MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Agrárgazdaságtan III.
4.2.1. Az élelmiszer-kereskedelem és a természeti környezet kapcsolata
Az élelmiszer-kereskedelem és a természeti környezet kapcsolatát vizsgáló elméleti megközelítések több kérdést is felvetnek. Egyrészt, vizsgálják, hogy a kereskedelem jó vagy rossz hatással van-e a természeti környezetre. Másrészt, azt is vizsgálják, hogy a kereskedelem által vezérelt gazdasági növekedés milyen hatással van a természeti környezetre és a környezetszennyezére, klímaváltozásra. A globalizáció szerepe is kulcsfontosságú lehet ebben a kérdésben, valamint a külföldi közvetlen befektetések nagysága, amely a környezet állapotának a változásával is összefügghet. Általánosságban elmondható, hogy a szabadkereskedelem hívei általában attól tartanak, hogy a környezetvédelem csak egy ürügy a protekcionista országok számára, hogy megvédjék magukat a külföldi versenytől. Ezzel szemben a környezetvédők gyakran attól félnek, hogy a szabadkereskedelem csak egy álca a környezetvédelem fontosságának alulértékelésére a GDP növekedésének túlértékelése mellett. Gyakorlati szempontból a kereskedelmi akadályok lebontása általában azt eredményezi, hogy az országok a termékeik előállítása során erőforrás-intenzív termelési tényezőket sokkal inkább alkalmaznak és gyakran a szennyezést exportálják más országokba (szennyezés-menedék hipotézis). Habár kereskedelem liberalizálásának számos előnye van a szabadkereskedelem a környezeti szabályozásra káros hatással is lehet. A környezetvédelmi adók (például a karbonadó) kivetése hatással van a gazdasági fejlődésre és a környezeti állapotra. A fejlett országok számára problémát jelent a környezetszennyező import korlátozása, míg a fejlődő országoknak a szigorú környezeti sztenderdeknek való megfelelés okoz kihívást. A környezetvédelem etikai alapelvei között szerepel a „szennyező fizet elve”1, melynek célja az externáliák2 (külső nemkívánatos hatások) internalizálása (külső nemkívánatos hatások belsővé tételére). A megelőzés elve is fontos, mely szerint nem kell megvárni a szennyezés bekövetkezését, inkább korlátozni kell a szennyező iparágak bővülését vagy kialakulását (Balogh – Jámbor, 2017).
A magyar és európai uniós példák jól mutatják, hogy az élelmiszer-kereskedelem és a környezetvédelem kapcsolata mennyire szerteágazó terület. Magyarországon az agrárgazdaság exportorientált ágazatai, mint például a gabona- és húsipar, profitálhatnak leginkább a kereskedelmi liberalizációból, ugyanakkor a termelés erőforrás-intenzív jellege fokozza a környezeti terhelést, ami különösen az intenzív talaj- és vízhasználatban figyelhető meg. Az EU szintjén a közös agrárpolitika (KAP) átalakítása során egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a fenntarthatósági szempontok, például a zöldítés és a zöld kifizetések, amelyek a gazdákat a környezetkímélőbb gyakorlatokra ösztönzik (Balogh – Jámbor, 2017). A karbonadó és más környezeti adók alkalmazása az EU-ban ugyan javítja a természeti környezet állapotát, de versenyhátrányt okozhat az importtal szemben, ha a behozott termékek alacsonyabb környezeti sztenderdeket követnek. Magyarországon is megfigyelhető, hogy a környezetvédelmi előírások betartása komoly költséget ró a gazdálkodókra, viszont hosszú távon hozzájárul a fenntarthatóbb élelmiszer-termeléshez. Ez jól illeszkedik a „szennyező fizet” elvéhez, amely az externáliák internalizálásával igyekszik biztosítani, hogy a környezeti károk által okozott költségek ne háruljanak át a társadalom egészére.
| 1 | A nemzetközi környezetvédelmi szabályozás egyik alapelve, ami kimondja, hogy mindig a szennyező fél köteles fizetni a környezetben okozott kárért, maga felelős az eredeti állapot helyreállításáért vagy külön adókötelezettség vagy bírság terheli. |
| 2 | Externáliát egy környezetszennyező gyár, iparág vagy létrehozott kár is jelenthet. |
Tartalomjegyzék
- AGRÁRGAZDASÁGTAN III.
- Impresszum
- Ábrák jegyzéke
- Táblázatok jegyzéke
- Bevezetés
- I. rész. Az agrárgazdaság felépítése és működése
- 1. Globális és lokális élelmiszer-ellátási láncok
- 1.1. Az élelmiszer-ellátási lánc fogalma és főbb jellemzői
- 1.2. Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői és főbb jellemzői
- 1.3. Lokális élelmiszer-ellátási láncok
- 1.4. Élelmezésbiztonság és élelmiszer-biztonság
- 1.5. Az élelmiszer-ellátási lánc működtetése
- 1.6. Fogyasztói magatartás és élelmiszervásárlás
- Összefoglalás
- Ismétlő kérdések
- Irodalomjegyzék
- 2. Az élelmiszer-termelés ökonómiája
- 3. Élelmiszerpiacok és -árak
- 4. Élelmiszer-kereskedelem
- 5. Az élelmiszer-fogyasztás ökonómiája
- 5.1. A fogyasztói döntés háttere
- 5.2. A fogyasztási szerkezet sajátosságai
- 5.3. Az élelmiszer-marketing szerepe a fogyasztói döntésben
- 5.3.1. A fogyasztói döntéshozatal és az élelmiszer-marketing kapcsolata
- 5.3.2. Elméleti keretek és viselkedési elméletek az élelmiszer-marketingben
- 5.3.3. A digitális marketing és a csomagolás befolyásoló hatásai
- 5.3.4. Marketingtechnikák, hagyományos és modern megközelítések
- 5.3.5. Etika, félrevezetés és modern piackutatási módszerek
- 5.3.1. A fogyasztói döntéshozatal és az élelmiszer-marketing kapcsolata
- Összefoglalás
- Ismétlő kérdések
- Irodalomjegyzék
- 1. Globális és lokális élelmiszer-ellátási láncok
- II. rész. Fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban
- 6. Fenntarthatóság és agrár-környezetvédelem
- 6.1. A fenntarthatóság pillérei
- 6.2. Mezőgazdaság és környezet kapcsolata
- 6.3. Környezetvédelem a Közös Agrárpolitikában
- 6.4. Szerződéses innovációk az agrár-környezeti támogatások hatásosságának növelésére
- Összefoglalás
- Ismétlő kérdések
- Irodalomjegyzék
- 7. Élelmezés- és élelmiszer-biztonság
- 7.1. Az élelmezésbiztonság dimenziói
- 7.2. Az élelmezésbiztonság főbb kihívásai
- 7.3. Az élelmezésbiztonságot szolgáló szakpolitikák és stratégiák
- 7.3.1. Nemzeti agrárpolitika és beruházások
- 7.3.2. A nemzetközi kereskedelem és az élelmezésbiztonság
- 7.3.3. Szociális biztonsági hálók és élelmiszersegélyezés
- 7.3.4. Technológiai innováció és mezőgazdasági termelékenység
- 7.3.5. A fogyasztói oldal szerepe: táplálkozás, tudatosság és élelmiszer-pazarlás
- 7.3.1. Nemzeti agrárpolitika és beruházások
- 7.4. Élelmiszer-biztonság: fogalmak és jelentőség
- 7.5. Élelmiszer-biztonsági szabályozás és szabványok
- 7.6. Az élelmiszer-biztonság innovációi és jó gyakorlatai
- Összefoglalás
- Ismétlő kérdések
- Irodalomjegyzék
- 8. Élelmiszer-pazarlás
- 8.1. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás jelentősége
- 8.2. Hol keletkezik a legtöbb veszteség? – A pazarlás helye az ellátási lánc mentén
- 8.3. Tökéletlen, mégis értékes? – A „csúnya” élelmiszerek szerepe a pazarlás csökkentésében
- 8.4. Milyen árat fizetünk a kidobott ételért?
- 8.5. Milyen társadalmi és kulturális hatásai vannak az élelmiszer-pazarlásnak?
- 8.6. Mekkora terhet ró a környezetre az élelmiszer-pazarlás? – Ökológiai következmények és erőforrás-használat
- 8.7. Mit tehetünk ellene? – Megoldási lehetőségek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére
- Összefoglalás
- Ismétlő kérdések
- Gyakorlati feladatok
- Irodalomjegyzék
- 9. A klímaváltozás hatásai a mezőgazdaságra és az alkalmazkodás eszközei
- 10. Fiatal gazdák – generációváltás
- 10.1. Statisztikák az elöregedő agrártársadalomról világszerte
- 10.2. A generációváltás akadályai és hajtóerői
- 10.3. A generációváltás ösztönzése a Közös Agrárpolitikában
- 10.4. Nemzetközi tapasztalatok a generációváltás támogatásában
- 10.5. Intézkedések Magyarországon a generációváltással kapcsolatban
- 10.6. Pályaorientációs tevékenység
- Összefoglalás
- Ismétlő kérdések
- Irodalomjegyzék
- 6. Fenntarthatóság és agrár-környezetvédelem
- III. rész. A fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei
- 11. Agrárpolitika
- 12. Vidékfejlesztés
- 12.1. A vidék fogalma és lehatárolása
- 12.2. A vidék a globális folyamatok sodrásában
- 12.3. A vidék funkciói és kibővült gazdasági lehetőségei
- 12.4. A vidékfejlesztés értelmezése és jelentősége: alapfogalmak, elméleti alapvetések, régi és új paradigmák
- 12.5. Az európai és magyarországi vidékpolitikák
- Összefoglalás
- Ismétlő kérdések
- Irodalomjegyzék
- 13. Körforgásos biomassza alapú gazdaság
- 14. Innovációk a mezőgazdaságban
- Mellékletek
- Tárgymutató
- A könyv szerzői
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 191 7
A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.
Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
