Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


4.2.2.2.1. A Miatyánk részei
Az Erasmustól és Melanchthontól idézettekhez hasonlóan árnyalt, retorikai fogalmakat felsorakoztató eszmefuttatásokat hazai szerzőinknél a vizsgált időhatárok között nem találhatunk. Mégsem reménytelen a szövegalkotáshoz kapcsolódó gondolatokat keresni. A részek és a fajták előzőekben tárgyalt értelmezései elárultak egyet s mást a kapcsolódó retorikai ismeretekről. Ha még jobban meg szeretnénk ismerni az imádság retorikájára vonatkozó elképzeléseket, érdemes megfigyelni, kik hogyan osztják részekre a Miatyánkot, a különféle felekezetekben elfogadott felfogásokhoz igazodva vagy azokon módosítva.
A Jézus által tanított imádságot (oratio Dominica, az Úr imádsága) az imádság legfőbb mintájának tekintették. A kapcsolódó magyarázatok évszázadokok keresztül végigkísérik az egyházi irodalmat, a katekizmusoknak is nélkülözhetetlen alkotórészei. A hitbéli útmutatások mellett a retorikai dispositio körébe tartozó megállapításokat is tartalmaznak, amennyiben a felépítést érintik. A szerkezet meghatározó elemei a hét vagy hat kérés. Ezek különféle tartalmi szempontok alapján további csoportokra bonthatók (3+4, 4+3, 3+3 kérés), és ki is egészíthetők. Bizonyos esetekben ugyanis önálló egységnek, bevezetésnek tekintik a megszólítást, és záró formulaként értelmezik a dicsőítő záradékot vagy az „Amen” szócskát.
A latin középkor számára a Miatyánk felosztását illetően Augustinus Enchiridionja volt a minta, mely szerint az Úr imádsága – Máté evangéliumára hivatkozva (Mt 6, 9–13.) – hét kérésből áll. Az első három az örökkévaló dolgokat érinti, a következő négy a múlandókat.1
A középkor során különféle megfogalmazásokban terjedt az augustinusi hagyomány. A 16. században Luther és követői ugyancsak hét kérésre osztották az imádságot, Kálvin nyomán azonban hat kérésben határozták meg a fő részeket. A katolikusok maradtak a hét kérésnél. Ennek továbbélését a humanista szellemiségű szerzőknél erősítette Erasmus hasonló felfogása. A hazai szerkesztésű munkákban találhatók példák valamennyi minta követésére, olykor egyéni megoldásokkal kiegészítve.
 
1 „Quomodo dominica oratio septem petitiones apud evangelistam Mattheum contineat. Proinde apud evangelistam Matthaeum septem petitiones continere dominica videtur oratio, quarum in tribus aeterna poscuntur, in reliquis quattuor temporalia, quae tamen propter aeterna consequenda sunt necessaria.” Aurelius augusTinus, Enchiridion ad Laurentium liber unus (De Fide, Spe et Caritate liber unus), 115. c.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave