„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”
Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között
4.2.2.3. Elocutio: a nyelvi eszköztár
| 1 | „Battologia definitione Christo est ethnicum multiloquium, qui putant se exaudiri in verborum multitudine. Eulogia vero est moderata et mediocris verborum oratio, quae in cubiculo cordis hoc est animi presentis intentione et affectu syncero peragitur.” Laskai 1581, 400. |
| 2 | „Si verba animi affectu comitentur, et sint moderati in orationibus, valde commendamus Christianis. Etsi enim omnes partes nostri corporis ad gloriam Dei conditi sunt, presertim tamen ipsam linguam gloriam Dei enarrare convenit, cum nulla alia parte corporis articulatam (ut vocant) vocem edere queamus. Unde linguam huic presertim ministerio addictam esse decet, ut devote cum oratione, tum cantu laudes Dei, creatoris sui predicet.” Uo., 402. |
| 3 | „Praeces quoque publicae hoc [verbum] requierunt, cum enim ibi uno consensu, et ore Deum rogare necesse sit, verbis mutuis magis excitamur, ad consensum et ardorem precum […] In privatis precibus non est necessarium semper linguae ministerium, quare sive verbis, sive corde ores, modo animo presentiores nihil refert. In publicis vero precibus et gratiarum actionibus locum praecipue verba habere debent, ubi uno consensu et ore Deus invocatur.” Uo., 404–405. |
| 4 | „Haec ibi. Displicent ergo in conspectu Dei verbosae, elegantes, & elaboratae orationes, in quibus quantum verbis accedit, tantum spiritui decedit. Huiusmodi Ethnicis magisque Christianis oratoribus abundat Papatus, in illis potissimum, qui sub praetextu longae precationis domos viduarum iam olim vorare coeperunt. Verum de hoc vitio diximus in Matthaeo nostro.” Musculus 1560, 719. A hivatkozott hely: „Vae vobis scribae et pharisaei hypocritae, quia comeditis domos viduarum orationes longas orantes!” (Mt 23, 14). Ugyanerről: Mk 12, 40; Lk 20, 47. |
| 5 | „Ultima orandi modus est, ut formulas rite precandi quae in sacris literis plurimae extant nobis potius proponamus ad earundemque modum nos assuefacere studeamus, quam aliquam ex nobis ipsis effingamus. Est enim non ita angusta sit forma orandi, ut verba quoque a nobis iuxta verbum Dei excogitata non admitterentur. Tamen proderit semper in promptu habere veras formulas precandi ne (ut saepe solet fieri) per imbecilitatem nostri ingenii labamur. Caeterum illas omnes formulas singillatim enumerare infiniti esse laboris, hoc itaque loco illas praetermittemus, ne hic libellus in immensum excrescat. Interea lector facile ex psalmis et aliis scripturae locis illas formulas sibi comparare potest et praesertim ex libello precationum D. Petri Martyris, Avenarii, Curaei, et aliorum, qui huiusmodi formulas precum diligenter congresserunt.” Uo., 470–471. |
| 6 | Uo., 814–824. |
Tartalomjegyzék
- „Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Adalék a vizsgált korszak előzményeihez
- 2. Újabb adalékok a Sylvester-kutatáshoz
- 2.1. Sylvester feltételezhető magyar kiegészítései Melanchthon latin nyelvtanához, 1526
- 2.2. Sylvester első verse, 1527
- 2.3. Puerilium colloquiorum formulae, 1527
- 2.4. Grammatica hungarolatina, 1539
- 2.4.1. Glóttomakhia és mataiotekhnia
- 2.4.2. A körtvilytől a figéig: a Grammatica Hungarolatina szaknyelvi jelentősége
- 2.4.3. A Grammatica Hungarolatina utóélete
- 2.4.1. Glóttomakhia és mataiotekhnia
- 2.5. Új Testamentum, 1541
- 2.5.1. Milyen fára mászott fel Zakeus?
- 2.5.2. „Kiknek inai helyekrűl el indultanak vala és és meg ßakattanak vala”: betegségek meghatározása Sylvester János Újszövetség-fordításában
- 2.5.3. Az Újszövetség-fordítás utóélete – a második kiadás és a későbbi idézések
- 2.5.1. Milyen fára mászott fel Zakeus?
- 2.6. Egy feltételezhető Sylvester-fordítás
- 2.1. Sylvester feltételezhető magyar kiegészítései Melanchthon latin nyelvtanához, 1526
- 3. Grammatikai és poétikai irodalom
- 3.1. A héber nyelv tanítása
- 3.2. Görög grammatikák
- 3.2.1. A görög stúdiumok megjelenése a humanizmus korában
- 3.2.2. Nyugat-európai görög nyelvtanok hazai használata
- 3.2.3. Hazai kiadású görög grammatikák
- 3.2.4. A görög nyelv elsajátításához kapcsolódó egyéb hazai kiadású nyomtatványok
- 3.2.5. Külföldön kiadott magyar vonatkozású, a görög nyelv tanulásához kapcsolható nyomtatványok
- 3.2.1. A görög stúdiumok megjelenése a humanizmus korában
- 3.3. Latin grammatikák és poétikák
- 3.3.1. Bevezetés a latin grammatikákba: nyelvtanok a humanizmus korában
- 3.3.2. Molnár Gergely kolozsvári tankönyvprogramja
- 3.3.3. Molnár Gergely Donatus–Culmann-kiadásai
- 3.3.4. Melanchthon
- 3.3.5. Linacre
- 3.3.6. Johann Honter
- 3.3.7. Károlyi Péter
- 3.4. „Patvaros philosophusok, viszzalkodo, maguk hanio böltsek”
- 3.4.1. Források
- 3.4.2. „Ad Bibliothecam pertinentia”: kritikatörténeti vonatkozású fogalomcsoportok
- 3.4.3. „Okossagomual igyekezem ualamit meg bizonjttanj”: a magyar értelmezések típusai
- 3.4.4. „Kechkekrül auagy pasztorsagrul valo beszed”: az irodalmi gondolkodás szempontjából különösen fontos példák
- 3.5. „Atyám tyúkja”: az anyanyelvű olvasás és írás néhány kritikatörténeti vonatkozása a 16. században
- 3.1. A héber nyelv tanítása
- 4. Retorikai irodalom
- 4.1. Világi retorikák
- 4.2. Egyházi retorikák
- 4.2.1. „Mártának öccse, Mária”: a 16. századi prédikáció-irodalom kritikatörténeti vonatkozásaiból
- 4.2.1.1. „Gondot kellene a Jehova magzatira viselni”: művelődési program a prédikációskötetek kísérőszövegeiben
- 4.2.1.2. „Kik az diák írást nem tudgyák”: az anyanyelvű irodalom és közönsége
- 4.2.1.3. „Nem mint prédikációt, hanem mint magadban olvashatót”: szóbeliség és az írásbeliség
- 4.2.1.4. „Tisztán és igazán kérdezkedvén”: a bizonyítás és a cáfolás retorikája
- 4.2.1.5. „A közönséges magyarok nyelvén”: a prédikációk szerkezeti és stiláris követelményei
- 4.2.1.1. „Gondot kellene a Jehova magzatira viselni”: művelődési program a prédikációskötetek kísérőszövegeiben
- 4.2.2. Imádság
- 4.2.1. „Mártának öccse, Mária”: a 16. századi prédikáció-irodalom kritikatörténeti vonatkozásaiból
- 5. Logikai irodalom
- Összegzés
- A kötet szerzőjének a témához kapcsolódó publikációi (1993–2022)
- Források
- Irodalom
- Függelék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 210 5
Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk. A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.
Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero