Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

4.1.1. A Kereskedelmi Világszervezet működésének alapelvei

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 1995-ben jött létre. A szervezet világkereskedelem szabályozását koordináló és azt felügyelő Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) utódszervezeteként vette át annak fő tevékenységeit, kiterjesztve hatáskörét, feladatait és a kereskedelmi szabályozás alá vont területeket (Nagy – Kutasi, 2020).

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) működésének alapelvei közé tartozik a legnagyobb kedvezmény elve (Most-Favoured-Nations, MFN), ami azt jelenti, hogy minden országnak jár az a kedvezmény, amit egy másik ország már megkapott. A viszonosság elve alapján minden ország számot tarthat arra a kereskedelmi kedvezményre, amelyet ő már megadott. A nemzeti elbánás elve kimondja, hogy az importtal szembeni eljárás nem lehet kedvezőtlenebb a hazai termékekkel szembeninél (WTO, 2025b). Ezenkívül fontos az átláthatóság elve, mely szerint a tagállamoknak haladéktalanul értesíteniük kell egymást minden kereskedelempolitikai lépésről, valamint a konzultáció elve, amely tárgyalási kötelezettséget ír elő minden kereskedelempolitikai intézkedés előtt (Csáki 2006). A WTO tárgyalások történetében már számos világkereskedelmi forduló zajlott, amelyek célja a vámok csökkentése és a kereskedelem liberalizálása volt (4.1. táblázat). Ezek közül kiemelkedő az uruguayi forduló (1986–1994), amely a legnagyobb mérvű kereskedelmi megállapodás-csomagot hozta létre. Ennek keretében először kerültek szóba agrárélelmiszer-kereskedelmi kérdések. Az uruguayi forduló (Uruguay Round Agreement on Agriculture, URAA) három fő agrármegállapodási területet tartalmazott: a piacra jutást (vámok), a belső támogatásokat és az exporttámogatásokat (Csáki, 2007).

4.1. táblázat. A WTO tárgyalások főbb fordulói

Időpont	Helyszín	Tárgyalási téma	Résztvevő országok száma
1947	Genf	Vámtarifa-csökkentés	23
1949	Annecy	Vámtarifa-csökkentés	13
1951	Torquay	Vámtarifa-csökkentés	38
1956	Genf	Vámtarifa-csökkentés	26
1960–61	Genf/Dillon-forduló	Vámtarifa-csökkentés	26
1964–1967	Genf/Kennedy-forduló	Vámtarifa-csökkentés, Dömpingellenes eljárás	62
1973–1979	Genf/Tokió-forduló	Vámtarifa-csökkentés nem vámjellegű akadályok	102
1986–1994	Genf/Uruguay-forduló	Vámtarifa-csökkentés, nem vámjellegű akadályok, agrártámogatások, WTO létrehozása	123
2001–	Millennium-Doha forduló	A piaci hozzáférés javítása kereskedelmet torzító mezőgazdasági támogatások csökkentése, az exporttámogatások leépítés, élelmiszer-biztonsági szabályok harmonizálása	149

Forrás: Csáki (2007) alapján saját szerkesztés

A WTO tárgyalások uruguayi forduló eredményeként a fejlett országoknak 1995–2000 között, a fejlődő országoknak pedig 1995–2004 között kellett csökkenteniük a vámtarifáikat, a belső agrártámogatásaikat és az exporttámogatásokat. A belső támogatások rendszerének értékelésére bevezettek egy ún. „dobozos” rendszert (WTO, 2025c). A belső agrártámogatások dobozos rendszere a támogatások termelésösztönző és a kereskedelmet befolyásoló, torzító hatások alapján kerültek kialakításra (4.2. táblázat). A sárga dobozos támogatások esetében csökkentési kötelezettség volt előírva, mivel ezek a támogatások termelésösztönzőek és kereskedelem-torzítóak (pl. ártámogatások). A kék dobozos támogatások esetében bár csökkentési kötelezettség nem volt előírva, viszont ezek esetében mennyiségi korlátozás volt érvényben (közvetlen támogatások, de minimis támogatások). A zöld dobozos támogatások esetén csökkentési kötelezettség és korlátozás sincs érvényben (pl. kutatási támogatás, járványkezelés stb.), mivel ezeknek a támogatásoknak nincs piac- és kereskedelemtorzító hatása.

4.2. táblázat. A belső agrártámogatások dobozos rendszere

Zöld doboz	Kék doboz	Sága doboz
előírás, kötelezettség
Nincs piactorzító hatása: csökkentési kötelezettség és korlátozás sincs	Követetten nem termelésösztönző: csökkentési kötelezettség nincs, de korlátozás van	Termelésösztönző, ezért csökkentési kötelezettség
példa kapcsolódó támogatásokra
mezőgazdasági ártámogatások	kutatás és fejlesztés, járványkezelés	közvetlen támogatások, de minimis támogatások

Forrás: WTO (2025c) alapján saját szerkesztés

Bár az uruguayi forduló és megállapodás létrehozta a nemzetközi agrárkereskedelmet szabályozó rendszert, a vámtarifák a világpiacon továbbra is magasak maradtak, a belső támogatások szintje alig változott és az agrárpiacok bizonytalansága sem csökkent jelentős mértékben világszinten. A fejlődő országok számára a megállapodásból származó előny minimális volt. A következő kereskedelmi tárgyalások, melyek a Millenniumi Doha forduló nevet viselték, célja a piaci hozzáférés javítása, a kereskedelmet torzító mezőgazdasági támogatások csökkentése, az exporttámogatások teljes leépítése, valamint az élelmiszer-biztonsági szabályok harmonizálása volt. A forduló azonban több alkalommal is elakadt, és forduló során csak részleges eredmények születtek. A forduló során felmerült agrárkereskedelmi témák között szerepelt a további piacnyitás, az export- és nemzeti támogatások csökkentése, a dobozok újrafogalmazása, a növény- és állategészségügyi egyezmény továbbfejlesztése, a Genetikailag módosított élőlények (Genetically Modified Organisms, GMO) kereskedelme és az egységes agrárverseny-szabályozás (Udvari, 2018). A tárgyalások során különböző érdekcsoportok (országcsoportok) alakultak, melyek az egyes országok egyéni érdekei köré szerveződtek.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero