A félrevezető hirdetések komoly kihívást jelentenek az élelmiszer-marketingben, mivel aláássák a fogyasztói bizalmat és a márkák hitelességét. Az etikus marketinggyakorlatok alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok fenntartsák a fogyasztók bizalmát, biztosítva, hogy a hirdetések pontosan tükrözzék a termékek tulajdonságait és előnyeit (Sharma, 2013). A fogyasztók egyre tudatosabbak a hirdetések mögött rejlő szándékokkal kapcsolatban, ezért a márkáknak kiemelten fontos, hogy átlátható és őszinte kommunikációt folytassanak. Az etikus marketing nemcsak a fogyasztói bizalom erősítését segíti, hanem hozzájárul a hosszú távú márkaérték növeléséhez is. A márkák számára elengedhetetlen, hogy a marketingkampányaik során figyelembe vegyék a fogyasztói visszajelzéseket, és folyamatosan javítsák azokat, hogy elkerüljék a félrevezető információk terjesztését. Az etikus marketinggyakorlatok nemcsak a bizalom megőrzését szolgálják, hanem a márkák társadalmi felelősségvállalását (CSR) is hangsúlyozzák, ami növelheti a vásárlói hűséget és az elköteleződést. A márkák számára tehát elengedhetetlen, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a fogyasztói elvárásokat és a piaci trendeket, hogy elkerüljék a félrevezető hirdetések következményeit. Az etikus marketinggyakorlatok alkalmazása hozzájárul a márkák hitelességének megőrzéséhez, és segít a vásárlói hűség és elköteleződés erősítésében (Ammar, 2022). A fogyasztók bizalmának megőrzése elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez. A megtévesztő hirdetések és a marketinggyakorlatok átláthatóságának hiánya csökkentheti a fogyasztói bizalmat, ami hátrányosan befolyásolja a márkák hírnevét és piaci pozícióját (Lianbiaklal – Rehman, 2023). Ezek a kihívások nemcsak a fogyasztói magatartást befolyásolják, hanem a vállalatok számára is komoly etikai dilemmákat vetnek fel, amelyek megoldása elengedhetetlen a fenntartható marketingstratégiák kialakításához. A kutatásoknak tehát arra kell összpontosítaniuk, hogy hogyan lehetne javítani a marketinggyakorlatok átláthatóságát és etikai normáit, hogy a fogyasztók bizalmát helyreállítsák és fenntartsák (Kovács Vajkai, 2022). A kutatások hiányosságai között szerepel, hogy a marketing hatékonyságának mérése és a fogyasztói döntéshozatalra gyakorolt hatásának mélyreható vizsgálata még mindig elmarad. A jövőbeli kutatásoknak figyelembe kell venniük a digitális marketing új kihívásait és lehetőségeit, hogy átfogóbb képet nyújtsanak az élelmiszer-marketing hatásairól. Fontos továbbá az is, hogy a marketing hatékonyságának mérésére vonatkozó módszertanokat folyamatosan fejlesszék, hogy a vállalatok jobban megérthessék a fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezőket. Ezen felül a jövőbeli vizsgálatoknak figyelembe kell venniük a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás (CSR) aspektusait is, amelyek egyre nagyobb szerepet játszanak a fogyasztói választásokban (Martin – Szilágyi, 2024).