Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

Összefoglalás

A könyvfejezet átfogó képet nyújtott az élelmiszer-kereskedelem intézményrendszeréről, környezeti vonatkozásairól, valamint jelenlegi helyzetéről és kilátásairól, különös tekintettel a magyar agrárélelmiszer-kereskedelemre.

A fejezet először a nemzetközi kereskedelem intézményrendszerét mutatta be. Fontos szereplők a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). A WTO működésének alapelvei közé tartozik a legnagyobb kedvezmény elve (MFN), a viszonosság elve és a nemzeti elbánás elve. A WTO tárgyalásoknak számos fordulója volt, köztük az agrárélelmiszer-kereskedelem szempontjából jelentős uruguayi forduló, mely három fő agrármegállapodási területet tartalmazott. A belső agrártámogatásokat egy „dobozos” rendszer alapján értékelték (sárga, kék és zöld doboz). A Doha-forduló célja a piaci hozzáférés javítása és a kereskedelem torzító támogatások csökkentése volt, de a tárgyalások során különböző érdekcsoportok alakultak ki eltérő célokkal. A regionális kereskedelmi megállapodások (RTA) egyre fontosabbak a kereskedelemben. A gazdasági integrációnak különböző típusai léteznek a szabadkereskedelmi övezettől a gazdasági és monetáris unióig.

A fejezet kitért a nemzetközi kereskedelem környezeti megfontolásaira is. Vizsgálta, hogy a kereskedelem milyen hatással van a természeti környezetre. A szennyezés-menedék hipotézis szerint a kereskedelmi akadályok lebontása erőforrás-intenzív termelést eredményezhet és a szennyezést más országokba exportálhatja. A „szennyező fizet elve” a környezetszennyezés költségeinek internalizálására törekszik. A WTO a Kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás keretében szabályozza a környezeti ügyeket a kereskedelem indokolatlan korlátozásának elkerülése érdekében.

Végül a fejezet a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem helyzetét és kilátásait elemezte. A globális agrár-élelmiszeripari kereskedelmi rendszerben strukturális változások figyelhetők meg. Az agrárkereskedelem fontos szerepet játszik a kereslet és kínálat kiegyenlítésében, valamint a gazdasági együttműködés elősegítésében. A fejlődő országok korábbi agrárexportőri pozíciója megváltozott és a fejlett országok váltak a fő agrártermékek exportőreivé. A magyar agrárgazdaság jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban és tartósan pozitív agrárkereskedelmi egyenleget mutat. A legutóbbi válságok eltérő hatással voltak a szektorra és az élelmiszerárakra. A magyar agrár- és élelmiszer-külkereskedelemben a gabonafélék járultak hozzá leginkább a teljes agrár-külkereskedelmi többlethez. A hazai agrár-külkereskedelemről általános elmondható, hogy az alapanyagok exportjának aránya a teljes agrárkereskedelemben relatíve magas, míg az elsődleges és másodlagos feldolgozottságú termékek aránya alacsonyabb a teljes kereskedelemhez viszonyítva.

Hazánknak az európai uniós országokkal való agrárélelmiszer-kereskedelme a legjelentősebb.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero