Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


4.2.3. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepe a környezeti ügyek szabályozásában

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a környezeti ügyek kapcsolatát a Kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás (Agreement on Technical Barriers to Trade) 2.2-es cikkelye szabályozza. Ez biztosítja, hogy a műszaki szabályozások és értékelési eljárások révén egyetlen ország se hozhasson létre szükségtelen akadályokat a nemzetközi kereskedelem korlátozása érdekében. Ugyanakkor a szabályozás elismeri, hogy a tagállamok jogos politikai céljaik – például az emberi, állati vagy növényi egészség és biztonság, vagy a környezet védelme – érdekében intézkedéseket hozzanak, feltéve, hogy ezeket nem alkalmazzák diszkriminatív módon a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozásaként. A megállapodás ösztönzi a tagországokat, hogy intézkedéseiket nemzetközi szabványokra alapozzák a kereskedelem megkönnyítése érdekében és előírja az átláthatóságot, hogy elősegítse a kiszámítható kereskedelempolitikai környezetet (WTO, 2024b).
A szabályozással kapcsolatos jó gyakorlatok és hátrányok megemlítése is szükséges a témával összefüggésben. A környezeti szabályozás szempontjából jó gyakorlatnak tekinthető, ha egy ország a WTO szabályainak megfelelően környezetvédelmi vagy egészségügyi előírásokat vezet be, például szigorúbb élelmiszer-biztonsági sztenderdek formájában (mint például az Európai Unió kereskedelempolitikája vagy Ausztrália és Új-Zéland a húsipari termékek behozatalával kapcsolatos szigorítások), amelyek átláthatóan védik a fogyasztókat és a környezetet. Ezzel szemben, ha egy ország környezetvédelmi szabályokra hivatkozva rejtett protekcionista intézkedéseket vezet be, mint például indokolatlanul korlátozza bizonyos importtermékek bejutását a piacára (például az Egyesült Államok), az sértheti a kereskedelem és a piaci verseny tisztességes működését.
Az alfejezet rámutat a gazdasági fejlődés, a kereskedelem, a környezetszennyezés közötti összetett kapcsolatra. A klímaegyezmények és a kereskedelmi megállapodások környezeti szabályozásának a hatékonyabbá tétele érdekében nemzetközi összefogásra, szigorúbb környezetvédelmi és kereskedelmi szabályozásra és a szennyező mezőgazdasági iparágak termelésáthelyezés csökkentésére, illetve annak megakadályozására lenne szükség.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave