Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


4.1.2. Magyar vonatkozású kézikönyvek

Az 1580 előtt megjelent, magyar vonatkozású retorikai kézikönyveket áttekintve a legnagyvonalúbban számolva is legfeljebb bő tucatnyi tételről beszélhetünk.1 Ebben benne vannak azok is, amelyeknek már csak bibliográfiai adatairól tudunk. Ilyen két krakkói, négy brassói és egy bécsi kiadvány. A Brassóban, Johann Honter és Valentin Wagner által gondozott retorikai vonatkozású kézikönyvek közül négynek maradtak fenn példányai. Ismert még egy, ugyancsak hazai használatra, a kolozsvári diákok számára kiadott példatár, tropusok és figurák gyűjteménye. Bázelban nyomtatták Preyss Kristóf ciceroniánus írásait. Zsámboky János retorikai és dialektikai jellegű munkáinak több külföldi redakciója megvan, nyomtatásban fennmaradt két episztolográfiai írása is. A felsoroltak alapján megállapítható, hogy a bevezetőben felsorolt tendenciák hogyan jelentek meg a magyar vonatkozású elméleti írásokban. A továbbiakban foglalom össze azt, ami az egyes kiadványokat illetően kritikatörténeti szempontból a leginkább érdekes.
 
1 A régiség magyar vonatkozású retorikai és homiletikai irodalmának összefoglaló áttekintése: Kecskeméti 2007, 33–68.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave