Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

4.2.2. A kereskedelmi megállapodások és klímaegyezmények kapcsolata

A globális klímaegyezményeknek (Kiotoi Egyezmény, Párizsi Egyezmény), bár fő céljuk a globális környezetszennyezés csökkentése, gyakran csak mérsékelt hatása van a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. A szabadkereskedelmi megállapodások környezeti hatásai is ellentmondásosak. Míg szabadkereskedelmi megállapodásokat aláíró WTO tagországok gyakran hozzájárultak a légszennyezés csökkenéséhez, addig a regionális kereskedelmi megállapodásokat aláíró országok nem tudják jelentős mértékben korlátozni a szén-dioxid kibocsátásukat (Balogh – Mizik, 2023). A kereskedelmi megállapodások és a WTO kereskedelmi tárgyalások hatékonysága a kibocsátás csökkentésében gyakran gyenge szerepet játszik a különböző nemzeti érdekek és a protekcionizmus erősödése miatt. A kereskedelmi akadályok lebontása serkenti a kereskedelmet, de ez növelheti a szennyező termékek kereskedelmét, az üvegházhatású gázok kibocsátását és más környezeti problémákat is okozhat az élelmiszer-termelés helyén (pl. erdőirtás). A kibocsátásáthelyezés (vagy karbonszivárgás) is kulcsfontosságú kérdés, ami akadályozza a globális klímaegyezmények sikerét az emisszió csökkentésben. A kereskedelmi megállapodások előnyeiből általában a legnagyobb környezetszennyezők, mint az Egyesült Államok, Kína, India és az Európai Unió profitálnak a legjobban, míg a fejlődő országok gyengébb pozícióban vannak, mivel a szennyezés a termelésből és a kereskedelemből kifolyólag általában náluk jelentkezik (Balogh – Mizik, 2021).

Az élelmiszer-kereskedelemben számos példa mutatja, hogy a termelés környezeti és társadalmi hatásai súlyos hosszú távú problémákat okozhatnak.

A trópusi esőerdők irtásához szorosan kapcsolódik a pálmaolaj-termelés. Indonéziában és Malajziában az olajpálma-ültetvények terjeszkedése az erdők és a biodiverzitás csökkenéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez és az őslakos közösségek kiszorításához vezetett (Meijaard et al., 2020).

A szójababtermesztés Dél-Amerikában, főként Brazíliában és Argentínában, az Amazonas és Cerrado élőhelyeinek pusztításával jár az állattenyésztés takarmányigénye és az erdőírtás miatt, amely főleg az európai piacokra termel (Zu Ermgassen et al., 2020).

Az avokádótermesztés Mexikóban más jellegű, de szintén súlyos környezeti és társadalmi kérdéseket vet fel. A túlzott növényvédőszer-használat veszélyezteti a munkások egészségét és a helyi vízbázist, miközben a drogkartellek jelenléte a termesztésben társadalmi feszültségeket és erőszakot is fokozza a térségben (Index, 2025).

Ezek a példák jól mutatják, hogy a globalizált nemzetközi agrárkereskedelem, bár számos gazdasági előnyökkel járhat, súlyos környezeti és társadalmi költségeket is indukálhat, amelyekre az uniós és a Magyarország import-kereskedelempolitikájának a kialakításakor is figyelni kell, például fenntartható beszerzési sztenderdek alkalmazásával.

Forrás: Meijaard et al. (2020), Zu Ermgassen et al. (2020), Index (2025) alapján saját szerkesztés

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero