Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

Irodalomjegyzék

Abdullah, A. (2023): Comparative Analysis. Springer Texts in Education. https://doi.org/10.1007/978-3-031-04394-9_13

Abella, R., Heslin, R. C. (1984): Health, Locus of Control, Values, and the Behaviour of Family and Friends: An Integrated Approach to Understanding Preventive Health Behaviour. Basic and Applied Social Psychology, 5(4) 283–294. https://doi.org/10.1207/s15324834basp0504_3

Ahmad, A., Ahmad, A., Isherwood, C., Umpleby, M., Griffin, B. A. (2020): Effects of High and Low Sugar Diets on Cardiovascular Disease Risk Factors. Journal of Nutritional Science and Vitaminology, 66(Supplement), S18–S24. https://doi.org/10.3177/JNSV.66.S18

Ajzen, I. (2001): Nature and operation of attitudes. Annual Review of Psychology, 52(1), 27–58. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.52.1.27

Ammar, E. (2022): Ethical Marketing: Concepts and Reasons. In: Ogunyemi, K. Burgal, V. (Ed.) Products for Conscious Consumers. Emerald Publishing Limited, Leeds, pp. 15– 33.https://doi.org/10.1108/978-1-80262-837-120221002

Antal, E., Pilling, R. (2023): A várandós anyák táplálkozásának irányelvei. Aranypajzs : A Család Védelmének Tudománya, 2(1), 44–52. https://doi.org/10.56077/ap.2023.t1.6

Assael, H. (1987): Consumer Behavior and Marketing Action. Kent Publishing Co., Boston.

Babicz-Zielińska, E. (2006): Role of psychological factors in food choice - a review. Polish Journal of Food and Nutrition Sciences, 15(56), 379–384.

Berki, B., Kéri, A. (2023): Hatékony marketingkommunikáció kialakítása a felsőoktatási intézmények körében kreatív kiscsoportos megkérdezés segítségével. In: Révész, B. Gyulai, Zs. (szerk.) Reziliens Marketing - Válaszok változó kihívásokra. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Szeged, pp. 19–29. https://doi.org/10.62561/emok-2023-02

Bettman, J. R. (1979): An Information Processing Theory of Consumer Choice. Addison-Wesley, Boston.

Blackwell, R., Miniard, P., Engel, J. (2006): Consumer Behavior. Harcourt College Publishers, South Western-Thomson Learning, Cincinnati.

Bogáromi, E. (2022): A fogyasztói akkulturáció vizsgálata a társadalmi és a kulturális tőke függvényében a Magyarországon élő kínaiak körében. Doktori disszertáció, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. https://doi.org/10.14267/phd.2022025

Choudhury, B. D. (2025): How the Psychology of Food Colors Determines Taste and Cravings. https://www.bonappetit.com/story/how-food-colors-determines-taste-and-cravings (letöltés ideje: 2025. április 30.)

Engel, J. F., Kollat, D. T., Blackwell, R. D. (1968): Consumer Behavior. Holt, Rinehart, and Winston, New York.

Farkas, Z. (2016): A társadalmi struktúra fogalmának értelmezései. II. rész. Új Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (5)2, 87–109. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2016.2.87

Fedacko, J., Takahashi, T., Singh, R. B., Pella, D., Chibisov, S., Hristova, K., Pella, D., Elkilany, G., Tomar, R. S., Juneja, L. R. (2019): Globalization of Diets and Risk of Noncommunicable Diseases. In: The role of functional food security in global health . Academic Press, pp. 87–107. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-813148-0.00006-2

Fekete-Berzsenyi, H., Bosnyák-Simon, N., Molnár, T. (2024): A környezetvédelmi stratégiák jelenlegi és várható fejlettségi szintje – Vizsgálat a hazai vállalatok körében.Vezetéstudomány, 55(10), 19–32. https://doi.org/10.14267/veztud.2024.10.02

Flagg, L. A., Sen, B., Kilgore, M., Locher, J. L. (2014): The influence of gender, age, education and household size on meal preparation and food shopping responsibilities. Public Health Nutrition, 17(9), 2061–2070. https://doi.org/10.1017/S1368980013002267

Folkvord, F., Hermans, R. C. J. (2020): Food Marketing in an Obesogenic Environment: a Narrative Overview of the Potential of Healthy Food Promotion to Children and Adults. Current Addiction Reports, 7(4), 431–436. https://doi.org/10.1007/S40429-020-00338-4

Fricz, Á. S., Szakos, D., Bodi, B., Kasza, G. (2017): Pálinka: fogyasztói ismeretek, preferenciák, fogyasztási szokások, marketinglehetőségek. Gazdálkodás, 61(2), 158–170. https://doi.org/10.22004/AG.ECON.264586

Garai-Fodor, M., Popovics, A., Csiszárik-Kocsir, Á. (2021): A Magyar Élelmiszer Megítélése Az Élelmiszervásárlási Preferencia Szerint Kialakult Fogyasztói Szegmensek Körében. Gazdálkodás, 65(4), 339–353. https://doi.org/10.53079/gazdalkodas.65.4.t.pp_339-353

Garai-Fodor, M., Popovics, A. (2022, July 6): Generational differences in the perception and purchase of Hungarian food products under the impact of the coronavirus. International Conference on Innovative Computing and Cloud Computing. https://doi.org/10.1109/ICCC202255925.2022.9922829

Gáthy, A. B., Dombi, M., Karcagi-Kováts, A. (2017): Vacsora tálalva! Természeti erőforrások és az élelmiszer-fogyasztás. Magyar Tudomány, 178(11), 1455–1467. https://doi.org/10.1556/2065.178.2017.11.12

Gregor-Svetec, D. (2023): Use of QR Code in Dairy Sector in Slovenia. SAGE Open. https://doi.org/10.1177/21582440231177028

Grunert, K. G., Larsen, H. H., Madsen, T. K., Baadsgaard, A. (1996): Market Orientation in Food and Agriculture. Kluwer Academic Publishers, London.

Gupta, S., Vemireddy, V., Singh, D. K., Pingali, P. (2021): Ground truthing the cost of achieving the EAT lancet recommended diets: Evidence from rural India. Global Food Security, 28, 100498. https://doi.org/10.1016/J.GFS.2021.100498

Harris, P. R., Moran, R. T. (1987): Managing Cultural Differences. Gulf Publishing Company, Houston, Texas.

Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás. Aula Kiadó, Budapest.

Hofmeister-Tóth Á. (2008): A fogyasztói magatartás alapjai. Aula Kiadó, Budapest.

Horváth, Á. (2001): Közgazdasági és demográfiai tényezők. In: Lehota, J. (szerk.) Élelmiszer-gazdasági marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 35–38.

Horváth, Á. (2012a): A fogyasztói magatartás elméleti megközelítése. In: Fodor, M., Fürediné Kovács, A., Horváth, Á., Rácz, G. (szerk.) Fogyasztói magatartás. Perfekt Kiadó, Budapest, 10–21.

Horváth, Á. (2012b): Az attitűd és az imázs. In: Fodor, M., Fürediné Kovács, A., Horváth, Á., Rácz, G. (szerk.) Fogyasztói magatartás. Perfekt Kiadó, Budapest, 100–108.

Howard, J. A., Sheth, J. N. (1969): The Theory of Buyer Behaviour. J. Wiley and Sons, New York.

Ivanova, B., Kamenova, E. (2023): Fundamental Importance of Movement as a Health and Competence Resource. Pedagogika, 95(4s), 59–68. https://doi.org/10.53656/ped2023-4s.05

Józefowicz, B. (2005): Marka i jej znaczenie w przedsiębiorstwie. Przegląd Organizacji, 4(783), 13–16. https://doi.org/10.33141/po.2005.04.02

Keegan, W., Moriarty, S., Duncan, T. (1992): Marketing. Prentice Hall, Englewood Cliffs.

Keller, V., Huszka, P. (2022): Élelmiszervásárlási szokások a pandémia idején a Nyugat-Dunántúli régióban. Marketing & Menedzsment, 55(4), 71–82. https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.04.07

Khan, A. W., Pandey, J. (2023): Consumer psychology for food choices: a systematic review and research directions. European Journal of Marketing, 57(9), 2353-2381. https://doi.org/10.1108/ejm-07-2021-0566

Kisbán, E. (1997): Táplálkozáskultúra. Magyar Néprajz IV. Életmód. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kiss, M. (2017): Az élelmiszer-vásárlói és -fogyasztói magatartás jellemzői. In: Szakály, Z. (szerk.) Élelmiszer-marketing. Akadémiai Kiadó, Budapest, 92–107.

Kiss, M., Kontor, E., Kun, A. I. (2015): The effect of ’organic’ labels on consumer perception of chocolates. The Annals of the University of Oradea. Economic Sciences, 24(1), 448–457.

Kiss, T., Szerb, L., Fehér, Z. K., Rideg, A. (2023): A hatékonyság és a vállalati kompetenciák kapcsolatának vizsgálata a magyar kisvállalatoknál DEA módszer segítségével. SZIGMA Matematikai-Közgazdasági Folyóirat, 54(2), 83–104. https://doi.org/10.15170/szigma.54.1185

Kiss, V. Á., Balsa-Budai, N., Soós, M., Szakály, Z. (2019): Examination of sustainable and health-conscious lifestyle among the Hungarian population based on the results of three research studies. Polytechnic University of Valencia Congress, CARPE Conference 2019: Horizon Europe and beyond. October 23-25, Valencia (Spain), pp. 114–118. https://doi.org/10.4995/CARPE2019.2019.10206

Koltai, T., Romhányi, G., Tatay, V. (2009): Optimalizálás bizonytalan paraméterekkel a termelés- és szolgáltatásmenedzsmentben. Vezetéstudomány, 40(ksz), 68–73. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2009.KSZ.11

Kotler, P. (2001): Marketing menedzsment: Elemzés, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Kotler, P. Armstrong, G. (2014): Principles of Marketing. Pearson Education Ltd., Boston etc.

Kotler, P. Keller, K. L. (2006): Marketingmenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kotler, P. Keller, K. L. (2012): Marketingmenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kovács Vajkai, É. (2022): A márkaelkerülési magatartás fogyasztásellenes megközelítésének vizsgálata a fast fashion márkák esetén. Doktori disszetáció, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. https://doi.org/10.14267/phd.2022055

Kralovánszky, J. (2008): Törekvések a daganatkemoterápia hatékonyságának fokozására. Magyar Onkologia. 52(1), 9–18. https://doi.org/10.1556/monkol.52.2008.1.3

Krebs-Smith, S. M., Cronin, F. J., Haytowitz, D. B., Cook, D. A. (1992): Food sources of energy, macronutrients, cholesterol, and fiber in diets of women. Journal of The American Dietetic Association, 92(2), 168–174. https://doi.org/10.1016/S0002-8223(21)00586-1

Lehota, J. (2001): Az élelmiszer-vásárlói és -fogyasztói magatartás rendszere. In: Lehota, J. (szerk.) Élelmiszer-gazdasági marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 27–35., 38–67.

Lehota, J. (2004): Az élelmiszerfogyasztói magatartás hazai és nemzetközi trendjei. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 1(1–2), 1–10.

Lianbiaklal, S., Rehman, V. (2023): Revisiting 42 Years of literature on food marketing to children: A morphological analysis. Appetite, 190, 106989. https://doi.org/10.1016/j.appet.2023.106989

Liebehenz, F. (2024): Danksagung. In: Making the Pace: 15 Prinzipien erfolgreicher Unternehmensführung in einer komplexen Welt. C.H.BECK, München. p. 177. https://doi.org/10.15358/9783800673490-177

Magalhães, M. (2025): Psychology of Colour: Food Drink. https://forty8creates.com/colour-psychology-of-food-drink (letöltés ideje: 2025. április 30.)

Martin, K., Szilágyi, N. (2024): A márkaérték bemutatásának kihívásai – Technológiai és luxusmárkák empirikus vizsgálata. Vezetéstudomány, 55(ksz), 30–40. https://doi.org/10.14267/veztud.2024.ksz.03

Martinho, V. J. P. D. (2020): Food Marketing as a Special Ingredient in Consumer Choices: The Main Insights from Existing Literature. Foods, 9(11), 1651. https://doi.org/10.3390/FOODS9111651

Mátyás, J. (2022): A nyelvészek felelőssége a jó vállalati márkanév meghatározásában. Porta Lingua: Cikkek, Tanulmányok a Hazai Szaknyelvoktatásról, (2), 71–77. https://doi.org/10.48040/pl.2022.2.7

Mohr, S. – Kühl, R. (2021): Exploring persuasion knowledge in food advertising: an empirical analysis. SN Business Economics, 1(8), 107. https://doi.org/10.1007/S43546-021-00108-Y

Namaz, L., Horváth, D., Cosovan, A., Tvergyák, K. K. (2018): Városmárka-hűség: melyek a Budapesti márkahűséget befolyásolólegfőbb tényezők? Turizmus Bulletin, 18(4), 4–13. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n4.1

Neetu, N., Kumar, A., Yadav, P. (2024): The impact of social media on consumer behaviour. International Journal of Advanced Research in Commerce, Management Social Science, 7(2), 77-80. https://doi.org/10.62823/7.2(ii).6646

Németh, P. (2018): Férfi vásárlói generációk élelmiszervásárlási helyszínekről hozott döntései. Doktori értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Pécs.

Nicosia, F. M. – Robert, W. (1976): Toward Sociology of Consumption. Journal of Consumer Research, 3(2), 65–75.

Ninomiya, K. (1998). Natural occurrence. Food Reviews International, 14(2–3), 177–211. https://doi.org/10.1080/87559129809541157

Panyor, Á. – Hipszki, F. D. (2022): A magas rosttartalmú zöldségek és gyümölcsök szerepe a táplálkozásban. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 17(3-4), 23–34. https://doi.org/10.14232/jtgf.2022.3-4.23-34

Pender, N. J. (1987): Health Promotion in Nursing Practice. Appletion and Lange, Norwalk.

Peter, J. P., Olson, J. C., Grunert, K. G. (1999): Consumer Behaviour and Marketing Strategy. McGraw Hill, London.

Pilgrim, F. J. (1957): The Components of Food Acceptance and their Measurement. American Journal of Clinical Nutrition, 5(2), 171–175. https://doi.org/10.1093/ajcn/5.2.171

Prihatiningrum, R. Y., Fauzi, A., Lutfi, L., Imron, M. A., Fithoni, A. (2024): Sustainable Marketing Strategies: Aligning Brand Values with Consumer Demand for Environmental Responsibility. Global International Journal of Innovative Research. https://doi.org/10.59613/global.v2i9.304

Pólya, É. – Pénzes, I. R. (2023): Az élelmiszerkereskedelmi márkákhoz kapcsolódó vásárlási szokások vizsgálata. Multidiszciplináris Kihívások, Sokszínű Válaszok, 12(2.ksz), 104–128. https://doi.org/10.33565/mksv.2023.ksz.02.05

Rekettye, G. (2009): A kereskedelmi márkák szerepe a versenyben. Magyar Tudomány, 170(6), 685–690.

Rijnaarts, I., de Roos, N. M., Wang, T., Zoetendal, E. G., Pretty On Top, J. P., Timmer, M. J., Hogenelst, K., Bouwman, E., Witteman, B. J. M., de Wit, N. (2022): A high-fibre personalised dietary advice given via a web tool reduces constipation complaints in adults. Journal of Nutritional Science, 11, e31. https://doi.org/10.1017/jns.2022.27

Rodler, I. (2008): Élelmezés- és táplálkozás-egészségtan. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest.

Sahin, P. (2024): Az enterálisan táplált (EN) betegek követése. Magyar Belorvosi Archivum. https://doi.org/10.59063/mba.2024.77.2.6

Schiffman, L. G. – Wisenblit, J. L. (2015): Consumer Behavior. Boston etc.: Pearson Education Ltd.

Serrano-Sandoval, S. N., Guardado-Felix, D., Gutiérrez-Uribe, J. A. (2023): Legumes in human health and nutrition. In: Caballero, B. (Ed.) Encyclopedia of Human Nutrition (Fourth Edition). Academic Press, pp. 430–437. https://doi.org/10.1016/b978-0-12-821848-8.00061-5

Sharma, N. (2013): Ethical Dilemma and Marketing Decisions: A Case Analysis of Food Products. International Journal of Business Ethics in Developing Economies, 2(2), 1–10. https://doi.org/10.26643/THINK-INDIA.V16I3.7818

Shepherd, R. (1985): Dietary salt intake. Nutrition and Food Science, 85(5), 10–11. https://doi.org/10.1108/eb059082

Simnica, M. (2021): The role of behavioral economics on consumption and consumer choice behavior. ANGLISTICUM. Journal of the Association-Institute for English Language and American Studies, 10(1), 83-89. https://doi.org/10.5281/zenodo.4548892

Simon, D. – Dajnoki, K. (2024): Munkáltatói márkaépítés és tehetségvonzás: Kérdőíves preferencia-vizsgálat a Z generáció körében. Új Munkaügyi Szemle, 5(1), 23–36. https://doi.org/10.58269/umsz.2024.1.3

Şimşek, H. (2017): Marka özgünlüğünün ağızdan ağıza pazarlama ile ilişkisinde müşteri memnuniyetinin aracılık rolü: Hazır giyim sektöründe bir araştırma. International Journal of Academic Value Studies, 3(12), 46–70. https://doi.org/10.23929/JAVS.308

Solomon, M., Bamossy, G., Askegaard, S., Hogg, M. K. (2006): Consumer Behaviour – A European Perspective. Prentice Hall, New Jersey

Somosi, Z. (2024): A hatékony e-mail-marketing kialakítása a mesterséges intelligencia relevanciáját figyelembe véve. Multidiszciplináris Tudományok, 14(4), 43–55. https://doi.org/10.35925/j.multi.2024.4.4

Soós, G. (2020): Az élelmiszer-fogyasztói szokások változása a COVID-19 vírus megjelenéséhez kapcsolódóan Magyarországon. Marketing Menedzsment, 54(3), o. 15–27. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.03.02

Soós, M. (2014): Az élelmiszer-fogyasztói magatartás és a testtömeg menedzselés összefüggései. Doktori disszertáció, Kaposvári Egyetem, Kaposvár. https://real-phd.mtak.hu/200/

Spence, C. (2015): On the psychological impact of food colour. Flavour 4, 21. https://doi.org/10.1186/s13411-015-0031-3

Steenkamp, J-B. E. M. (1997): Dynamics in Consumer Behavior with Respect to Agricultural and Food Products. In: Wierenga, B., van Tilburg, A., Grunert, K., Steenkamp, J-B. E. M., Wedel, M. (Eds.) Agricultural Marketing and Consumer Behavior in a Changing World. Springer Science + Business Media, New York, 143–188.

Szakály, O. (2023): A gasztronómiai fogyasztók szegmentálása az online aktivitás és az influencerkövetés szemszögéből. Turizmus Bulletin, 23(1), 4–14. https://doi.org/10.14267/turbull.2023v23n1.1

Szakály, Z., Kontor, E., Kovács, S., Popp, J., Pető, K., Polereczki, Z. (2018): Adaptation of the Food Choice Questionnaire: the case of Hungary. British Food Journal, 120(7), 1474–1488. https://doi.org/10.1108/BFJ-07-2017-0404

Szakály, Z., Kovács, B., Soós, M., Kiss, M., Balsa-Budai, N. (2021): Adaptation and Validation of the Food Neophobia Scale: The Case of Hungary. Foods, 10, 1766. https://doi.org/10.3390/foods10081766

Szakály, Z., Pető, K., Popp, J., Jasák, H. (2015): A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon. Táplálkozásmarketing, 2(1), 11–30. https://doi.org/10.20494/TM/2/1/2

Tessényi, J., Katona, N. (2024): Magánklinikákkal kapcsolatos asszociációk összegzése memetikai észlelési térkép segítségével. Recreation, 14(1), 29–32. https://doi.org/10.21486/recreation.2024.14.1.6

Törőcsik, M. (2007): Vásárlói magatartás. Akadémiai Kiadó, Budapest

Willett, W. C., Rockström, J., Loken, B., Springmann, M., Lang, T., Vermeulen, S., Garnett, T., Tilman, T., DeClerck, F., Wood, A., Jonell, M., Clark, M., Gordon, L. J., Fanzo, J., Hawkes, C., Zurayk, R., Rivera, J. A., De Vries, W., Sibanda, L. M., Afshin, A., Chaudhary, A., Herrero, M., Agustina, R., Branca, F., Lartey, A., Fan, S., Crona, B., Fox, E., Bignet, V., Troell, M., Lindahl, T., Singh, S., Cornell, S. E., Reddy, K. S., Narain, S., Nishtar, S., Murray, C. J. L. (2019): Food in the Anthropocene: The EAT–Lancet Commission of Healthy Diets from Sustainable Food Systems. The Lancet, 393(10170), 447–492. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(18)31788-4

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero