3.3.2. Esettanulmány: a magas magyar élelmiszer-infláció okai

A magas magyar élelmiszer-infláció minden magyar háztartást érintett, vagyis egy társadalmilag kiemelt hatású probléma. Ebből kifolyólag számos elemzés látott már napvilágot az okokkal kapcsolatban különböző szakértőktől, illetve szakmai szervezetektől. Azt mindenképpen előre kell bocsátani, hogy a magas inflációnak öngerjesztő hatása is van, mivel ilyen körülmények között könnyebb az áremeléseket végrehajtani, hiszen az belesimul az általános trendbe, ami ráadásul összhangban van a fogyasztói várakozásokkal is. Ezt összességében nevezhetjük pszichés árazási tényezőnek (Gerlaki – Bókay, 2022). Az elérhető szakmai elemzések és szakértői vélemények alapján az okok a következő négy kategóriába sorolhatóak (mindazonáltal azt is látni kell, hogy ezen okok között van összefüggés):

 

1. a forint árfolyamának a gyengülése

Az Európai Központi Bank (ECB, 2025) devizaárfolyamait 2021 júniusa és 2023 júniusa között megnézve látható, hogy a forint jelentősen gyengült az euróhoz képest: a kiinduló 346,46-os értékről 371,93-ra változott, azonban az elemzett időszakban a 430,65-ös értéket is elérte 2022 októberében (3.12. ábra). A forint gyengülése és az élelmiszer-infláció közötti összefüggés viszonylag szoros, mivel a termelésben felhasznált inputok jelentős részét importáljuk (műtrágya, növényvédőszer, gépek, energia stb.), ami a gyengülő forint miatt egyre drágább lett.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_775/#m1402agdt3_775 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_775/#m1402agdt3_775)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_775/#m1402agdt3_775)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.12. ábra. A forint–euró árfolyam alakulása, 2021. június–2023. június

Forrás: ECB (2025) alapján saját szerkesztés

 

Az orosz–ukrán háború hatása is jól látható a fenti ábrán, 2022. február végén kevesebb mint 2 két hét alatt több mint 10%-ot gyengült a forint. Bár ez jelentősnek mondható, azonban az időszaki csúcsértéktől jelentősen elmarad. Ennek alapján kijelenthető, hogy a háborúnak volt ugyan szerepe a rekordszintű élelmiszer-infláció kialakulásában, de abban más tényezők is szerepet játszottak.

Emellett az is elmondható, hogy a forint régiós szinten erősen alulteljesített. A 2022. február végét követő rövid időszakban a lengyel zloty és a cseh korona is leértékelődött, de a forintnál kisebb mértékben (9,0%-kal és 4,4%-kal). 2021 júniusától nézve ennél is jelentősebb a különbség (10,4% a forintnál, míg a zloty esetében 7,5%, a koronánál 1,6%), de még szembetűnőbb a különbség a kétéves időszak egészét nézve: amíg a forint 7,4%-ot gyengült, addig a zloty árfolyama lényegében nem változott (-0,6%), viszont a korona érdemben erősödött az euróval szemben (-6,8%). Mindez jól látható a 3.13. ábrán. Ez részben megmagyarázza, hogy miért volt sokkal kiugróbb élelmiszer-infláció Magyarországon – akár a közvetlen régiós versenytársainkhoz képest is.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_780/#m1402agdt3_780 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_780/#m1402agdt3_780)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_780/#m1402agdt3_780)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.13. ábra. A korona és a zloty euróval szembeni árfolyamának az alakulása, 2021. június–2023. június

Forrás: ECB (2025) alapján saját szerkesztés

 

Azt is meg kell jegyezni, hogy ebben a két évben az amerikai dollár 11,1%-ot tudott erősödni az euróval szemben, vagyis a dollárban elszámolt import pótlólagosan ennyivel drágult meg. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a dolláralapú exporton ugyanilyen nagyságú többletbevételt keletkezett, de annak a jelentősége elmarad az importétól a kisebb volumene miatt.

 

2. az orosz–ukrán konfliktus

Mind Oroszországnak, mind Ukrajnának jelentős a mezőgazdasági termelése és exportpotenciálja, különösen a gabonafélék, illetve a napraforgóolaj vonatkozásában, amely ágazatokban a világ legjelentősebb exportőrei. A termelés motorja a folyamatosan növekvő termésátlag, illetve Oroszoroszág esetében még a termőterületek bővülése is. A korábbi szállítási útvonalak ellehetetlenülése (a fekete-tengeri kikötők blokádja), illetve az Oroszországgal szembeni szankciók fizikailag is korlátozták ezen termékek kereskedelmét, ráadásul jelentős mértékben nőtt a bizonytalanság a mezőgazdasági piacokon. Ehhez hozzájárult továbbá az energiahordozók árának a robbanásszerű növekedése, aminek országspecifikus hatása az volt, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások zöme piaci áron volt kénytelen a gázt és áramot megvásárolni a konfliktus előtti árszinthez képest jóval drágábban. Az energiaárak drámai növekedését szemlélteti a 3.14. ábra. A vizsgált 2 évben a gázár a 3,5, míg az áramár közel 3-szorosára drágult. Az előbbi az orosz–ukrán háború kirobbanásakor fél év alatt 171%-kal nőtt, az áram ára ekkor csak 34–36%-kal. Ennek a két fő oka, hogy az áram termelésében sokkal önellátóbb Magyarország, valamint 2022. I. félévében bekövetkezett egy ennél jelentősebb, 45–77%-os drágulás az előző félévhez viszonyítva. A gáz esetében az igen jelentős orosz kitettség miatt sokkal nehezebb volt alternatív forrásokat keresni és a rövid alatt jelentkező jelentős keresletnövekedés miatt a gáz világpiaci ára több mint a kétszeresére nőtt.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_786/#m1402agdt3_786 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_786/#m1402agdt3_786)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_786/#m1402agdt3_786)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.14. ábra. Az energiaárak alakulása 2021–2023 között

Forrás: Saját szerkesztés az Eurostat (2025b) és (2025c) alapján

 

Az energiaárak növekedése a mezőgazdasági termelésbe elsősorban a műtrágyaárak növekedésén keresztül gyűrűzött be, amely piacon Oroszország ugyancsak jelentős szereplő. A magas inputköltségek ráadásul hosszú távon takarékosabb felhasználásra ösztönzik a termelőket, aminek viszont negatív hatása lesz/lehet a következő termelési ciklus(ok)ban a várható hozamokra és ezáltal a termelés nagyságára. A magyar élelmiszeripart még a mezőgazdaságnál is erőteljesebben érintette ez a folyamat a magas energiaintenzitása és az orosz energiahordozóknak az átlagosnál nagyobb kitettsége miatt (Balatoni – Quittner, 2024).

 

3. kedvezőtlen időjárás

A 2022-es aszály következtében jelentősen csökkent a hazai gabonatermelés, a búzánál 1–1,5 millió tonna volt, míg a kukorica esetében a 3 millió tonnát is meghaladta a kiesés (EC, 2025b).1 Ennek következtében drasztikusan csökkent az export, sőt, a kukorica esetében a termelés a hazai igényeket sem fedezte. Ezek a hatások – bár a hazainál jellemzően kisebb mértékben – egész Európában jelentkeztek. A hazai kínálat csökkenése hozzájárult a mezőgazdasági termékek árának jelentős (sok esetben már túlzott mértékű) növekedéséhez, mivel a termelői oldalon nemcsak a termelés kiesése, hanem a költségek jelentős növekedése is pénzügyi problémát okozott.

 

4. hazai szabályozás

Az MNB több tanulmánya is rávilágított, hogy az ársapka bevezetése sikeresen megakadályozta az abba bevont termékek árának az emelkedését, azonban ezek a termékek az átlagos fogyasztói kosárba tartozó élelmiszereknek csak a 13%-át fedték le (ez a teljes fogyasztói kosárnak mindössze a 2,4%-a!) és nem vonatkoztak a helyettesítő, illetve az egyéb termékekre (Balatoni, 2022). Az idézett MNB-tanulmányban található helyettesítő termékek esetében 135 és 222% közötti volt az árnövekedés 2022. december elején az azév februári árakhoz képest. Az árnövekedéshez természetesen hozzájárult az importtermékek esetében a gyengülő nemzeti valuta is. Az egyes – nem rögzített áras – termékek ára szinte minden héten emelkedett. Ebben a vonatkozásban a nagyobb üzleteknek komoly előnye volt, hogy az ársapka hatásait jóval szélesebb termékköre tudták „szétteríteni”, amit megerősít, hogy csak 2022. első félévében 450, zömében kisebb élelmiszer- és italbolt zárt be (Portfolio, 2022).

Mindemellett fogyasztói oldalról az inflációt növelő hatása volt a 2021-es adóévre vonatkozó adó-visszatérítésnek (maximum 809 000 forintig) és a csökkentett lakossági áram- és gázárnak, mivel javították a lakosság pénzügyi helyzetét, ami pótlólagos keresletként jelentkezett az egyes részpiacokon, köztük az élelmiszerén. Hasonló volt a hatásmechanizmusa a 2022-es év végéig szintén ársapkás üzemanyagnak, bár ennek a fogyasztása – szemben az élelmiszerekkel – könnyebben visszafogható.

Az ellátási lánc oldalát érintő intézkedések szintén gerjesztették az inflációt. A lakossághoz képest a cégek számára (kivéve taxi és mezőgazdasági gép) már 2022. július 30-án kivezetett üzemanyag ársapka közvetlenül megnövelte a szállítási költségeket, amit tovább fokozott, hogy a vállalkozások jelentős része 2022. augusztus 1-je óta nem jogosult kedvezményes áram- és gáztarifára. A termelés költségeinek a növekedése pedig beépül a termék végfelhasználói árába. Emellett az élelmiszeripart közvetlenül érintette még a népegészségügyi termékadó és a kiskereskedelmi adó emelése, valamint a kiskereskedelmi pótadó (extraprofitadó) bevezetése 2022-ben. Ezeknek a fogyasztókra történő áthárítása – annak mértékétől függően – szintén hozzájárult az infláció növekedéséhez. Bár a magyar élelmiszer-infláció 2023. második felére az uniós átlag alá csökkent, azonban a korábbi kockázati tényezők, elsősorban az alacsony termelékenység és a magas energiaintenzitás, miatt az ágazat inflációs érzékenysége továbbra is megmaradt (MNB, 2024).

1	Mindez az 1. fejezet 1.10-es ábráján is jól látható, ahol az aszály kiterjedtsége is bemutatásra került.

Tartalomjegyzék

• AGRÁRGAZDASÁGTAN III.
• Impresszum
• Ábrák jegyzéke
• Táblázatok jegyzéke
• Bevezetés
• chevron_rightI. rész. Az agrárgazdaság felépítése és működése
  • chevron_right1. Globális és lokális élelmiszer-ellátási láncok
    • chevron_right1.1. Az élelmiszer-ellátási lánc fogalma és főbb jellemzői
      • 1.1.1. Definíciók és megközelítések
      • 1.1.2. Lánc szerkezete: anyag-, információ- és pénzáramlás
      • 1.1.3. Koordináció és integráció az ellátási láncban
    • chevron_right1.2. Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői és főbb jellemzői
      • 1.2.1. Input beszállítók
      • 1.2.2. Mezőgazdasági termelők
      • 1.2.3. Élelmiszer-feldolgozók és -gyártók
      • 1.2.4. Logisztikai szolgáltatók
      • 1.2.5. Nagy- és kiskereskedők
      • 1.2.6. Fogyasztók
      • 1.2.7. Kormányzati és szabályozó szereplők
    • chevron_right1.3. Lokális élelmiszer-ellátási láncok
      • 1.3.1. A lokális élelmiszer-ellátási láncok előtérbe kerülése
      • 1.3.2. Rövid élelmiszer-ellátási láncok klasszifikációja
      • 1.3.3. Szereplők és működési modell
      • 1.3.4. Előnyök és kihívások a rövid élelmiszer-ellátási láncokban
    • 1.4. Élelmezésbiztonság és élelmiszer-biztonság
    • chevron_right1.5. Az élelmiszer-ellátási lánc működtetése
      • 1.5.1. Termelésszervezés és minőségirányítás
      • 1.5.2. Logisztika, hűtőlánc, raktározás
      • 1.5.3. Marketing és márkázás
      • 1.5.4. Kockázatok az ellátási láncban: járványok, visszahívások és élelmiszer-hamisítás
      • 1.5.5. Nyomon követhetőség, tanúsítványok és szabályozások
    • 1.6. Fogyasztói magatartás és élelmiszervásárlás
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right2. Az élelmiszer-termelés ökonómiája
    • chevron_right2.1. A termelési tényezők
      • 2.1.1. Termőföld
      • 2.1.2. Munkaerő
      • 2.1.3. Mezőgazdasági gépek
      • 2.1.4. Tőke
    • 2.2. Mezőgazdasági termelés
    • 2.3. A termelői döntéshozatal folyamata
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right3. Élelmiszerpiacok és -árak
    • chevron_right3.1. Élelmiszerpiacok
      • 3.1.1. Az élelmiszerpiacok jellemzői és szereplői
      • chevron_right3.1.2. Nem hagyományos élelmiszerek
        • 3.1.2.1. Ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek
        • 3.1.2.2. Mesterséges hús
      • 3.1.3. Fogyasztói csoportok
    • chevron_right3.2. Élelmiszerárak
      • 3.2.1. Árképzés
      • 3.2.2. A válságok hatása a globális élelmiszerárakra
    • chevron_right3.3. Élelmiszer-infláció
      • 3.3.1. Az élelmiszer-infláció jelensége és alakulása
      • 3.3.2. Esettanulmány: a magas magyar élelmiszer-infláció okai
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right4. Élelmiszer-kereskedelem
    • chevron_right4.1. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem intézményrendszere
      • 4.1.1. A Kereskedelmi Világszervezet működésének alapelvei
      • 4.1.2. A tárgyalások során kialakult főbb érdekcsoportok
      • 4.1.3. Regionális kereskedelmi megállapodások
      • 4.1.4. A gazdasági és kereskedelmi integrációk típusai
    • chevron_right4.2. Az élelmiszer-kereskedelem környezeti megfontolásai
      • 4.2.1. Az élelmiszer-kereskedelem és a természeti környezet kapcsolata
      • 4.2.2. A kereskedelmi megállapodások és klímaegyezmények kapcsolata
      • 4.2.3. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepe a környezeti ügyek szabályozásában
    • chevron_right4.3. Az élelmiszer-kereskedelem helyzete és kilátásai
      • 4.3.1. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem szerkezete
      • 4.3.2. A magyar agrárgazdaság külkereskedelemének helyzete
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right5. Az élelmiszer-fogyasztás ökonómiája
    • chevron_right5.1. A fogyasztói döntés háttere
      • 5.1.1. A fogyasztói magatartás „inger–válasz” modellje
      • 5.1.2. A fogyasztói magatartást befolyásoló külső tényezők
      • 5.1.3. A fogyasztói magatartást befolyásoló belső tényezők – A vevő jellemzői
      • 5.1.4. A fogyasztói magatartást befolyásoló belső tényezők – A vásárlási döntési folyamat
    • chevron_right5.2. A fogyasztási szerkezet sajátosságai
      • 5.2.1. A hazai fogyasztási szerkezet
      • 5.2.2. Táplálkozási ajánlások és ideális fogyasztási struktúra
    • chevron_right5.3. Az élelmiszer-marketing szerepe a fogyasztói döntésben
      • 5.3.1. A fogyasztói döntéshozatal és az élelmiszer-marketing kapcsolata
      • 5.3.2. Elméleti keretek és viselkedési elméletek az élelmiszer-marketingben
      • 5.3.3. A digitális marketing és a csomagolás befolyásoló hatásai
      • 5.3.4. Marketingtechnikák, hagyományos és modern megközelítések
      • 5.3.5. Etika, félrevezetés és modern piackutatási módszerek
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. rész. Fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban
  • chevron_right6. Fenntarthatóság és agrár-környezetvédelem
    • chevron_right6.1. A fenntarthatóság pillérei
      • 6.1.1. A fenntarthatóság értékelése: az SDG-rendszer és annak mezőgazdasági értelmezése
    • chevron_right6.2. Mezőgazdaság és környezet kapcsolata
      • 6.2.1. A gazdasági tevékenység lényege, piaci és nem piaci erőforrások
      • 6.2.2. A környezetvédelem közgazdasági háttere
    • chevron_right6.3. Környezetvédelem a Közös Agrárpolitikában
      • 6.3.1. A Közös Agrárpolitika rövid történeti áttekintése
      • 6.3.2. A KAP pénzügyi helyzete
      • 6.3.3. A KAP változásainak fő iránya
      • 6.3.4. A jelenlegi KAP környezetvédelmi szerepvállalásai („Zöld felépítmény”)
      • 6.3.5. Az agrártámogatási programok hatásai
    • chevron_right6.4. Szerződéses innovációk az agrár-környezeti támogatások hatásosságának növelésére
      • 6.4.1. Innovatív szerződéses megoldások
      • 6.4.2. Az eredményalapú szerződések kialakulása
      • 6.4.3. Az eredményalapú szerződések fő komponensei
      • 6.4.4. Az alkalmazhatóság feltételei, előnyök és hátrányok
      • chevron_right6.4.5. Az eredményalapú programok jó gyakorlatai
        • 6.4.5.1. A Burren program
        • 6.4.5.2. Az őrségi eredményalapú szerződés kidolgozása és bevezetésének lehetőségei
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right7. Élelmezés- és élelmiszer-biztonság
    • chevron_right7.1. Az élelmezésbiztonság dimenziói
      • 7.1.1. Elérhetőség
      • 7.1.2. Hozzáférhetőség
      • 7.1.3. Felhasználás
      • 7.1.4. Stabilitás
    • chevron_right7.2. Az élelmezésbiztonság főbb kihívásai
      • 7.2.1. Növekvő népesség és élelmiszer-kereslet
      • 7.2.2. Szegénység és egyenlőtlenség
      • 7.2.3. Geopolitikai konfliktusok és instabilitás
      • 7.2.4. Klímaváltozás és környezeti sokkok
    • chevron_right7.3. Az élelmezésbiztonságot szolgáló szakpolitikák és stratégiák
      • 7.3.1. Nemzeti agrárpolitika és beruházások
      • 7.3.2. A nemzetközi kereskedelem és az élelmezésbiztonság
      • 7.3.3. Szociális biztonsági hálók és élelmiszersegélyezés
      • 7.3.4. Technológiai innováció és mezőgazdasági termelékenység
      • 7.3.5. A fogyasztói oldal szerepe: táplálkozás, tudatosság és élelmiszer-pazarlás
    • chevron_right7.4. Élelmiszer-biztonság: fogalmak és jelentőség
      • 7.4.1. Az élelmiszer-biztonság közegészségügyi jelentősége
      • 7.4.2. Az élelmiszer-kereskedelem biztonsága
    • chevron_right7.5. Élelmiszer-biztonsági szabályozás és szabványok
      • 7.5.1. Nemzetközi szabványalkotó szervezetek és megállapodások
      • 7.5.2. Országosan működő szabályozások és hatóságok
      • 7.5.3. Ágazati szinten működő szabályozások
      • 7.5.4. Új kihívások az élelmiszer-biztonsági szabályozásban
    • chevron_right7.6. Az élelmiszer-biztonság innovációi és jó gyakorlatai
      • 7.6.1. A nyomon követhetőséget és átláthatóságot szolgáló blokklánc
      • 7.6.2. HACCP és a megelőző élelmiszer-biztonsági irányítás
      • 7.6.3. Csomagolási innovációk a biztonság és az eltarthatóság érdekében
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right8. Élelmiszer-pazarlás
    • chevron_right8.1. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás jelentősége
      • 8.1.1. Fogalmi keret
    • chevron_right8.2. Hol keletkezik a legtöbb veszteség? – A pazarlás helye az ellátási lánc mentén
      • 8.2.1. Mezőgazdasági termelés
      • 8.2.2. Élelmiszer-feldolgozás
      • 8.2.3. Nagy- és kiskereskedelem
      • 8.2.4. Vendéglátás
      • 8.2.5. Háztartások
    • chevron_right8.3. Tökéletlen, mégis értékes? – A „csúnya” élelmiszerek szerepe a pazarlás csökkentésében
      • 8.3.1. A szuboptimális termékek definíciója és típusai
      • 8.3.2. A fogyasztói döntések és attitűdök szerepe
      • 8.3.3. A kereskedelem szerepe a megoldásban
    • chevron_right8.4. Milyen árat fizetünk a kidobott ételért?
      • 8.4.1. Gazdasági veszteségek
    • chevron_right8.5. Milyen társadalmi és kulturális hatásai vannak az élelmiszer-pazarlásnak?
      • 8.5.1. Étel mint alapvető emberi jog?
      • 8.5.2. Az éhezés paradoxona
    • chevron_right8.6. Mekkora terhet ró a környezetre az élelmiszer-pazarlás? – Ökológiai következmények és erőforrás-használat
      • 8.6.1. Üvegházhatású gázok kibocsátása
      • 8.6.2. Vízfelhasználás
      • 8.6.3. Talaj és földhasználat
      • 8.6.4. Hulladékkezelés és metánkibocsátás
    • chevron_right8.7. Mit tehetünk ellene? – Megoldási lehetőségek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére
      • 8.7.1. Alternatívák és megoldások az ellátási lánc szereplői mentén
      • 8.7.2. Alternatívák és megoldások kormányzati és szakpolitikai oldalról
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Gyakorlati feladatok
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right9. A klímaváltozás hatásai a mezőgazdaságra és az alkalmazkodás eszközei
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Éghajlatváltozás mérséklése
    • chevron_right9.3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
      • 9.3.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozása
      • 9.3.2. Zöld átállás
      • 9.3.3. Elsivatagosodás
      • 9.3.4. Talaj állapota
      • 9.3.5. Vízkészlet-gazdálkodás
      • 9.3.6. Éghajlatváltozással kapcsolatos perek
    • chevron_right9.4. A klímaváltozás regionális különbségei Magyarországon
      • 9.4.1. A klímakitettség indikátorainak regionális alakulása
      • 9.4.2. Az érzékenység és adaptációs képesség területi különbségei
      • 9.4.3. A klímasérülékenység komponenseinek területi mintázata
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right10. Fiatal gazdák – generációváltás
    • chevron_right10.1. Statisztikák az elöregedő agrártársadalomról világszerte
      • 10.1.1. USA adatok
      • 10.1.2. Az Európiai Unió a statisztikák tükrében
      • 10.1.3. Magyarországi generációváltás a statisztikák tükrében
      • 10.1.4. A mezőgazdasági alkalmazottakra vonatkozó adatok Magyarországon
    • 10.2. A generációváltás akadályai és hajtóerői
    • 10.3. A generációváltás ösztönzése a Közös Agrárpolitikában
    • 10.4. Nemzetközi tapasztalatok a generációváltás támogatásában
    • chevron_right10.5. Intézkedések Magyarországon a generációváltással kapcsolatban
      • 10.5.1. Földvásárlás
      • 10.5.2. Gazdaságátadási törvény
      • 10.5.3. A KAP generációváltással kapcsolatos támogatásai Magyarországon
      • 10.5.3.1. I. pillér
      • 10.5.3.2. II. pillér
    • 10.6. Pályaorientációs tevékenység
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. rész. A fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei
  • chevron_right11. Agrárpolitika
    • chevron_right11.1. Szabályozási eszközök és azok hatása
      • 11.1.1. Az agrárpolitika szabályozási eszközei
      • 11.1.2. A szakpolitikai eszközök hatásai
      • 11.1.3. Nemzetközi és uniós trendek
    • chevron_right11.2. Globális példák (Brazília, EU, India, Kína, USA)
      • 11.2.1. Brazília agrárpolitikája
      • 11.2.2. Az Európai Unió agrárpolitikája
      • 11.2.3. India agrárpolitikája
      • 11.2.4. Kína agrárpolitikája
      • 11.2.5. USA agrárpolitikája
    • chevron_right11.3. Összehasonlító elemzés
      • 11.3.1. Szabályozási filozófiák
      • 11.3.2. Jövedelembiztonság és gazdasági fenntarthatóság
      • 11.3.3. Környezetvédelem és fenntarthatóság
      • 11.3.4. Vidékfejlesztés és szociális dimenziók
      • 11.3.5. Digitális és technológiai eszközök
      • 11.3.6. A vizsgált országok agrárpolitikájának erősségei és gyengeségei
    • 11.4. Jövőbeli kilátások és ajánlások
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right12. Vidékfejlesztés
    • chevron_right12.1. A vidék fogalma és lehatárolása
      • 12.1.1. Fogalmi evolúció
      • 12.1.2. Területi tipológiák vidéklehatárolásai
      • 12.1.3. Urbanizációs trendek – funkcionális térségek
    • chevron_right12.2. A vidék a globális folyamatok sodrásában
      • 12.2.1. Hajtóerők, válságok, átalakulás
      • 12.2.2. A vidéki térségek (fenntartható?) zsugorodása
    • chevron_right12.3. A vidék funkciói és kibővült gazdasági lehetőségei
      • 12.3.1. A vidéki gazdaság multifunkcionalitása és diverzifikációja
      • 12.3.2. A fenntartható gazdaság irányai vidéki kontextusban
      • 12.3.3. Vidéki (gasztro)turizmus
    • chevron_right12.4. A vidékfejlesztés értelmezése és jelentősége: alapfogalmak, elméleti alapvetések, régi és új paradigmák
      • 12.4.1. A vidékfejlesztés definíciós kísérletei
      • 12.4.2 Integrált vidékfejlesztés
      • 12.4.3. Innováció a vidékfejlesztésben
      • 12.4.4. A vidékfejlesztés viszonya más térbeli fejlesztési stratégiákkal
    • chevron_right12.5. Az európai és magyarországi vidékpolitikák
      • 12.5.1. A vidékpolitika mint közpolitika
      • 12.5.2. Európai vidékpolitikák
      • 12.5.3. A vidék szemszögéből
      • 12.5.4. Vidékfejlesztés a gyakorlatban: a LEADER/CLLD megközelítés
      • 12.5.5. Vidéki térségek és vidékpolitikák Magyarországon
      • 12.5.6. Egy perspektivikus irány
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right13. Körforgásos biomassza alapú gazdaság
    • chevron_right13.1. Az EU bioökonómiai stratégiája
      • 13.1.1. Fenntarthatóság és körforgás
      • 13.1.2. Versenyképes és klímasemleges zöldgazdaság
      • 13.1.3. A biomassza alapú gazdaság szerepe
      • 13.1.4. Gazdasági és társadalmi hatások
    • chevron_right13.2. A bioökonómia vagy biomassza alapú gazdaság kihívásai
      • 13.2.1. Körforgásos gazdaság
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right14. Innovációk a mezőgazdaságban
    • chevron_right14.1. Precíziós mezőgazdaság eszközei, beleértve a drónokat
      • 14.1.1. A precíziós mezőgazdaság eszközrendszere
      • 14.1.2. Drónok a precíziós mezőgazdaságban
    • chevron_right14.2. Társadalmi innováció - AKIS
      • 14.2.1. Innováció a gyakorlatban
      • 14.2.2. Mi az AKIS?
      • 14.2.3. A magyar AKIS jellemzése
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightMellékletek
  • 1. számú melléklet
  • 2. számú melléklet
• Tárgymutató
• A könyv szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//