Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


4.2.2.2.2. Luther és követői
A Miatyánk magyarázatának Luther önálló műveket szentelt (1518, 1519). Az imádságot a második változat előszavában két részre osztja.
 
Ezt az imádságot két részre osztom, először is megszólításra, azaz bevezetésre és fölkészülésre, végül pedig hét kérésre.1
 
Mielőtt rátérne az egyes kérések kifejtésére, a „Bevezetés” cím alatt megvilágítja a „Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy!” megszólítás tartalmát. A hetedik kérés után külön rész „Az »ámen« szócska” magyarázata.
Luther „kis katekizmusában” is leszögezi, hogy az imádság mértékadó mintájának a Miatyánkot tartja, a szerkezetre annak felosztása utal, a fő részek megnevezése nélkül. Az egyes részek elnevezése a „nagy katekizmusban” található.
 
A magyarázat kérdés-felelet formában íródott, s az első kérdés a Miatyánk retorikai összetevőit taglalja: „Wie viel theil hat das Vater unser? Drey teil. Die Vorrede / Sieben Bitte / Und den Beschlus”.2
 
A bevezetés alatt a megszólítás értendő: „Vater unser der du bist im Himmel”, a második a hét kérés: „Sieben Bitte” a harmadik a Máté evangéliumából származó zárás: „Denn dein ist das Reich und die Kraft und die Herrlichkeit in Ewigkeit. Amen.”
 
*
 
Az evangélikus tanítások egyik legkorábbi magyar nyelvű összefoglalása lehetett Gálszécsi István elveszett munkája.3 Bod Péter leírásából lehet tudni, hogy a harmadik rész az imádságról szólt. A mű fennmaradt részleteit Sólyom Jenő 1933-ban adta közre az azóta megsemmisült töredékek alapján. Ezek tartalmazzák a Miatyánk magyarázatának utolsó részeit. A szövegből az imádság felosztására nem lehet következtetni. A kapcsolódó összefüggő részben az utolsó kérések, majd az „Amen” magyarázata olvasható, a „Tied az Ország…” kezdetű dicsőítésről nem esik szó. Az imádság foganatjáról szóló fejtegetés után következik a negyedik rész a gyónásról és az áldozásról.4
Fekete Csaba közöl egy Beythe István gyűjtőkötetében fennmaradt kéziratot, amelyet az egyik legkorábbi, Luther kis és nagy kátéja nyomán készült magyar szerkesztésű katekizmusként határoz meg. Megállapítása szerint az 1540-es években készülhetett. Az imádságról szóló rész kezdete a közreadó átírásában:
 
Predicator:
Micsoda az keresztyénségnek harmadik fondámentoma?
Puer:
Az imádság.
Predicator:
Micsoda az imádság?
Puer:
Szívemnek Istennel való beszéde.
Predicator:
Holott tanít minket az Kristus imádkozni?
Puer:
Szent Máténál, az ű könyvének hatodik részében meghagyá, hogy imádkozzunk. Mi Attyánk, ki vagy mennyekben.
Predicator:
Hány dolog felől kenyergesz az Mi Attyánkban?
Puer:
Hét dolog felől.
 
Ezek után következik az egyes „kenyergések” tartalmának rövid ismertetése.5
Időrendben Batizi András katekizmusának első, krakkói kiadása (1543– 1545)6 következne, de ebből mindössze egy hosszában elvágott fél lapnyi töredék ismert. Divéky Adorján „egy vallásos tárgyú magyar nyomtatvány” maradványaként azonosította;7 Varjas Béla állapította meg, hogy Batizi katekizmusának első kiadásából származik.8 A fennmaradt szöveg nem az imádsághoz kapcsolódik.
Így a Miatyánk első ismert részletesebb felosztása Dévai Bíró Mátyásnál található. Az imádság alkotórészeit három egységbe sorolja. A megszólítást illetően világossá teszi, hogy ez még nem a kérésekhez tartozik:
 
Mi Atyánc ki vagy Mennyecben. Ez igéc még nem könyörgésec, hanem Istennec hozzánc való irgalmasságánac ajánlási […]9
 
Ez után következnek a második részt alkotó kérések az Augustinusra visszavezethető felosztásban:
 
Mondám, hogy két dolgot kérönc Istentül, lelki testi dolgott. Ah három első kérésec lelki dolgocról vannac. […] Immár láttuc ez első három kérésecben lelki dolgocat kérönc. Következnec ez világi dolgoc.10
 
A harmadik rész a négy „világi dolgokra” vonatkozó kérés után olvasható, egyértelművé téve, hogy ez már a „Miatyánk után” következik:
 
Mert tied az Ország ah hatalom, és ad ditsőség öröckön öröcké. Ez igék az Görög könyvecben vadnac am Mi atyánc után, mondatnak kedég am mi hitoncnec erősségére […]11
 
Knapp Éva megemlíti, hogy „Batizi imádságról szóló tanítását a retorikai szempontból hét részre osztott Miatyánk-magyarázat követi.”12 Batizi katekizmusának három kiadásáról van tudomásunk. Említettem már az első, krakkói változatot, amelyiknek maradványa nem tartalmaz az imádsághoz kapcsolódó adatot. A második edíció ugyancsak Krakkóban látott napvilágot,13 a harmadik Kolozsváron. Ennek beosztása – amint arra többen is utaltak – eltér az előző krakkóiétól. Abban az imádságról a 6. részben esik szó, a kolozsváriban pedig a 4. részben. A „Mester” és a „Tanítvány” párbeszédéből rajzolódik ki a Miatyánk szerkezete. A kolozsvári kiadás csonka, így a Dévaiéhoz hasonló hármas felosztás csak feltételezhető. A kérések tárgyalását a Tanítvány kérésére megelőzi a bevezető rész magyarázata:
 
Magyarázd meg immáran mind a hét könyergéssöket, és előszer mond meg miért kezdgyüc eképpen el: Mi Atyánc […]14
 
A kötet csonkasága miatt nem állapítható meg, hogy itt is szerepel-e a kérések után a „Tied az Ország…” kezdetű megerősítés kifejtése.15
Korábban már említettem Heltai Miatyánk-magyarázatát. A nyelvi megformálásra vonatkozó bevezetés után ismerteti az Úr imádságának részeit. A megszólítás és a hét kérés után a záró formulát, a dicsőítést – „Mert tiyed az Ország, a Hatalom és a Dichőség mind öröcken öröcke. Amen.” – nem tekinti külön résznek, hanem a VII. kéréshez csatolja. Így a Miatyánkot két részre osztja, amint azt világosan ki is mondja:
 
Hány részre osztatic az imádság? Kettőre: Kezdettre és hét Kérésre. Mellyic a’ Kezdeti? Mi Attyánk ki vagy Mennyekbe.16
 
Bornemisza Péter Miatyánk-felosztása egyszerűbb. Oktató célzatú „négy könyvecskéje” közül az elsőből a „kitsin Gyermekecskék” megtanulhatják, hogy:
 
Hány részre oszol a Miatyánk? Két részre. De azba hét Kérés vagyon: Az első három kérés, az Istennek tiztességére néz. Az utolsó négy kérés, kedig az Anya szent Egyháznac hasznára.17
 
Bornemisza sem a megszólítást nem említi, sem a záró dicsőítést, így a három plusz négy kérést tekinti a két résznek. Lényegében ugyanezt tartalmazza a „korosb Kösségnec” szóló második könyv vonatkozó része.
 
Ez Imátság hány részre oszol? Két részre, de hét kérés vagyon benne Az első három kérés, az Istennek tiztességére néz. Az utolsó négy kérés, kedig az Anya szent Egyháznac hasznára.18
 
1 Luther 1519/2011, 101.
2 Knapp 2019, 7.
3 *Gálszécsi István, A keresztyéni tudományról való rövid könyvecske (Krakkó: Hieronymus Vietor, 1538), RMNY 25.
4 Sólyom 1933, 181–184.
5 Fekete 2014, 25.
6 Batizi András, Catechismus… (Krakkó: Hieronymus Vietor, 1543–1545), RMNY 57.
7 Divéky 1911, 12.
8 Varjas 1969, 117–119.
9 Dévai 1549 k., Lijv.
10 Uo., Liijr, Liiijv.
11 Uo., Mijv.
12 Knapp 2019, 21.
13 Batizi 1550.
14 Batizi 1555, L5v.
15 A Batizi-katekizmus krakkói és kolozsvári kiadásainak összevetése: Fekete 2017, 261–282.
16 Heltai 1550, számozatlan 11. lap v.
17 Bornemisza 1577, 7r.
18 Uo., 30r–v.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave