visszarendeződés követett, vagyis az árcsúcsok utáni árszint némivel magasabb lett, mint amekkora az árcsúcsok előtti volt (3.9. ábra). A Covid19-pandémia egy relatíve kisebb áremelkedést okozott, ami ráadásul rövid idő alatt teljesen vissza is rendeződött. Az ábrán emellett az is látszik, hogy a 2022-es az index történetében az eddigi legmagasabb érték.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_745/#m1402agdt3_745 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_745/#m1402agdt3_745)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_745/#m1402agdt3_745)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.9. ábra. A FAO élelmiszer árindexének az alakulása, 2006–2025

Forrás: Saját szerkesztés a FAO (2025) alapján

 

Amennyiben megnézzük a három kiugró értéket, akkor azt láthatjuk, hogy mindegyik esetben jelentős, legalább 34,5%-os árnövekedés történt egy év alatt (3.2. táblázat).2 Emellett az index eddigi legmagasabb értéke 160,2 volt 2022 márciusában.

 

3.2. táblázat. A FAO élelmiszer árindexének legmagasabb értékei

	2007-08	2010–2011	2022
Legmagasabb érték	132,7 (június)	137,7 (február)	160,2 (március)
Növekedés az előző év azonos hónapjához képest	45,2%	38,7%	34,5%

Forrás: Saját szerkesztés a FAO (2025) alapján

 

A 3.10. ábra a FAO élelmiszer árindexét mutatja az öt élelmiszer-kategória bontásában 2014–2016 átlagértékéhez mint bázishoz viszonyítva. Az ábrán látható, hogy a legnagyobb árnövekedés jellemzően az étolaj és a cukor esetében következett be, de a világélelmezés szempontjából sokkal lényegesebb, hogy a gabona drágulásának a mértéke kétszer a második, egyszer a harmadik legnagyobb volt. Ezzel szemben a húsfélék árnövekedése jellemzően a legalacsonyabb volt az öt élelmiszer-kategória vonatkozásában.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_754/#m1402agdt3_754 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_754/#m1402agdt3_754)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_754/#m1402agdt3_754)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.10. ábra. A FAO élelmiszer árindex összetevőinek az alakulása, 2006–2024

Forrás: Saját szerkesztés a FAO (2025) alapján

 

Az egyes élelmiszerválságok esetében kiragadott, jelentősebb ok mellett számos más tényező is szerepet játszott az árszint ilyen jelentős megugrásában, ráadásul ezek között sok hasonlóság is megfigyelhető, különösen a 2007–2008-as és a 2010–2011-es események kapcsán. Az árnövekedés keresleti és kínálati oldali, valamint makrokörnyezeti okai a következők voltak (Coulibaly, 2013):

1. az élelmiszerek keresletére ható tényezők
   1. a fogyasztási szerkezet változása. A fejlődő országokban a növekvő jövedelem hatására nőtt a húsfogyasztás, ami pótlólagos keresletet támasztott a gabonafélék iránt.
   2. a növekvő, kukoricára alapozott amerikai bioetanol-termelés, aminek a hatását erősítette, hogy az USA a világ legnagyobb kukorica exportőre.
2. az élelmiszerek kínálatára ható tényezők
   1. a takarmányként és a bioetanol-termelésben felhasznált gabona kiesett a humán fogyasztásból
   2. a kedvezőtlen időjárás érdemben érintette Kazahsztánt, Oroszországot és Ukrajnát, amely országok a búzaexport 27%-át adták.
3. az élelmiszerek árára ható makrokörnyezeti tényezők
   1. mivel az USA az egyik legjelentősebb szereplő a gabonapiacon, ezért a dollár árfolyamának az alakulása közvetlenül hat a gabonaárakra: a leértékelődése csökkenti, míg a felértékelődése növeli. Ebben az időszakban felértékelődés volt megfigyelhető.
   2. a dollár árfolyamához hasonló hatása van az olajárnak. A drágább olaj megdrágítja a termelést (különösen a műtrágya árára gyakorol nagy befolyást), illetve magas olajárnál nő a bioetanol-felhasználása is, ami tovább növeli kukorica árát.

 

Ugyanakkor érdemi különbségek is voltak a két esemény között (Conceição et al., 2011):

1. 2007–2008-ban a gabonaféléken belül a rizs árnövekedése volt jelentős, míg 2010–2011-ben a búzáé és a kukoricáé
2. a 2007–2008-as árnövekedés jelentősen érintette az afrikai országok zömét, míg 2010–2011-ben egyes alapanyagok ára még csökkent is (például a nemzetközi kereskedelemnek kevésbé kitett köles és manióka), amiben jelentős szerepe volt a régió növekvő termelésének is
3. változott a politika is a korábbi tapasztalatok alapján, például 2010–2011-ben már sokkal kevésbé használtak árszabályozást annak a korábbi válság során tapasztalt negatív hatásai miatt.
4. ugyanakkor a 2010–2011-es élelmiszerválságot felerősítette az arab tavasz, aminek a fő oka, hogy a térség továbbra is jelentős gabonaimportőr.

 

A felhasználáshoz képest a gabonakészletek (különösen a búza) aránya is csökkenő trendet mutatott és nem érte el a 22%-ot 2010–2011-ben, bár meghaladta a rekord alacsony 2007–2008-as 18,4%-ot (FAO, 2013). Ezek a készletek szolgálhatnak pufferként, amikor a globális ellátási láncban zavarok lépnek fel, de az alacsony szintjük nem enged túl nagy mozgásteret a további beszerzések elhalasztásában. Emellett azt is érdemes kiemelni, hogy a globális élelmiszerlánc minden szintjén megfigyelhető egyre erősebb koncentráció miatt a termelés leszűkült néhány intenzíven előállított alapvető élelmiszerre, amelyeknek a nemzetközi piacait néhány tőkeerős cég dominálja, ami sokkal inkább kiszolgáltatottá teszi az egész rendszert a fentiekhez hasonló válságoknak (Clapp, 2023).

A 2022-es ársokk abból a szempontból volt más, hogy a mögöttes konfliktusban érintett két ország jelentős mezőgazdasági termelő és exportőr is, azonban a termelés és az export szintjén fellépő problémák az egész ellátási láncon végiggyűrűztek. A negatív hatásoknak különösen azok az országok voltak kitéve, amelyek lényegében ebből a két országból importálták például a szükséges gabona jelentős részét. A volt szovjet tagköztársaságok mellett a búza esetében leginkább az olyan afrikai országok helyzete romlott jelentősen, mint Benin, Egyiptom, Madagaszkár, Ruanda vagy Tunézia, mivel az együttes orosz–ukrán importfüggőségük 80% feletti volt (Statista, 2025d). Ez abból a szempontból is komoly hatással bírt, hogy a búzakereskedelem 1%-os csökkenése 1,1%-kal emeli meg a búza árát és 0,6%-kal csökken a búza fogyasztása (Mottaleb et al., 2022). A kukorica esetében kevesebb országnál volt 80% feletti részarány Oroszországnak és Ukrajnának, de Madagaszkár ott is szerepelt, illetve Litvánia is kiemelésre érdemes a 88%-os értékével (Statista, 2025e). A leginkább érintett importőr országok tehát megegyeztek a korábbi ársokkoknál említett afrikai országokkal. Kiemelésre érdemes még, hogy Ukrajna és Oroszország részesedése 50% és 25% a globális napraforgólaj-exportból (Glauber et al., 2023). A tovagyűrűző hatások közül pedig a leglényegesebb a konfliktusnak a műtrágyapiacra gyakorolt hatása. 2022. február és április között, vagyis mindössze két hónap alatt a nitrogén-, foszfor- és kálium műtrágyák árnövekedése 37%, 38% és 43% volt (EC, 2025a).

1	A FAO élelmiszer árindex 5 élelmiszer-kategória (hús, tejtermék, gabona, étolaj és cukor) árindexeinek az 2014–2016-os átlagos export részarányukkal súlyozott átlaga (FAO, 2025).
2	A táblázatban nem szerepel a Covid19-pandémia, mivel a másik három válsághoz képest jóval kisebb hatása volt a FAO élelmiszer árindexére.

Tartalomjegyzék

• AGRÁRGAZDASÁGTAN III.
• Impresszum
• Ábrák jegyzéke
• Táblázatok jegyzéke
• Bevezetés
• chevron_rightI. rész. Az agrárgazdaság felépítése és működése
  • chevron_right1. Globális és lokális élelmiszer-ellátási láncok
    • chevron_right1.1. Az élelmiszer-ellátási lánc fogalma és főbb jellemzői
      • 1.1.1. Definíciók és megközelítések
      • 1.1.2. Lánc szerkezete: anyag-, információ- és pénzáramlás
      • 1.1.3. Koordináció és integráció az ellátási láncban
    • chevron_right1.2. Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői és főbb jellemzői
      • 1.2.1. Input beszállítók
      • 1.2.2. Mezőgazdasági termelők
      • 1.2.3. Élelmiszer-feldolgozók és -gyártók
      • 1.2.4. Logisztikai szolgáltatók
      • 1.2.5. Nagy- és kiskereskedők
      • 1.2.6. Fogyasztók
      • 1.2.7. Kormányzati és szabályozó szereplők
    • chevron_right1.3. Lokális élelmiszer-ellátási láncok
      • 1.3.1. A lokális élelmiszer-ellátási láncok előtérbe kerülése
      • 1.3.2. Rövid élelmiszer-ellátási láncok klasszifikációja
      • 1.3.3. Szereplők és működési modell
      • 1.3.4. Előnyök és kihívások a rövid élelmiszer-ellátási láncokban
    • 1.4. Élelmezésbiztonság és élelmiszer-biztonság
    • chevron_right1.5. Az élelmiszer-ellátási lánc működtetése
      • 1.5.1. Termelésszervezés és minőségirányítás
      • 1.5.2. Logisztika, hűtőlánc, raktározás
      • 1.5.3. Marketing és márkázás
      • 1.5.4. Kockázatok az ellátási láncban: járványok, visszahívások és élelmiszer-hamisítás
      • 1.5.5. Nyomon követhetőség, tanúsítványok és szabályozások
    • 1.6. Fogyasztói magatartás és élelmiszervásárlás
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right2. Az élelmiszer-termelés ökonómiája
    • chevron_right2.1. A termelési tényezők
      • 2.1.1. Termőföld
      • 2.1.2. Munkaerő
      • 2.1.3. Mezőgazdasági gépek
      • 2.1.4. Tőke
    • 2.2. Mezőgazdasági termelés
    • 2.3. A termelői döntéshozatal folyamata
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right3. Élelmiszerpiacok és -árak
    • chevron_right3.1. Élelmiszerpiacok
      • 3.1.1. Az élelmiszerpiacok jellemzői és szereplői
      • chevron_right3.1.2. Nem hagyományos élelmiszerek
        • 3.1.2.1. Ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek
        • 3.1.2.2. Mesterséges hús
      • 3.1.3. Fogyasztói csoportok
    • chevron_right3.2. Élelmiszerárak
      • 3.2.1. Árképzés
      • 3.2.2. A válságok hatása a globális élelmiszerárakra
    • chevron_right3.3. Élelmiszer-infláció
      • 3.3.1. Az élelmiszer-infláció jelensége és alakulása
      • 3.3.2. Esettanulmány: a magas magyar élelmiszer-infláció okai
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right4. Élelmiszer-kereskedelem
    • chevron_right4.1. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem intézményrendszere
      • 4.1.1. A Kereskedelmi Világszervezet működésének alapelvei
      • 4.1.2. A tárgyalások során kialakult főbb érdekcsoportok
      • 4.1.3. Regionális kereskedelmi megállapodások
      • 4.1.4. A gazdasági és kereskedelmi integrációk típusai
    • chevron_right4.2. Az élelmiszer-kereskedelem környezeti megfontolásai
      • 4.2.1. Az élelmiszer-kereskedelem és a természeti környezet kapcsolata
      • 4.2.2. A kereskedelmi megállapodások és klímaegyezmények kapcsolata
      • 4.2.3. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepe a környezeti ügyek szabályozásában
    • chevron_right4.3. Az élelmiszer-kereskedelem helyzete és kilátásai
      • 4.3.1. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem szerkezete
      • 4.3.2. A magyar agrárgazdaság külkereskedelemének helyzete
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right5. Az élelmiszer-fogyasztás ökonómiája
    • chevron_right5.1. A fogyasztói döntés háttere
      • 5.1.1. A fogyasztói magatartás „inger–válasz” modellje
      • 5.1.2. A fogyasztói magatartást befolyásoló külső tényezők
      • 5.1.3. A fogyasztói magatartást befolyásoló belső tényezők – A vevő jellemzői
      • 5.1.4. A fogyasztói magatartást befolyásoló belső tényezők – A vásárlási döntési folyamat
    • chevron_right5.2. A fogyasztási szerkezet sajátosságai
      • 5.2.1. A hazai fogyasztási szerkezet
      • 5.2.2. Táplálkozási ajánlások és ideális fogyasztási struktúra
    • chevron_right5.3. Az élelmiszer-marketing szerepe a fogyasztói döntésben
      • 5.3.1. A fogyasztói döntéshozatal és az élelmiszer-marketing kapcsolata
      • 5.3.2. Elméleti keretek és viselkedési elméletek az élelmiszer-marketingben
      • 5.3.3. A digitális marketing és a csomagolás befolyásoló hatásai
      • 5.3.4. Marketingtechnikák, hagyományos és modern megközelítések
      • 5.3.5. Etika, félrevezetés és modern piackutatási módszerek
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. rész. Fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban
  • chevron_right6. Fenntarthatóság és agrár-környezetvédelem
    • chevron_right6.1. A fenntarthatóság pillérei
      • 6.1.1. A fenntarthatóság értékelése: az SDG-rendszer és annak mezőgazdasági értelmezése
    • chevron_right6.2. Mezőgazdaság és környezet kapcsolata
      • 6.2.1. A gazdasági tevékenység lényege, piaci és nem piaci erőforrások
      • 6.2.2. A környezetvédelem közgazdasági háttere
    • chevron_right6.3. Környezetvédelem a Közös Agrárpolitikában
      • 6.3.1. A Közös Agrárpolitika rövid történeti áttekintése
      • 6.3.2. A KAP pénzügyi helyzete
      • 6.3.3. A KAP változásainak fő iránya
      • 6.3.4. A jelenlegi KAP környezetvédelmi szerepvállalásai („Zöld felépítmény”)
      • 6.3.5. Az agrártámogatási programok hatásai
    • chevron_right6.4. Szerződéses innovációk az agrár-környezeti támogatások hatásosságának növelésére
      • 6.4.1. Innovatív szerződéses megoldások
      • 6.4.2. Az eredményalapú szerződések kialakulása
      • 6.4.3. Az eredményalapú szerződések fő komponensei
      • 6.4.4. Az alkalmazhatóság feltételei, előnyök és hátrányok
      • chevron_right6.4.5. Az eredményalapú programok jó gyakorlatai
        • 6.4.5.1. A Burren program
        • 6.4.5.2. Az őrségi eredményalapú szerződés kidolgozása és bevezetésének lehetőségei
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right7. Élelmezés- és élelmiszer-biztonság
    • chevron_right7.1. Az élelmezésbiztonság dimenziói
      • 7.1.1. Elérhetőség
      • 7.1.2. Hozzáférhetőség
      • 7.1.3. Felhasználás
      • 7.1.4. Stabilitás
    • chevron_right7.2. Az élelmezésbiztonság főbb kihívásai
      • 7.2.1. Növekvő népesség és élelmiszer-kereslet
      • 7.2.2. Szegénység és egyenlőtlenség
      • 7.2.3. Geopolitikai konfliktusok és instabilitás
      • 7.2.4. Klímaváltozás és környezeti sokkok
    • chevron_right7.3. Az élelmezésbiztonságot szolgáló szakpolitikák és stratégiák
      • 7.3.1. Nemzeti agrárpolitika és beruházások
      • 7.3.2. A nemzetközi kereskedelem és az élelmezésbiztonság
      • 7.3.3. Szociális biztonsági hálók és élelmiszersegélyezés
      • 7.3.4. Technológiai innováció és mezőgazdasági termelékenység
      • 7.3.5. A fogyasztói oldal szerepe: táplálkozás, tudatosság és élelmiszer-pazarlás
    • chevron_right7.4. Élelmiszer-biztonság: fogalmak és jelentőség
      • 7.4.1. Az élelmiszer-biztonság közegészségügyi jelentősége
      • 7.4.2. Az élelmiszer-kereskedelem biztonsága
    • chevron_right7.5. Élelmiszer-biztonsági szabályozás és szabványok
      • 7.5.1. Nemzetközi szabványalkotó szervezetek és megállapodások
      • 7.5.2. Országosan működő szabályozások és hatóságok
      • 7.5.3. Ágazati szinten működő szabályozások
      • 7.5.4. Új kihívások az élelmiszer-biztonsági szabályozásban
    • chevron_right7.6. Az élelmiszer-biztonság innovációi és jó gyakorlatai
      • 7.6.1. A nyomon követhetőséget és átláthatóságot szolgáló blokklánc
      • 7.6.2. HACCP és a megelőző élelmiszer-biztonsági irányítás
      • 7.6.3. Csomagolási innovációk a biztonság és az eltarthatóság érdekében
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right8. Élelmiszer-pazarlás
    • chevron_right8.1. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás jelentősége
      • 8.1.1. Fogalmi keret
    • chevron_right8.2. Hol keletkezik a legtöbb veszteség? – A pazarlás helye az ellátási lánc mentén
      • 8.2.1. Mezőgazdasági termelés
      • 8.2.2. Élelmiszer-feldolgozás
      • 8.2.3. Nagy- és kiskereskedelem
      • 8.2.4. Vendéglátás
      • 8.2.5. Háztartások
    • chevron_right8.3. Tökéletlen, mégis értékes? – A „csúnya” élelmiszerek szerepe a pazarlás csökkentésében
      • 8.3.1. A szuboptimális termékek definíciója és típusai
      • 8.3.2. A fogyasztói döntések és attitűdök szerepe
      • 8.3.3. A kereskedelem szerepe a megoldásban
    • chevron_right8.4. Milyen árat fizetünk a kidobott ételért?
      • 8.4.1. Gazdasági veszteségek
    • chevron_right8.5. Milyen társadalmi és kulturális hatásai vannak az élelmiszer-pazarlásnak?
      • 8.5.1. Étel mint alapvető emberi jog?
      • 8.5.2. Az éhezés paradoxona
    • chevron_right8.6. Mekkora terhet ró a környezetre az élelmiszer-pazarlás? – Ökológiai következmények és erőforrás-használat
      • 8.6.1. Üvegházhatású gázok kibocsátása
      • 8.6.2. Vízfelhasználás
      • 8.6.3. Talaj és földhasználat
      • 8.6.4. Hulladékkezelés és metánkibocsátás
    • chevron_right8.7. Mit tehetünk ellene? – Megoldási lehetőségek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére
      • 8.7.1. Alternatívák és megoldások az ellátási lánc szereplői mentén
      • 8.7.2. Alternatívák és megoldások kormányzati és szakpolitikai oldalról
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Gyakorlati feladatok
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right9. A klímaváltozás hatásai a mezőgazdaságra és az alkalmazkodás eszközei
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Éghajlatváltozás mérséklése
    • chevron_right9.3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
      • 9.3.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozása
      • 9.3.2. Zöld átállás
      • 9.3.3. Elsivatagosodás
      • 9.3.4. Talaj állapota
      • 9.3.5. Vízkészlet-gazdálkodás
      • 9.3.6. Éghajlatváltozással kapcsolatos perek
    • chevron_right9.4. A klímaváltozás regionális különbségei Magyarországon
      • 9.4.1. A klímakitettség indikátorainak regionális alakulása
      • 9.4.2. Az érzékenység és adaptációs képesség területi különbségei
      • 9.4.3. A klímasérülékenység komponenseinek területi mintázata
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right10. Fiatal gazdák – generációváltás
    • chevron_right10.1. Statisztikák az elöregedő agrártársadalomról világszerte
      • 10.1.1. USA adatok
      • 10.1.2. Az Európiai Unió a statisztikák tükrében
      • 10.1.3. Magyarországi generációváltás a statisztikák tükrében
      • 10.1.4. A mezőgazdasági alkalmazottakra vonatkozó adatok Magyarországon
    • 10.2. A generációváltás akadályai és hajtóerői
    • 10.3. A generációváltás ösztönzése a Közös Agrárpolitikában
    • 10.4. Nemzetközi tapasztalatok a generációváltás támogatásában
    • chevron_right10.5. Intézkedések Magyarországon a generációváltással kapcsolatban
      • 10.5.1. Földvásárlás
      • 10.5.2. Gazdaságátadási törvény
      • 10.5.3. A KAP generációváltással kapcsolatos támogatásai Magyarországon
      • 10.5.3.1. I. pillér
      • 10.5.3.2. II. pillér
    • 10.6. Pályaorientációs tevékenység
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. rész. A fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei
  • chevron_right11. Agrárpolitika
    • chevron_right11.1. Szabályozási eszközök és azok hatása
      • 11.1.1. Az agrárpolitika szabályozási eszközei
      • 11.1.2. A szakpolitikai eszközök hatásai
      • 11.1.3. Nemzetközi és uniós trendek
    • chevron_right11.2. Globális példák (Brazília, EU, India, Kína, USA)
      • 11.2.1. Brazília agrárpolitikája
      • 11.2.2. Az Európai Unió agrárpolitikája
      • 11.2.3. India agrárpolitikája
      • 11.2.4. Kína agrárpolitikája
      • 11.2.5. USA agrárpolitikája
    • chevron_right11.3. Összehasonlító elemzés
      • 11.3.1. Szabályozási filozófiák
      • 11.3.2. Jövedelembiztonság és gazdasági fenntarthatóság
      • 11.3.3. Környezetvédelem és fenntarthatóság
      • 11.3.4. Vidékfejlesztés és szociális dimenziók
      • 11.3.5. Digitális és technológiai eszközök
      • 11.3.6. A vizsgált országok agrárpolitikájának erősségei és gyengeségei
    • 11.4. Jövőbeli kilátások és ajánlások
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right12. Vidékfejlesztés
    • chevron_right12.1. A vidék fogalma és lehatárolása
      • 12.1.1. Fogalmi evolúció
      • 12.1.2. Területi tipológiák vidéklehatárolásai
      • 12.1.3. Urbanizációs trendek – funkcionális térségek
    • chevron_right12.2. A vidék a globális folyamatok sodrásában
      • 12.2.1. Hajtóerők, válságok, átalakulás
      • 12.2.2. A vidéki térségek (fenntartható?) zsugorodása
    • chevron_right12.3. A vidék funkciói és kibővült gazdasági lehetőségei
      • 12.3.1. A vidéki gazdaság multifunkcionalitása és diverzifikációja
      • 12.3.2. A fenntartható gazdaság irányai vidéki kontextusban
      • 12.3.3. Vidéki (gasztro)turizmus
    • chevron_right12.4. A vidékfejlesztés értelmezése és jelentősége: alapfogalmak, elméleti alapvetések, régi és új paradigmák
      • 12.4.1. A vidékfejlesztés definíciós kísérletei
      • 12.4.2 Integrált vidékfejlesztés
      • 12.4.3. Innováció a vidékfejlesztésben
      • 12.4.4. A vidékfejlesztés viszonya más térbeli fejlesztési stratégiákkal
    • chevron_right12.5. Az európai és magyarországi vidékpolitikák
      • 12.5.1. A vidékpolitika mint közpolitika
      • 12.5.2. Európai vidékpolitikák
      • 12.5.3. A vidék szemszögéből
      • 12.5.4. Vidékfejlesztés a gyakorlatban: a LEADER/CLLD megközelítés
      • 12.5.5. Vidéki térségek és vidékpolitikák Magyarországon
      • 12.5.6. Egy perspektivikus irány
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right13. Körforgásos biomassza alapú gazdaság
    • chevron_right13.1. Az EU bioökonómiai stratégiája
      • 13.1.1. Fenntarthatóság és körforgás
      • 13.1.2. Versenyképes és klímasemleges zöldgazdaság
      • 13.1.3. A biomassza alapú gazdaság szerepe
      • 13.1.4. Gazdasági és társadalmi hatások
    • chevron_right13.2. A bioökonómia vagy biomassza alapú gazdaság kihívásai
      • 13.2.1. Körforgásos gazdaság
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right14. Innovációk a mezőgazdaságban
    • chevron_right14.1. Precíziós mezőgazdaság eszközei, beleértve a drónokat
      • 14.1.1. A precíziós mezőgazdaság eszközrendszere
      • 14.1.2. Drónok a precíziós mezőgazdaságban
    • chevron_right14.2. Társadalmi innováció - AKIS
      • 14.2.1. Innováció a gyakorlatban
      • 14.2.2. Mi az AKIS?
      • 14.2.3. A magyar AKIS jellemzése
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightMellékletek
  • 1. számú melléklet
  • 2. számú melléklet
• Tárgymutató
• A könyv szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//