Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


A kötet szerzőjének a témához kapcsolódó publikációi (1993–2022)

 
Bartók I. 1995 – „A humanizmustól a klasszicizmus felé: Molnár Gergely grammatikájának 1700 előtti kiadásairól”. Magyar Könyvszemle 11 (1995): 349–360.
Bartók I. 1998 – „Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk”: Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között. Irodalomtudomány és kritika. Budapest: Akadémiai Kiadó–Universitas Kiadó, 1998.
Bartók I. 2006 – Ioannes Sylvester, Grammatica Hungarolatina, Edidit, introduxit et commentariis instruxit Stephanus Bartók. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series Nova 15. Budapest: Akadémiai Kiadó–Argumentum Kiadó, 2006.
Bartók I. 2007 – „Nem egyéb, hanem magyar poézis”: Sylvester János nyelv-és irodalomszemlélete európai és magyar összefüggésekben. Irodalomtudomány és kritika, Klasszikusok. Budapest: Universitas Kiadó, 2007.
Bartók I. 2009a – „A Grammatica Hungarolatina (1539) szaknyelvi jelentősége”. Iskolakultúra 19, 10. sz. (2009): 96–100.
Bartók I. 2009b – „Sylvester János Grammatica Hungarolatinája mint tankönyv Debrecenben a 18–19. században”. Magyar Könyvszemle 125 (2009): 344–356.
Bartók I. 2009c – „»Nem tudom, mitsoda madár«: Sylvester János Újszövetség-fordításának utóéletéből”. In Biblia Sacra Hungarica: Magyarországi bibliák a filológiai tudományokban, szerkesztette Heltai János, 43–53. A Magyar Könyvszemle és a MOKKA–R Egyesület Füzetei 3. Budapest: Argumentum Kiadó, 2009.
Bartók I. 2009d – „Korszakváltás a magyar elméleti irodalomban: Molnár Gergely kolozsvári Linacre-kiadása”. Irodalomtörténeti Közlemények 113 (2009): 639–653.
Bartók I. 2009e – „A tanár és a költő: Károlyi Péter és Gyöngyösi István”. In Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek, szerkesztette Császtvay Tünde és Nyerges Judit, 30–34. Budapest: Balassi Kiadó– MTA Irodalomtudományi Intézet, 2009.
Bartók I. 2010a – „Egy színműíró grammatikus a 16. században: Leonhard Culmann”. In Színház, dráma. irodalom: Tanulmányok a 70 éves Nagy Imre tiszteletére, szerkesztette Tóth Orsolya, 97–105 (h. n. [Pécs]: Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, é. n. [2010]).
Bartók I. 2010b – „Hamisítvány vagy hiteles adat? Szenci Kertész Ábrahám latin–magyar grammatikája”. In Ghesaurus: Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára, szerkesztette csörsz Rumen István, 183–190. Budapest: rec.iti, 2010,
Bartók I. 2011a – „Egy legenda születése, halála és újjászületése (Lippi Zsigmond magyar nyelvtana: Wi grammatica, Buda, 1490)”. Irodalomtörténeti Közlemények 115 (2011): 174–180.
Bartók I. 2011b – „»Alattomban hallgatók« – avagy besúgó diákok a 16. században”. In Eruditio, virtus et constantia: Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére, 1–2, szerkesztette Imre Mihály, Oláh Szabolcs, Fazakas Gergely Tamás és Száraz Orsolya, 29–36. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011.
Bartók I. 2011c – „Zeugma: Példák a retorikus szemléletre egy 16. századi magyar szerkesztésű grammatikai kézikönyvből”. In Retorika– Irodalom–Poétika, szerkesztette Radvánszky Anikó, 146–156. Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok 10. Piliscsaba: PPKE BTK, 2011.
Bartók I. 2011d – „Szegedi Lajos (?) zsoltárfordítása(i?)”. In A zsoltár a régi magyar irodalomban: A Csurgón, 2007. május 24–27-én tartott konferencia előadásai, szerkesztette Petrőczi Éva és Szabó András, 35–50. Károli Könyvek 3. Budapest: KGRE–L’Harmattan Kiadó, 2011.
Bartók I. 2012 – „Egyazon mű sok különböző szövege: Leonhard Culmann latin grammatikájának hazai kiadásai”. In Filológia és textológia a régi magyar irodalomban: Tudományos konferencia, Miskolc, 2011. május 25–28, szerkesztette Kecskeméti Gábor és Tasi Réka, 113–126. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2012.
Bartók I. 2013a – „»Kiknek inai helyekrűl el indultanak vala és meg ßakattanak vala«: Betegségek meghatározása Sylvester János Újszövetség-fordításában (1541)”. Magyar Orvosi Nyelv 13, 1. sz. (2013): 5–10.
Bartók I. 2013b – „»Poëtica est…«: Johann Honter latin grammatikájának irodalomelméleti vonatkozásai”. Irodalomtörténeti Közlemények 117 (2013): 123–141.
Bartók I. 2016 – „»… a széthúzások pusztító viharában…«: Adalékok Sylvester János Újszövetség-fordításának bécsi kiadásához”. In Via eruditionis: Tanulmányok a 70 éves Imre Mihály tiszteletére, szerkesztette Bitskey István, Fazakas Gergely Tamás, Luffy Katalin és Száraz Orsolya, 101–105. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2016.
Bartók I. 2017a – „A Szelestei-glosszák kritikatörténeti vonatkozásai”. In Lelkiség és irodalom: Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére, szerk. Bajáki Rita és mások. 66–71. Budapest: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2017.
Bartók I. 2017b – „»Patvaros philosophusok, viszzalkodo, maguk hanio böltsek«: Adalékok az 1530–1580 között keletkezett magyarországi glosszák, szójegyzékek és szótártöredékek kritikatörténeti vonatkozásaihoz”. Irodalomtörténeti Közlemények 121 (2017): 23–60.
Bartók I. 2018a – „»…nemcsak a városlakók, hanem a falusi nép körében is«: Cicero, Sylvester és a parasztok”. In Tanítványok: Tanulmányok Horváth Iván 70. születésnapjára, szerkesztette Bartók Zsófia Ágnes, Bognár Péter, Maróthy Szilvia, Budapest: Q. E. D. Kiadó, 2018.
Bartók I. 2018b – „»Atyám tyúkja«: Az anyanyelvű olvasás és írás néhány kritikatörténeti vonatkozása a 16. században”. Irodalomtörténeti Közlemények 122 (2018): 471–489.
Bartók I. 2019a – „Coimbrától Nagyszombatig: Az irodalmi ízlés változása a prédikációelmélet tükrében.” In Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 18. században, szerkesztette Forgó András és Gőzsy Zoltán, Pécsi Egyháztörténeti Műhely 11, 299–308. Pécs: META Egyesület, 2019.
Bartók I. 2019b – „Máriának öccse, Márta”: A 16. századi prédikáció-irodalom kritikatörténeti vonatkozásaiból”, Irodalomtörténeti Közlemények 123 (2019): 740–763.
Bartók I. 2020 – „Kevéske mondandó tetszetős megfogalmazásban: Adalékok a levélírás elméletének 16. századi magyar vonatkozásaihoz”. Irodalomtörténeti Közlemények 124 (2020): 723–736.
Bartók I. 2021a – „Egy dialógusforma az oktatásban: a katekétikus módszer. Példák a magyar régiség praeceptum-irodalmából”. In A dialógus formái a magyar régiségben, szerkesztette Farmati Anna és Gábor Csilla, 359–368. Egyetemi Füzetek 43. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság, 2021.
Bartók I. 2021b – „Preyss Kristóf elveszett retorikai (?) műve(i?)”. Irodalomtörténeti Közlemények.125 (2021): 226–230.
Bartók I. 2021c – „»…nem lesz nehéz a retorikusok előírásaival indokolni…«”: Laskai Csókás Péter az imádságról”. Irodalomtörténeti Közlemények.125 (2021): 721–741.
Bartók I. 2022 – „Megtalálni vagy kiválasztani? A hazai elméleti irodalom néhány dialektikai vonatkozása 1530–1580 között”. Irodalomtörténeti Közlemények.126 (2022): 400–417.
Bartók–Kecskeméti 1993 – Bartók István–Kecskeméti Gábor. „Cicero levelei a protestáns iskolákban”. In Kecskeméti Gábor szerk., Római szerzők 17. századi magyar fordításai, Régi magyar prózai emlékek 10. 656–660. Budapest: Balassi Kiadó, 1993.
Bartók–Stemler 2011 – Bartók István–Stemler Ágnes. „Mivel meglett, most már tudjuk, hogy nincs: Kazinczy Ferenc 1807. évi Sylvester-kiadása”. Magyar Könyvszemle 127 (2011): 72–86.
 

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave