Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


4.1.2.2.2. Kolozsvári Imre
A 16. század közepe táján a klasszikus auktorok, valamint Erasmus és Melanchthon tisztelete mellett újdonságnak számított a rámista tanok terjedése. A kutatás jelenlegi állása szerint
 
Ramus legkorábbi magyar híve – olvasója, talán ismerőse vagy diákja is – tudomásunk szerint akésőbbi szebeni lelkész, Belényesi Gergely („Gregorius Belenyesy, natione Hungarus”) volt, aki 1543 nyarán Strasbourgból érkezett Párizsba, hogy bölcsészeti tanulmányokat folytasson.1
 
Az első olyan hazai szerző, akinek írásában is megjelennek Ramus ismeretének nyomai, a neve alapján feltehetően erdélyi származású Kolozsvári Imre. A retorikai és dialektikai kérdéseket tárgyaló orációja mellett régóta számontartják II. Zsigmond Ágost lengyel király házasságára írott beszédét.2 Kevésbé ismert egy másik esküvői szónoklata.3
 
Az Oratio-ját 1552-ben Párizsban megjelentető szerző művében a dialektika már a francia tudós felosztásában (inventio, iudicium vagy dispositio) jelenik meg. A retorikához sorolódik az elocutio (tropi, figurae) és az actio (vox, vultus, motus).4
 
1 Kecskeméti 2018, 27.
2 De tertio matrimonio Sigismundi Augusti Poloniæ Regis ad Equites Oratio (Cracoviae: Lazarus Andrea, 1553).
3 Emerici Colosvarini philosophiae et eloquentiae professoris de Tarnouiensibus nuptiijs oratio (Cracoviae: Haeredes Marci Scharffenberg, 1553).
4 Téglásy 1988, 156. A szónoklat: Kolozsvári 1552.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave