Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között

Irodalom

Ács 1980 – Ács Pál. „Pesti Gábor fabulafordítása”. In Esopus fabulái Pesti Gábor szerint, válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta Ács Pál, Magyar Hírmondó, 201–232. Budapest: Magvető Kiadó, 1980.

Ács 2001 – Ács Pál. „A magyar irodalmi nyelv két elmélete: az erazmista és a Balassi-követő” In „Az idő ósága”: Történetiség és történelemszemlélet a régi magyar irodalomban, 13–31. Budapest: Osiris Kiadó, 2001.

Ács 2014a – Ács Pál. „Nyelvek harca: Sylvester János irodalmi programja”. In Ács Pál, Átszitált idő: Tinóditól Tandoriig, 45–57. Budapest: Pesti Kalligram Kft., 2014.

Ács 2014b – Ács Pál. „A mester és tanítványa: Erasmus és Komjáthy Benedek”. In Ács Pál, Átszitált idő: Tinóditól Tandoriig,78–82. Budapest: Pesti Kalligram Kft., 2014.

Alexovics 1792 – [Alexovics Vazul.] A könyvek szabados olvasásáról két tő-tzikkely. Pest: Patzkó Ferentz, 1792.

Almási 2005 – Almási Gábor. „Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában: Dudith András (1533–1589) és Zsámboky János (1531–1584)”. Századok 139 (2005) 4. sz. 889–922, 5. sz. 1131–1168.

Almási 2006 – Almási Gábor. „Miért Cicero? A cicerói értelmiségi modell és értékek reneszánsz adaptációjáról”, Korall 23 (2006) március, 60–86.

Almási 2009 – Almási, Gábor. The Uses of Humanism: Johannes Sambucus (1531–1584), Andreas Dudith (1533–1589) and the Republic of Letters in East Central Europe.Leiden, Boston: Brill, 2009.

Almási–Kiss 2007 – Gábor Almási–Gábor Farkas kiss. Humanistes du bassin des Carpates, I: Traducteurs et éditeurs de la Bible. Europa Humanistica 5. Turnhout: Brepols, 2007.

Almási–Kiss 2013 – „Szöveggondozás és kapcsolatápolás: Zsámboky János életműve a reneszánsz filológia tükrében”. Irodalomtörténeti Közlemények 117 (2013): 627–691.

Almási–Kiss 2014 – Gábor Almási–Gábor Farkas kiss. Humanistes du bassin des Carpates, II: Johannes Sambucus. Europa Humanistica 14. Turnhout: Brepols, 2007.

Atherton 2019 – Atherton, Ruth. „Peter Canisius and the Development of Catholic Education in Germany, 1549–97”. In Churches and Education, edited by Morwenna Ludlow, Charlotte meThuen and Andrew Spicer, 145–160. Studies in Church History 55. Cambridge: Cambridge University Press, 2019.

Bakos 1956 – Bakos Ferenc. „Adatok a magyar tanítási nyelv fejlődéstörténetéhez 1527 –1790”. In Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 2 (1956): 299–331.

Balázs J. 1958a – Balázs János. Sylvester János és kora. Budapest: Tankönyvkiadó, 1958.

Balázs J. 1958b – Balázs János. „Ki írta az első magyar nyelvtant?”.

Filológiai Közlöny 4 (1958): 116–120.

Balázs J. 1961 – Balázs János. „Nyelvtanirodalmunk előzményei és kezdetei”. In Nyelvtani tanulmányok, szerkesztette Sulán Béla, 167–184. Budapest: Tankönyvkiadó, 1961.

Balázs M. 2006 – Heltai Gáspár imádságos könyve (1570–1571), bevezető tanulmánnyal közzéteszi Balázs Mihály, Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5. Kolozsvár: Erdélyi Unitárius Egyház, 2006.

Balázs M. 2013 – Balázs Mihály. „Néhány megjegyzés Heltai imádságos könyvének utóéletéről”. Studia Litteraria 52, 3–4. sz. (2013): 298–317.

Balázs M. 2020 – Balázs Mihály. „Az Ördögi kísértetek irodalomtörténeti helyéről”. Irodalomtörténeti Közlemények 124 (2020): 149–172.

Balla 2018 – Balla Ibolya. „Adalékok a héber nyelv és az Ószövetség oktatásához a magyarországi református kollégiumokban a 16–17. században”. In Az Ószövetség és a reformáció: Tanulmányok a héber nyelvű Ószövetség és a protestantizmus kapcsolatának múltjából és jelenéből, szerkesztette kusTár Zoltán, 175–199. Acta. Debreceni Hittudományi Tanulmányok 11. Debrecen: Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2018.

Bán 1970 – Bán Imre. „Károlyi Péter poétikája”. Irodalomtörténeti Közlemények 74 (1970): 560–565.

Bán 1971 – Bán Imre. Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI–XVIII. században. Irodalomtörténeti füzetek 72. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.

Bánfi 2000 – Bánfi Szilvia. „A csíksomlyói ferences gyűjteményben lappangó ismeretlen, 16. századi debreceni nyomtatvány-töredékek”. Magyar Könyvszemle 116 (2000): 417–442.

Bánfi 2013 – Bánfi Szilvia, „Rheda Pál lipcsei kapcsolata”. Magyar Könyvszemle 129 (2013): 480–483.

Bánfi 2016 – Bánfi Szilvia. „A nagyszombati ábécéskönyv CISIO JANUS részének korábban nem ismert magyar nyelvű hónapversei”. Irodalomtörténeti Közlemények 120 (2016): 72–79.

Baños 2005 – Baños, Pedro Martin. El arte epistolar en el Renacimiento europeo 1400–1600. Bilbao: Universidad de Deusto, 2005.

Barber 1977 – Barber, Giles. „Thomas Linacre: A Bibliographical Survey of his Works”. In Maddison–Pelling–Webster 1977, 290–336.

Barcsa 1907 – Barcsa János. „Emlékbeszéd Diószegi Sámuelről”. Növénytani Közlemények 6 (1907): 77–90.

Barcza 1896 – Barcza József. „Debreceni diák-szók és szólásmódok”. Magyar Nyelvőr 25 (1896): 454–457.

Barna 1876 – Barna Ferdinánd: „A Magyar Nemzeti Muzeum Széchenyi [!] Országos Könyvtárának rendezéséről”. Magyar Könyvszemle 1 (1876): 127–134.

Bartók Zs. Á. 2021 – Bartók Zsófia Ágnes. Egyházi férfiak magyar nyelvű szövegei a Pray-kódextől az Érdy-kódexig. Műhelytanulmányok 7. Budapest: Argumentum Kiadó– ELTE BTK Vallástudományi Központ, Liturgiatörténeti Kutatócsoport, 2021.

Bauch 1911 – Bauch, Gustav. Geschichte des Breslauer Schulwesens in der Zeit der Reformation: Der Universität Breslau zur hundertjährigen Jubiläum. Codex diplomaticus Silesiae 26. Breslau: F. Hirt, 1911.

Baumann 2010 – Baumann, Ulrike. Ioannes Stomius, Prima ad Musicen instructio: Edition, Übersetzung, Kommentar. Bern: Peter Lang, 2010.

Békefi 1898 – Békefi Remig. „A közoktatás története Erdélyben és Magyarországon a reformácziótól a kiegyezésig (1526–1867)”. In Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye, 5. kötet, szerkesztette maTLekoViTs Sándor, 162–209. Budapest: Pesti Könyvnyomda, 1898.

Békési 1878 – Békési Emil. „Ki írta az első magyar nyelvtant?”, Figyelő 5 (1878): 92–95.

Benkő 1778 – Benkő, Josephus. Transsilvania, sive Magnus Transsilvaniae principatus olim Dacia Mediterranea dictus I–II. Bécs: Typis Lycei Regii, 1778.

Bentkowski 1814 – Bentkowski, Felix Jan. Historya Literatury Polskiey. Warszava, Vilnie: Zawadzki, 1814.

Berg 1944 – Berg, Paul. „George Buchanan and his Influence in Hungary”. In Yolland Emlékkönyv – Yolland Memorial Volume, szerkesztette FesT Sándor, országh László, SzentkiráLyi József, 98–114. Angol Filológiai Tanulmányok – Hungarian Studies in English V–VI. Budapest– Debrecen: English Institute of the University of Budapest, English Institute of the University of Debrecen, 1944.

Berg 1946 – Berg Pál. Angol hatások tizenhetedik századi irodalmunkban. Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai 21. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára, 1946.

Berlász 1973 – Berlász Jenő. „Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa”. In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1970–1971. 109-173. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1973.

Bernhard 2017 – Bernhard, Jan-Andrea. Konsolidierung des reformierten Bekenntnisses im reich des Stephanskrone: Ein Beitrag zur Kommunikationsgeschichte zwischen Ungarn und der Schweiz in frühen Neuzeit (1500–1700). Refo 500 Academic Studies 19. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 20172.

Bietenholz 1985–1987 – Contemporaries of Erasmus: A biographical register of the Renaissance and Reformation 1–3. Edited by Peter Gerard BieTenhoLz and Thomas G. Deutscher. Toronto: University of Toronto Press, 1985–1987.

Bíró A. 2007 – Bíró Annamária. „»azt a’ bojtorján, izgága Sophista mesterséget a’ Kritikát nem tanultam, se nem tudom«. Aranka György történetírói munkásságáról”. Erdélyi Múzeum 69, 3–4. sz. (2007): 254–265.

Bíró F. 1978 – Bíró Ferenc. „A legérzékenyebb nemzedék (Báróczi Sándor és »testőríró« barátai)”. Irodalomtörténeti Közlemények 82 (1978): 13–31.

Bíró Gy. 2006 – Bíró Györgyi. „A tordai unitárius iskola régi könyvtára”. Keresztény Magvető 112 (2006): 311–319.

Bitskey 2007 – Bitskey István. „A debreceni nyomda latin–magyar tankönyvkiadási programja 1591-ben”. In Formulae puerilium colloquiorum […], Debrecini, Excudebat Ioannes Czaktornyaj, 1591, [kísérőtanulmány], a fakszimile szövegét közzéteszi Kőszeghy Péter, Bibliotheca Hungarica Antiqua 40. Budapest: Balassi Kiadó, 2007.

Bitskey 2016 – Bitskey István. „Dictionarium quadrilingue: Jegyzet a négynyelvű Szenci-szótárról”. In Via eruditionis: Tanulmányok a 70 éves Imre Mihály tiszteletére, szerkesztette Bitskey István, Fazakas Gergely Tamás, Luffy Katalin és száraz Orsolya, 260–270. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2016.

Black 20042 – Black, Robert. Humanism and Education in Medieval and Renaissance Italy: Tradition and Innovation in Latin Schools from the Twelfth to the Fifteenth Century. Cambridge: Cambridge University Press, 20042.

Bod 1748 – Bod Péter. A Szent Bibliának históriája. Szeben: Sárdi Sámuel, 1748.

Bod 1766 – Bod Péter. Magyar Athenás. Szeben: [Sárdi-nyomda,] 1766.

Boldogréti Víg 1806 – Boldogréti Víg László [Horvát István]. Versegi Ferencnek megfogyatkozott okoskodása a tiszta magyarságban. Pest: Trattner Mátyás, 1806.

Borsa 1963 – Borsa Gedeon. „Kísérlet az 1539. évi brassói nyomtatványok megjelenési sorrendjének megállapítására”. Magyar Könyvszemle 79 (1963): 263–268.

Borsa 1977 – Borsa Gedeon. „A Pesti Gábor-féle »Nomenclatura« egyes kiadásainak problémái”. Magyar Könyvszemle 93 (1977): 187–190.

Borsa–Walsh 1965 – Borsa, Gedeon und Walsh, James E. „Eine gedruckte Selbstbibliographie von Johannes Sambucus”. Magyar Könyvszemle 81 (1965): 128–133.

Borzsák 1955 – Borzsák István. Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955.

Borzsák 1960 – Borzsák István. „A latin nyelvű utószó”. In Borzsák István, Az antikvitás XVI. századi képe: Bornemisza-tanulmányok, 78–103. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960.

Botley 2010 – BoTLey, Paul. Learning Greek in Western Europe, 1396– 1529. Grammars, Lexica, and Classroom Texts. Philadelphia: American Philosophical Society, 2010.

Bottyán 1976 – B[ottyán] J[ános], „Hol tanult Károlyi Gáspár?” Református Egyház 28 december 1. (1976): 274.

Bretz 2004 – BreTz Annamária. „Bod Péter a magyar bibliafordításokról: Adalékok Bod Péter munkamódszeréhez”. In Bod Péter, a historia litteraria művelője, szerkesztette Tüskés Gábor, 59–70. Historia Litteraria 15. Budapest: Universitas Kiadó, 2004.

Budai 1804 – Budai Ézsaiás. Extractus ex libris Bibliothecae Caesareae Vindobonensis. Bécs [?]: 1804 [autográf kézirat].

Budai 1808 – Budai Ézsaiás. Magyar Ország Históriája, a’ Mohátsi Veszedelemtől fogva Buda viszszavételéig. Debrecen: Csáthy György, 1808.

Budai 1814 – Budai Ézsaiás. Magyar Ország Históriája a Mohátsi Veszedelemtől fogva Buda viszszavételéig, […] most másodszor megjobbítva kiadta Budai Ésaiás, Debrecen: Csáthy György, 1814.

BurBianka 1968 – Burbianka, Marta. Produkcja typograficzna Scharffenbergów we Wroclawiu. Wrocław: Zaklad Narodowy im. Ossolińskich, 1968.

Chernoglazov 2018 – Chernoglazov, Dmitri A. „Ancient Epistolary Theory in the Byzantine School: Pseudo-Libanios’ Manual and its Later Versions”. Philologia Classica 13, 2. sz. (2018): 265–275.

Chernoglazov 2019 – Chernoglazov, Dmitri A. „Altgriechische Brieftheorie in der Renaissance: Characteres Epistolici von Pseudo- Libanios in lateinischen Übersetzungen des 16. Jahrhunderts” Philologia Classica 14, 2. sz. (2019): 280–298.

Constantin 2018 – Constantin, Carmen Daniela. „Gramaticile şcolii ardelene”. In The Proceedings of the International Conference „Communication Context, Interdisciplinarity”: Section Language and Discourse, edited by I. BoLdea, C. sigmirean and D.-M. Buda, 147–152. Tîrgu-Mureş: „Petru Maior” University Press, 2018.

Cummings 2002 – Cummings, Brian. The Literary Culture of the Reformation: Grammar and Grace. Oxford: Oxford University Press, 2002.

Csepregi 2022 – Csepregi Zoltán. „»az igét szóhoz juttatni«: Luther és Melanchthon a nyelvtanulás hasznáról”. In Teológia és nyelv: Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak tanulmánykötete, szerkesztette Bácskai Károly, Szűcs Kinga és Orosz Gábor Viktor, 82–197. Budapest: Luther Kiadó–Evangélikus Hittudományi Egyetem, 2022.

Cserhalmy 1896 – Cserhalmy József. „A kegyes-tanítórendiek Debreczeni társháza- és gymnasiumának története 1719–1896”. In Értesítő a kegyestanítórendiek debreceni algymnasiumáról 1895–1896. iskolai évben, 5–111. Debrecen: Csokonai Nyomda és Kiadó Részvénytársaság, 1896.

Damian 2020 – Damian, Iulian Mihai. „Primele gramatici grecești din Transilvania (jumătatea secolului al XVI-lea)”. Anuarul Institutului de Istorie George Bariţiu, Series Historica 59 (2020): 45–62.

Dán 1969 – Dán Róbert. „Ismeretlen Sylvester-nyilatkozat Laziusnál”. Irodalomtörténeti Közlemények 73 (1969): 454–456.

Dán 2010 – Dán Róbert. Fejezetek a nyomtatott héber könyv történetéből Magyarországon. Budapest: Jordan–Atlanti, 2010.

Demján 2005 – Demján Adalbert. „Egy bibliai reália átváltásának a magyar fordításokban mutatkozó gyakorlatáról”. Az Esterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Új sorozat 32 (2005): 159–168.

Demján 2012 – Demján Adalbert. A tékozló fiú példázatának magyar fordításairól. Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár, Kiadványok 13. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012.

Denis 1782 – Denis, Michael. Wiens Buchdruckgeschichte, bis M.D.L.X. Viennae: Christian Friedrich Wappler, 1782.

Divéky 1911 – dr. Divéky Adorján. „Gálszecsi István énekes könyvének ujabb töredéke”. Magyar Könyvszemle 19 (1911): 10–13.

Döbrentei 1838 – Régi magyar nyelvemlékek. Szerkesztette Döbrentei Gábor. Buda. Magyar Tudós Társaság, 1838.

Dömötör 2019 – Dömötör Adrienne. „Mire jók az üres lapok? Mihály Bibliájának magyar nyelvű bejegyzései”. In A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X, szerkesztette Forgács Tamás, némeTh Miklós és sinkoVics Balázs, 63–83. Szeged: SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2019.

Ecsedy V. 2001 – V. Ecsedy Judit, „Kísérlet a Honterus-nyomda rekonstrukciójára”. In Honterus-emlékkönyv, 119–149.

Ekler 2009 – Ekler Péter. „»Grammaticam latinam phrasi continua scriptam interrogandi sale condire voluit.«: Quintilianus, Valla, Erasmus és Linacre egy Priscianus–kompendiumban (1537)”. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Phlosophica 14, 2. sz. (2009): 217–234.

Erdős 1942 – Erdős Károly. „Az első teljes magyarnyelvű újtestamentom”. Theologiai Szemle 18, 1. sz. (1942): 7–15.

Estelrich 2017 – Estelrich, Jordi Gayà. „Pistes lullianes en temps de la Reforma: Philipp Melanchton”. Comunicació 134 (2017): 73–114.

Estreicher – Estreicher, Karol Józef Teofil. Bibliografia Polska 1–34. Kraków: Drukarnia Uniwersytetu Jagiellońskiego, 1870–1951.

Éder 1990 – Éder Zoltán. Sylvester Grammatikájának utóéletéről. Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 19. Budapest: ELTE BTK Központi Magyar Nyelvi Lektorátus, 1990.

Faragó 2003 – Faragó József. „A virágének a népköltészetben”. Erdélyi Múzeum 64, 3-4. sz. (2003): 29–41.

Farkas–Keveházi–Monok–Varga 1997 – Magyarországi jezsuita könyvtárak 1711-ig, II.: Nagyszombat 1632–1690. Sajtó alá rendezte Farkas Gábor Farkas, Keveházi Katalin, Monok István és Varga András. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 17/2. Szeged: Scriptum Kft., 1997.

Fazakas 2012 – Fazakas Gergely Tamás. Siralmas imádság és nemzeti önszemlélet: A lamentációs és penitenciás sírás a 17. század második felének magyar református imádságoskönyveiben. Csokonai könyvtár 50. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012.

Fekete 2014 – Fekete Csaba „Beythe korabeli kiskáté”. Theológiai Szemle, 26 1. sz. (2014): 23–34.

Fekete 2017 – Fekete Csaba. „Batizi és kátéja”. Magyar Könyvszemle 133 (2017): 261–282.

Ferenczi 1891 – dr. Ferenczi Zoltán. „Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárához”. Magyar Könyvszemle 16 (1891): 57–61.

Ferenczy 1844 – Ferenczy Zsigmond Jákó. Adalék honi nyelvünk ’s irodalmunk történetéhez. Pozsony: Bucsánszky Alajos, 1844.

Ferenczy 1854 – Ferenczy Zsigmond Jakab. A magyar irodalom és tudományosság története. Pest: Müller Emil, 1854.

Frankl 1874 – Frankl Vilmos. „Melanchthon és magyarországi barátai”. Századok 8 (1874): 149–184.

Furno 2013 – Furno, Martine. „La tentation du vernaculaire: George Buchanan traducteur des Rudimenta Grammatices de Thomas Linacre”. Etudes Epistémè: Revue Littérature et de civilisation (XVe–XVIIIe siècles) 23 (2013).

Gálfy 1998 – Gálfy Zoltán. „Méliusz Juhász Péter”. In Erdélyi Panteon 1. szerkesztette Jánosházy György, 52–57. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 1998.

Gardt 1999 – Gardt, Andreas. Geschichte der Sprachwissenschaft im Deutschland: Vom Mittelalter bis ins 20. Jahrhundert. Berlin: De Gruyter, 1999.

Gerézdi 1968 – Gerézdi Rabán. „Aldus Manutius magyar barátai”. In gerézdi Rabán, Janus Pannoniustól Balassi Bálintig: Tanulmányok, 204–266. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968.

Glomski 2007 – Glomski, Jacqueline. Patronage and Humanist Literature in the Age of the Jagiellons: Court and Career in the Writings of Rudolf Agricola Junior, Valentin Eck, and Leonard Cox. Toronto–Buffalo– London: De Gruyter, 2007.

Götz 1992 – Götz, Ursula. Die Anfänge der Grammatikschreibung des Deutschen in Formularbüchern des frühen 16. Jarhunderts: Fabian Frangk, ”Schryfftspiegel”, Johann Elias Meichßner. Heidelberg: Winter, 1992.

Gündisch 1965 – Gündisch, Gustav. „Zur Lebensgeschichte des Humanisten Kaspar von Pest”. Magyar Könyvszemle 81 (1965): 1–13.

Gyulai 2012 – Gyulai Éva. „Von Sachen gros, von Angsicht klein: Zsámboky János verse Pozsonyról a Habsburg Miksa koronázásáról készült metszeten, 1563/1566”. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica, Tomus XVII., Fasc. 1. (2012): 125–151.

Haag 1968/1989 – Haag, Herbert. Bibliai Lexikon. Az 1968-ban megjelent német kiadást fordította dr. ruzsiczky Éva. Budapest: Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1989.

Habermann 2013 – Habermann, Mechthild. „Leselernen in der frühen Neuzeit: Zum Erkenntniswert der ersten volkssprachlichen Lehrbücher”. In Sinn und Unsinn des Lesens: Gegenständen, Darstellungen und Argumente aus Geschichte und Gegenwart, herausgegeben von Sandra Rühr und Axel Kuhn, 99–120. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht Unipress, 2013.

Hajós 1994 – Hajós József. „Az Olvasmánytörténeti Dolgozatok első kötete. Sipos Gábor: A Kolozsvári Református Kollégium könyvtára a XVII. században. Szeged. Scriptum Kft. 1991. 116 lap”. Erdélyi Múzeum 56, 2. füzet (1994): 134–137.

Heiler 1918/2015 – Heiler, Friedrich. Das Gebet: Eine religionsgeschichtliche und religionspsychologische Untersuchung. München: Ernst Reinhardt, 1918; Charleston: Nabu Press, 20155.

Henderson 1989 – Henderson, Judith Rice. „The Enigma of Erasmus’ Conficiendarum epistolarum formula”. Renaissance and Reformation/ Renaissance et Réforme, New Series/Nouvelle Série 13, 3. sz. (1989): 313–330.

Holl 1970 – Holl Béla. „Adalékok a XVI. századi kolozsvári Donatus-kiadások történetéhez”. Magyar Könyvszemle 86 (1970): 378–381.

Honterus-emlékkönyv 2001 – Honterus-emlékkönyv, szerkesztette w. saLgó Ágnes és Stemler Ágnes. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, Osiris Kiadó, 2001.

Horvát 1819 – [Horvát István]. „Martini Schwartner Introductio in Rem Diplomaticam…”, harmadik folytatás, Tudományos Gyűjtemény 3, 10. kötet (1819): 72–99.

Horvát 1835 – Horvát István. „A’ Magyar Nyelv régi maradványairól”. Tudományos Gyűjtemény 19, 3. kötet. (1835): 99–109.

Horváth Cs. P. 2013a – Horváth Csaba Péter. „Katolikus egyházi körkép Magyarországon Telegdi Miklós prédikációi tükrében”. In Filológia és irodalom: Tanulmányok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Kárpát-medencei irodalmi MA- és PhD-hallgatók számára rendezett Filológia és irodalom című konferenciáján elhangzott előadásokból, szerkesztette Tompa Zsófia, 17–40. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, 2013.

Horváth cs. P. 2013b – Horváth Csaba Péter. „Hogyan írt prédikációt Telegdi Miklós és Pázmány Péter?” In Pázmány nyomában: Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére, szerkesztette aJkay Alinka és Bajáki Rita, 183–191. Vác: MondAt, 2013.

Horváth cs. P. 2019 – Horváth Csaba Péter. Telegdi Miklós (1535–1586): Doktori (PhD) értekezés. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Textológia és régi irodalom műhely, 2019.

Horváth J. 1953 – Horváth János. A reformáció jegyében: A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1953.

Hubert 2011 – Hubert Ildikó. „»Az mit Istennek mívelhetek, örömest kész vagyok hozzája«: Kulcsár György és művei”. Budapest: Luther Kiadó, 2011.

Hubert, H. 1990 – H. Hubert Gabriella. „Az éneklés Laskai Csókás Péter teológiai rendszerében”. Irodalomtörténeti Közlemények 94 (1990): 218–223.

Hubert, H. 1993 – H. Hubert Gabriella. „Laskai Csókás Péter peregrináció elmélete 1581-ből”. In Régi és új peregrináció: Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon II. szerkesztette Békési Imre, Jankovics József, kósa László és Nyerges Judit, 549–556. Budapest–Szeged: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Scriptum Kft., 1993.

Hunt 1980 – Hunt, Richard William. „The Introduction to the Artes in the Twelfth Century”. In hunT, R. W. The History of Grammar in the Middle Ages: Collected papers, edited by Geoffrey L. BursiLL-haLL, 117–144. Amsterdam: John Benjamins B. V., 1980.

Huszti 1934 – Huszti József. „A magyar nyelv felfedezése: Két tanulmány az európai s a magyar humanizmus kapcsolatairól”. Egyetemes Philologiai Közlöny 58, 4–6. sz. (1934): 80–81.

Ianociana – Janocki, Jan Daniel Andrzej–Linde, Samuel Bogumil. Ianociana, sive, Clarorum atque illustrium Poloniae auctorum maecenatumque memoriae miscellae 1–3. Varsaviae–Lipsiae: Michael Groellus, 1776–1819.

Imre 2000 – Imre Mihály. „Melanchthon retorikájától Buzinkai Mihályig”. In Retorikák a reformáció korából, válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Imre Mihály, 399–452. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000.

Imre 2004 – Imre Mihály. „Cicero és/vagy Krisztus? A reformáció XVI. századi retorikáinak egyik dilemmája”. In Religió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban, szerkesztette Bitskey István és Oláh Szabolcs, Csokonai Könyvtár 31, 125–165. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004.

Imre 2006 – Imre Mihály. A Vizsolyi Biblia egyik forrása: Petrus Martyr. Debrecen: Tiszántúli Református Egyházkerület, 2006.

Imre 2009 – Imre Mihály. „Úton járásnak megírása”: Kulturális emlékezet, retorikai-poétikai elvek érvényesülése Szenci Molnár Albert műveiben. Humanizmus és reformáció 31. Budapest: Balassi Kiadó, 2009.

Imre 2016 – Imre Mihály. „Incunabula Hungarorum – A magyar őstörténet olvasata Wittenbergben, a gyászévtizedben” In MONOKgraphia: Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára, szerkesztette Nyerges Judit, Verók Attila, Zvara Edina, 294–304. Budapest: Kossuth Kiadó, 2016.

Imre 2021 – Imre Mihály. „A dialogicitás szerepe Melius Juhász Péter bibliafordításának margináliáiban”. In A dialógus formái a magyar régiségben, szerkesztette Farmati Anna és Gábor Csilla, 113–141. Egyetemi Füzetek 43. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság, 2021.

Incze 1931–32 – Incze Gábor. „A magyar református imádság a XVI. és XVII. században”. Theologiai Szemle 7 (1931): 37–229, 8 (1932): 520–521.

Ising 1968 – Ising, Erika. „Die lateinische Grammatik des Johannes Honterus”. Forschungen zur Volks- und Landeskunde 11, 2. sz. (1968): 41–54.

Ising 1970 – Ising, Erika. Die Herausbildung der Grammatik der Volkssprachen in Mittel- und Osteuropa: Studien über den Einfluss der lateinischen Elementargrammatik des Aelius Donatus „De octo partibus orationis ars minor”. Berlin: Akademie Verlag, 1970.

Ivány 1980 – Ivány Zoltán. „Dévai Bíró Mátyás nyelvjárása nyomában”. Magyar Nyelv 76, 4. sz. (1980): 458–461.

Ivány 1988 – Ivány Zoltán. „Adalékok Dévai Bíró Mátyás diftongusrendszerének hangértékvizsgálatához”. Magyar Nyelv 84, 2. sz. (1988): 207–212.

Ivány 1991 – Ivány Zoltán. „Adalékok Dévai Bíró Mátyás Orthographia Vngarica című művéhez”. Magyar Nyelv 87, 4. sz. (1991): 439–447.

Ivány 1994 – Ivány Zoltán. „Adalékok Dévai Bíró Mátyás ab barát, ap pap, em mester-éle helyesírásának nyelvjárási lokalizációjához”. Magyar Nyelv 90, 4. sz. (1994): 447–453.

Ivány 1926 – Ivány Béla, „Mossóczy Zakariás könyvtára (1587. augusztus 1–9.)”. In iVányi Béla, Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése (1926), 103–135. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1926.

Jakó 1976 – Jakó Zsigmond. „Szeben latin betűs könyvnyomtatása a XVI. században”. In Jakó Zsigmond, Írás, könyv, értelmiség: Tanulmányok Erdély történelméhez, 180–192. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1976.

Jankovics 1998 – Jankovics József. „Gyöngyös redivivus avagy a porából megéledett főnix”. In Gyöngyösi István. Márssal társolkodó Murányi Vénus. A szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Jankovics József és Nyerges Judit. Régi magyar könyvtár. Források 8. 189–203. Budapest: Balassi Kiadó, 1998.

Jensen 1986 – Jensen, Kristian. „De emendata structura Latini sermonis: The Latin Grammar of Thomas Linacre”. Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 49 (1986): 106–125.

Jensen 1997 – Jensen, Kristian. „Die lateinische Grammatik Melanchthons: Hintergrund und Nachleben”. In Melanchthon und das Lehrbuch des 16. Jahrhunderts, herausgeben von Leonhardt Jürgen, 59–101. Rostock: Universität Rostock, Philosophische Fakultät, 1997.

Jocher 1840 – Jocher, Adam. Obraz bibliograficzno-historyczny literatury i nauk w Polsce, od wprowadzenia do niej druku po rok 1830 włacznie, z pism Janockiego, Bentkowskiego, Ludwika Sobolewskiego, Ossolinskiego, Juszynskiego, Jana Winc., i Jerz. Sam. Bandtkow, i. t. d. Wilno: Adam Zawadzki, 1840.

Juhász 2021a – Juhász Szandra. „Dialógusok a héber nyelvű album amicorum és a carmina gratulatoria szövegek kapcsán”. In A dialógus formái a magyar régiségben, szerkesztette Farmati Anna és Gábor Csilla, 477–488. Egyetemi Füzetek 43. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó– Bolyai Társaság, 2021.

Juhász 2021b – Juhász Szandra. „A héber nyelvű carmina gratulatoria kulturális sajátosságai”. In Közvetítők és közvetítés: Kulturális transzfer a hosszú reformáció kontextusában, szerkesztette koVács Janka et al. 93–117. Reciti konferenciakötetek 12. Budapest: reciti, 2021.

Jürgen, Leonhardt. Dimensio syllabarum: Studien zur lateinischen Prosodie- und Verslehre von der Spätantike bis zur frühen Renaissance, mit einem ausführlichen Quellenverzeichnis bis zum Jahr 1600. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1989.

Kalcsó 2009 – Kalcsó Gyula. „Volt-e a XVI. század nyomtatott írásbeliségének stílusnormája?” Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica. Új sorozat 36 (2009): 186–196.

Kalcsó 2010 – Kalcsó Gyula. „Lehetett-e Sylvester János egy bécsi nyomtatványtöredék magyarra fordítója?”. Magyar Nyelv 106 (2010): 439–450.

Kapronczay 2010 – Kapronczay Katain. „Weszprémi István orvosdoktor tudománytörténeti kutatásainak nyelvészeti vonatkozásai”. Magyar Orvosi Nyelv 10, 2. sz. (2010): 61–65.

Károly 1962 – Károly Sándor. „Nyelvtani tanulmányok”. Szerkesztette: Sulán Béla, Budapest, 1961. Tankönyvkiadó. 212 l.,. Nyelvtudományi Közlemények 64 (1962): 254–255.

Kazinczy 1851–1852 – Kazinczy Gábor. „Nyílt levél Toldy Ferenchez”. Új Magyar Muzeum 2, 1. sz. (1851–1852): 438–453.

Kecskeméti 1996 – Kecskeméti Gábor. „A prédikáció műnemi besorolása és a prédikációelméleti gondolkodás korszakai”. In Tarnai Andor-emlékkönyv, szerkesztette Kecskeméti Gábor, Hargittay Emil és Thimár Attila, Historia litteraria 2, 143–158. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1996.

Kecskeméti 2003 – Kecskeméti Gábor. „A korai protestáns homiletika szerepe az európai és a hazai irodalmi gondolkodás történetében”. Irodalomtörténeti Közlemények 107 (2003): 367–398.

Kecskeméti 2007 – Kecskeméti Gábor. „A böcsületre kihaladott mesterséges szóllás, írás”: A magyarországi retorikai hagyomány a 16–17. század fordulóján. Irodalomtudomány és kritika. Budapest: Universitas Kiadó, 2007.

Kecskeméti 2014a – Kecskeméti Gábor. „Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében elkészítendő magyar irodalomtörténet megalapozása”, Irodalomtörténeti Közlemények 118 (2014): 747–783.

Kecskeméti 2014b – Kecskeméti Gábor. „A németalföldi egyetemek hatása a kora újkori magyarországi eszmetörténetben”. In Történetek a mélyföldről: Magyarország és Németalföld kapcsolata a kora újkorban, szerkesztette Bozzay Réka, 246–266. Debrecen: Printart-Press Kft., 2014.

Kecskeméti 2018 – Kecskeméti Gábor. „A nyugat-európai akadémiai tanulmányok és a magyarországi rámizmus”. Gerundium 9, 3. sz. (2018): 25–50.

Kecskeméti 2019 – Kecskeméti Gábor. „A rámizmus Magyarországon és Erdélyben”, Gerundium 10, 3–4. sz. (2019): 65–83.

Kecskeméti 2021 – Kecskeméti Gábor. „A barokk korszakfogalom a retorikatörténeti kutatások kiteljesedése után”. In Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet: Tudományos konferencia Eger, 2020. szeptember 3–5, szerkesztette Bene Sándor és Pintér Márta Zsuzsanna, 15–53. Eger: Líceum Kiadó, 2021.

Keen 1988 – keen, Ralph. A Checklist of Melanchthon Imprints through 1560. Sixteenth Century Bibliography 27. St. Louis: Center for Reformation Research, 1988.

Kelemen 1920–1921 – Kelemen Lajos. „Báró Naláczi József emlékirata”. Napkelet 1, 7–8. sz. (1920): 480–489; Napkelet 2, 1. sz. (1921): 30–34.

Keszeg 2011 – Keszeg Anna. „»az ebatta aestheticája, az Erdeljbe be ne jöijön, mert eddig is eléltünk a nélkül«: Az ízlésfogalom és az esztétika önállósodásának erdélyi történetéhez”. In Edmund Burke esztétikája és az európai felvilágosodás, szerkesztette Horkay-Hörcher Ferenc és Szilágyi Márton, 212–231. Budapest: Ráció Kiadó, 2011.

KeszLer 1965 – Keszler Borbála. „Sylvester-másolat a XVI. század közepéről”. Magyar Nyelv 61, 4. sz. (1965): 367–368.

Kiss F. G. 2016a – Kiss Farkas Gábor. „Az első, részben magyar nyelvű nyomtatvány (Melanchthon: Elementa Latinae grammatices, Krakkó, Vietor, 1526)” In MONOKgraphia: Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára, szerkesztette Nyerges Judit, Verók Attila és Zvara Edina, 375–378. Budapest: Kossuth Kiadó, 2016.

Kiss F. G. 2016b – Kiss Farkas Gábor. „Sylvester János első verse”. Magyar Könyvszemle 132 (2016): 72–74.

Kiss F. G. 2017 – Kiss Farkas Gábor. „Irodalmi útkeresések a katolikus értelmiségben 1530 és 1580 között: Négy pályafutás és tanulságai”. In Egyházi társadalom a magyar királyságban a 16. században, szerkesztette Varga Szabolcs és Vértesi Lázár, Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis XVII, 331–371. Pécs: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola– Pécsi Egyháztörténeti Intézet, 2017.

Kiss F. G. 2018 – Kiss Farkas Gábor. „A második magyar filológus, Joannes Baptista Novosoliensis”. Magyar Könyvszemle 134 (2018): 136–147.

Kiss F. G. 2019 – kiss Farkas Gábor. „A humanista szentbeszéd kompilációs technikája: Két magyarországi példa a 16. század közepéről”. In Átfedések: Szövegalkotás a 16–18. századi irodalomban, szerkesztette kiss Farkas Gábor és Maczák Ibolya, Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok 22, 21–43. Budapest: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport–MTA–ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában Lendület Kutatócsoport, 2019.

Kiss J. – Kiss Jenő. – A magyar nyelv és a reformáció”, Magyar Nyelv 113 (2017): 385−393.

Knape 1998 – Knape, Joachim. „Zweisprachige Arbeit an der Rhetorikterminologie in der Frühen Neuzeit”. Jahrbuch für Internationale Germanistik 30 (1998): 64–72.

Knape–Sieber 1998 – Knape, Joachim–Sieber, Armin. Rhetorik-Vokabular zur zweisprachigen Terminologie in älteren deutschen Rhetoriken. Gratia 34. Wiesbaden: Harrasowitz Verlag, 1998.

Knapp 2001 – Knapp Éva. „Levélelméletek a magyarországi jezsuita oktatásban a 16–18. században”. Irodalomtörténeti Közlemények 115 (2001): 554–580.

Knapp 2019 – Knapp Éva. „Az imádság retorikájának kora újkori történetéhez”. Irodalomtörténeti Közlemények 123 (2019): 3–32.

Knuuttila 2017 – Knuuttila, Simo. „Logic, Rhetoric and Method: Rejections of Aristotle and the Ramist Affair(s)”. In The Routledge Companion to Sixteenth Century Philosophy, edited by Henrik LagerLund and Benjamin hiLL. New York: Taylor & Francis, 2017.

Kollányi 1905 – Kollányi Ferenc. A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802–1902. Budapest: M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára, 1905.

Koltai 2020 – Koltai Kornélia. „Idézés, utánzás, eredetiség: A parafrázis megjelenési formái a magyar peregrinusok 17. századi héber nyelvű üdvözlőverseiben”. In Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben, Tudományos konferencia, Pécs, 2019. május 23–25., szerkesztette Bartók István, Jankovits László és Pap Balázs, 249–272. Pécs: PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 2020.

Koltai 2021a – Koltai Kornélia. „Bibliai és posztbiblikus nyelvi rétegek dialógusa (egymásra gyakorolt hatása a magyar peregrinusok 17. századi héber nyelvű üdvözlőverseiben)”. In A dialógus formái a magyar régiségben, szerkesztette Farmati Anna és Gábor Csilla, 455–476. Egyetemi Füzetek 43. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2021.

Koltai 2021b – Koltai Kornélia. „Pre-expresszionista héber üdvözlőversek – barokk (kori) szerzők tollából”. In Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet: Tudományos konferencia Eger, 2020. szeptember 3–5, szerkesztette Bene Sándor és Pintér Márta Zsuzsanna, 457–480. Eger: Líceum Kiadó, 2021.

Koltay-Kastner 1953 – Koltay-Kastner Jenő. „Bornemisza humanizmusa”. Irodalomtörténet 41 (1953): 91–124.

Kónya 2014 – 1800 előtti magyarországi imádságok és elmélkedések szakirodalmi bibliográfiája. Összeállította Kónya Franciska. Budapest: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2014.

Kovács 2000 – Kovács Sándor Iván. „A pipázó puttó: Révai Miklós két Faludi-illusztrációja”. Iris 11, 4. sz. (2000): 97–103.

Kraus 2014 – Kraus, David. Inhalt, Gestaltung und Bedeutung von Valentin Ickelsamers „Teutschen Grammatica”. München: GRIN Verlag, 2014.

Kulcsár 1995 – Kulcsár Péter. „Bonfini-kéziratok”. Magyar Könyvszemle 111 (1995): 213–237.

Lázár 2020 – Lázár István Dávid, „Kényszerű imitatio? Wolfgang Schreck tézisei és Laskai Csókás Péter cáfolata”. In Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben, Tudományos konferencia, Pécs, 2019. május 23–25, szerkesztette Bartók István, JankoViTs László és PaP Balázs, 19–25. Pécs: PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 2020.

Lázs 2016 – Lázs Sándor. Apácaműveltség Magyarországon a XVI–XVII. század fordulóján: Az anyanyelvű irodalom kezdetei. Budapest: Balassi Kiadó, 2016.

Lengyel 2018 – Lengyel Réka. „Anyanyelv vagy »„konyhadeákság«? A latin nyelv szerepéről a XVIII–XIX. századi erdélyi és magyarországi művelődésben”. Magyar Művészet 6, 4. sz. (2018): 52–56.

Lóskay 1863 – Lóskay Bekény. A magyarnyelv, irodalom s műveltség története. A legrégibb időtől – a mohácsi vészig. Tanodai s magánhasználatra. Pest: Hartleben Konrád Adolf, 1863.

Lőrinczi 2008 – Lőrinczi Réka. „Quid est interiectio? Metanyelvi tallózás antik, középkori s reneszánsz grammatikákban”. In A magyar reneszánsz stylus, szerkesztette Balázs Géza, 72–86. Budapest: Inter– Magyar Szemiotikai Társaság–PRAE.HU, 2008.

Lőrinczi 2009 – Lőrinczi Réka. „Előzményekről, reneszánsz grammatikákról, folytatásról”. In Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban, szerkesztette Keszler Borbála és Tátrai Szilárd, 187–197. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2009.

Lőrinczi 2011 – Lőrinczi Réka. „Észrevételek a Kolozsvári Grammatikáról”. In Iskolák, iskolamesterek, diákok Erdélyben: Iskola- és oktatástörténeti tanulmányok, szerkesztette keszeg Vilmos, 176–193. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület, 2011.

Luhrmann 1993 – Luhrmann, Gerard Johannes. „Erasmus and Foreign Language Acquisition” In Five Hundred Years of Foreign Language Teaching in the Netherlands, 1450–1950, edited by J. noordegraaF. and F. Vonk, Cahiers voor taalkunde 10, 9–17. Amsterdam: Stichting Neerlandistiek, 1993.

Luhrmann 2006 – Luhrmann, Gerard Johannes. Studies in Rational and Humanist Grammar, with the 1752 Edition of Joannas Daniel van Lennep Oratio inauguralis, de linguarum analogia, ex analogicis mentis actionibus probata. Cahiers voor taalkunde 23. Amsterdam– Münster: Stichting Neerlandistiek VU–Nodus Publikationen, 2006.

Lutz 1984/2011 – Lutz, Eckart Conrad. Rhetorica divina: Mittelhochdeutsche Prologgebete und die rhetorische Kultur des Mittelalters. Berlin–Boston: De Gruyter, 1984, 20112.

MacFarLane 1981 – macFarLane, Ian Dalrymple. James Buchanan. London: Duckworth, 1981.

Madas 2002 – Madas Edit. Középkori prédikációink történetéből: A kezdetektől a XIV. század elejéig. Csokonai Könyvtár 25. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002.

Maddison–Pelling–Webster 1977 – Essays on the Life and Works of Thomas Linacre, edited by Francis Maddison, Margaret Pelling and Charles Webster. Linacre Studies. Oxford: Clarendon Press, 1977.

Mándy 1858 – Mándy Péter. A magyar nyelv eredete és előnyei: ’s javalat arról: mikép’ lehetne a magyar írást könnyíteni s egyszerűsíteni. Szatmár: Kovács Márton, 1858.

Margócsy 2005 – Margócsy István. „A magyar nyelv jelenléte a 18. századi iskoláztatásban”. In Tanulmányok a magyar nyelv ügyének 18. századi történetéből, szerkesztette Bíró Ferenc, 71–151. Budapest: Argumentum Kiadó, 2005.

Margolin 1979 – Margolin, Jean-Claude. „La Rhétorique d’Aphthonius et son influence au XVIe siècle”. In Colloque sur la rhétorique, ed. Raymond cheVaLLier. Paris: Les Belles Lettres, 1979.

Maróthy 2017 – Maróthy Szilvia. „Koháry István »paraszt versei«”. Irodalomtörténeti Közlemények 121 (2017): 464–472.

Máthé 2019 – Máthé Dénes. „A reformáció hatása a magyar standard nyelvváltozat formálódására”, Certamen 6 (2019): 13–18.

Matla 2015 – Matla, Marzena. „Carmen Patrium Bogurodzica – Czas powstania, kontekst historyczny i inspiracje: Tekst Bogurodzicy i dotychczasowy stan badań”. Kwartalnik Historyczny Rocznik 122, 1. sz. (2015): 39–71.

Mecherzyński 1833 – Mecherzyński, Karol. Historya języka łacińskiego w Polsce. Krakow: W Drukarny Uniwersytetu, 1833.

Melich 1907 – Melich János. A magyar szótárirodalom: Első füzet: A legrégibb szójegyzékektől P. Páriz szótáráig. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 1907.

Melich 1908 – Dr. Melich János. „Az Orthographia Vngarica és a magyar helyesírás (Egy hasonmás melléklettel)”. Magyar Könyvszemle 16 (1908): 119–147.

Mészáros 1981a – Mészáros István. XVI. századi városi iskoláink és a „studia humanitatis”. Humanizmus és reformáció 11. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981.

Mészáros 1981b – Mészáros István. Az iskolaügy története Magyarországon 996–1777 között. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981.

Mészáros 2001a – Mészáros István. „Honterus és a brassói iskola”. In Honterus-emlékkönyv, 9–16.

Mészáros 2001b – Mészáros István. „A magyar olvasástanítás története a kezdetektől 1777-ig”. In A magyar olvasástanítás története: Az olvasásról az olvasásért: az élő ábécé, szerkesztette Adamikné Jászó Anna, 11–43. Budapest: Osiris Kiadó, 2001.

Molnár 1963 – Molnár József. A könyvnyomtatás hatása a magyar irodalmi nyelv kialakulására 1527–1576 között. Nyelvészeti Tanulmányok 5. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963.

Molnár, a. 2017 – A. Molnár Ferenc. „A reformáció jelentőségéről a magyar nyelvtörténetben – különös tekintettel a katekizmusokra”. Nyelvünk és kultúránk 47, 1–4. sz. (2017): 77–89.

Monfasani 2008 – Monfasani, John. „The Ciceronian controversy”. In The Cambridge History of Literary Criticism: Volume III. The Renaissance, edited by Glin P. Norton, 395–401. Cambridge: Cambridge University Press, 2008.

Monok 2006 – Monok István. „Batthyány Boldizsár, a franciás”. In Acta Universitatis Szegediensis, Acta Historiae Litterarum Hungaricaum, Tomus XXIX, szerkesztette Font Zsuzsa és Keserű Gizella, 185–198. Szeged: SZTE Bölcsészettudományi Kar, 2006.

Monok 2012 – Monok István. „Néhány megjegyzés a Honter-féle Nilus-kiadás utóéletéhez”. Magyar Könyvszemle 128 (2012): 381–382.

Monok 2013 – Monok István. „Város és könyvkultúra Magyarországon a XV. század végén és a XVI. században: A könyvkiadási adatok tanulságai”. In Pro Nonagesimo: Tanulmányok Schultheisz Emil professzor 90. születésnapjára, szerkesztette: Dr. Kapronczay Károly és Dr. Kapronczay Katalin, 145–157. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2013.

Monok 2015 – Monok István. „A humanizmus jellegzetességei a Magyar Királyságban és Erdélyben”. In Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, szerkesztette Jankovics József, Jankovits László, Szilágyi Emőke Rita és zászkaLiczky Márton, 87–104. Budapest: reciti, 2015.

Monok 2017 – Monok István. „Iskolai használatú könyvek a németújvári protestáns iskola könyvtárában 1569-1634”. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XXI, Fasc. 2 (2017): 216–246.

Móré 2015 – Móré Tünde. „Utazás és kegyesség Laskai Csókás Péter Speculum exilii (1581) című művében”, Erdélyi Múzeum 77, 3. sz. (2015): 10–19.

Moulin-Fankhänel 1998 – Moulin-Fankhänel, Claudine. Deutsche Grammatiken vom Humanismus bis zur Aufklärung. Bamberg: Staatsbibliothek Bamberg, 1988.

Nagy 1965 – dr. Nagy Barna. „A Heidelbergi Káté jelentkezése, története és kiadásai Magyarországon a XVI. és XVII. században”. In A Heidelbergi Káté Magyarországon, szerkesztette és az előszót írta dr. Bartha Tibor, 17–91. Studia et Acta Ecclesiastica 1. Budapest:

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1965.

Nagyné 1987 – Sylvester János bibliográfia [1527–1987]. Szerkesztette Nagyné Piroska Lilla. Sárvár–Szombathely: Sylvester János könyvtár– Sylvester János Nyomda, 1987.

Nesserrath–Van Hoof – Nesserrath, Hans-Günther and Van Hoof, Lieve. „The Reception of Libanius: from Pagan Field of Julian to (almost) Christian Saint and Back”. In Libanius: A Critical Introduction, edited by Lieve Van HooF, 160–184. Cambridge, New York: Cambridge University Press, 2014.

Neumann 2017 – Neumann, Hanns-Peter. „Dialektik”. In Philipp Melanchthon: Der Reformator zwischen Glauben und Wissen. Ein Handbuch, herausgegeben von Günter Frank, unter Mitarbeit von Axel Lange, 515–534. Berlin–Boston: De Gruyter, 2017.

Nussbächer 1999 – Gernot Nussbächer. Johannes Honterus: Sein Leben und Werk im Bild. Kronstadt: Selbstverlag, 1999.

Nussbächer 2000 – Gernot Nussbächer. „Versuch einer Bibliographie der ausländischen Ausgaben der Werke der Kronstädter Humanisten Johannes Honterus (Stand 25. April 2000)”. In Honterus-emlékkönyv, 150–190.

Nussbächer 2003 – Gernot Nussbächer. „Lateinische Grammatik: Ein vielgefragtes Honterusbuch”. In Beiträge zur Honterus-Forschung: 1966–1989, 23–25. Kronstadt–Heidelberg: Aldus-Verlag–Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde, 2003.

Offner 2019 – Offner, Robert. „Antike Sinnsprüche, Naturenzyklopädie und Gesundheitslehre: Das Kronstädter Schulbucheditionsprogramm von Johannes Honterus und Valentin Wagner”. In Deutsch in Mittel-, Ost und Südosteuropa, herausgegeben von Hannes PhiLiPP, Bernadette weBer und Johann weLLner, 354–365. Forschungen zur deutschen Sprache in Mittel-, Ost- und Südosteuropa 9. Regensburg: Universitätbibliothek Regensburg, 2019.

Oláh r. 2018 – Oláh Róbert. „Melius Juhász Péter igehirdetése”. Sárospataki Füzetek 22 (2018): 109–134.

Oláh r. 2019a – Oláh Róbert. „A kegyesség mintázatai Melius Juhász Péter prédikációiban”. Collegium Doctorum 15, 1. sz. (2019): 105–123.

Oláh r. 2019b – Oláh Róbert. „Melius Juhász Péter imádságai”. In Hagyomány, Identitás, Történelem, szerkesztette kiss Réka és Lányi Gábor, 139–161. Reformáció öröksége 3/1. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Örökségének Műhelye, Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet, 2020.

Oláh Sz. 2004 – Oláh Szabolcs. „Az önszemlélet síkjai Bornemisza és Telegdi vitájában”. In Religió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban, szerkesztette Bitskey István és Oláh Szabolcs, Csokonai Könyvtár 31, 359–373. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó–Debreceni Egyetem, 2004.

Ötvös 1971 – Ötvös Péter. „Thoraconymus Mátyás”. In Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta Historiae Litterarum Hungaricaum, Tomus X–XI, szerkesztette Keserű Bálint, 29–36. Szeged: a JATE Bölcsészettudományi Kara, 1971.

Ötvös 1999 – Ötvös, Peter. „Aktualisierung alter Klischees: Die Ungarn auf der Völkertafel”. In Europäischen Völkerspiegel: Imagologischetnographische Studien zu den Völkertafel des frühen 18. Jahrhunderts, herausgegeben von Franz K. Stenzel. 265–282. Heidelberg: Winter, 1999.

Paczolay 2002 – Paczolay Gyula kísérőtanulmánya a szövegkiadáshoz: Szent-Páli 1795/2002.

Papp 1969 – Papp László. „Szathmári István: Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Nyelvészeti tanulmányok 11. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968. 453 lap.”. Magyar Nyelvőr 93–94 (1969): 295–298.

Patterson 1970 – Patterson, Annabel m. Hermogenes and the Renaissance Seven Ideas of Style. Princeton: Princeton University Press, 1970.

Pecz 1903 – Pecz Vilmos. „Középkor (324–1543)”. In Egyetemes irodalomtörténet, szerkesztette Heinrich Gusztáv, 1, Ó-kori keleti népek és hellének, 653–697. Budapest: Franklin-Társulat, 1903.

Pelczéder 2015 – Pelczéder Katalin. „Komjáthy Benedek fordítása mint nyelvemlék (A fordítás és a nyomtatvány keletkezési körülményei)”. In Első- és második nyelv: Interdiszciplináris megközelítések, szerkesztette Navracsics Judit és Bátyi Szilvia, Pszicholingvisztikai tanulmányok VI, 200–210. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2015.

Percival 1975 – Percival, W. Keith. „The Grammatical Tradition and the Rise of the Vernaculars” (1975). In W. Keith Percival, Studies in Renaissance Grammar I, 231–275. Aldershot: Ashgate, 2004.

Pereira 2008 – Pereira, Trinidad Arcos. „De Cicerón a Erasmo: La configuración de la epistolografía como género literaria”. Boletin Millares Carlo 27 (2008): 347–400.

Pete 2002 – Pete József. „Telegdi Miklós pécsi püspök, az egyházfő”. Pécsi Szemle 5, 1. sz. (2002): 4–19.

Petrik 1888-1892 – Petrik Géza. Magyarország bibliográfiája 1712–1860. 1–4. Budapest: Dobrowsky Ágost, 1888–1892.

Pintér 2018 – Pintér Márta Zsuzsanna. „Az erdélyi diáktársaságok drámafordításai”. In Aranka György és a tudomány megújuló alakzatai, szerkesztette Bíró Annamária és Egyed Emese, 333–342. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2018.

Ponori Thewrewk 1844 – Ponori Thewrewk József. Keresztesi József 1799-iki magyar nyelvtudományi művének felfödözése ‘s megismertetése, 1. Mátyás király óta jelenkorunkig készült és megtudhatott magyar nyelvtanok és némi nyelvészeti munkák előbocsátott följegyzése ‘s itt-ott szemléjével együtt. Pozsony: Belnay örökösei, 1844.

Poster 2007 – Poster, Carol. „A Conversation Halved: Epistolary Theory in Greco-Latin Antiquity”. In Letter-Writing Manuals and Instruction from Antiquity to the Present: Historical and Bibliographic Studies, edited by Carol Poster and Linda c. Mitchell, 21–51. Columbia: University of South Carolina Press, 2007.

Protocollum 1814 – Protocollum Patriophilorum quorum Studio, Munificentia, et Generositate Museum Nationale Hungaricum consurrexit […] et locupletatum est ab Anno 1803–1814. OSZK Kézirattár, Fol. Lat. 71.

Puff 1995 – Puff, Helmut. „Von dem Schlüssel aller Künsten/nemblich der Grammatica”: Deutsch im lateinischen Grammatikunterricht 1480– 1560. Tübingen–Basel: Francke Verlag, 1995.

Quirini-Popławska 1988 – Quirini-Popławska, Danuta, „I visitatori Polacchi del museo di oggetti naturali di Ulisse Aldrovandi”. In Commentationes historicae: Almae Matri Studiorum Bononiensi novem saecula feliciter celebranti ab Universitate Iagelonica Cracoviensi oblatae, edidit Stanislaw Cynarski, 147–165. Krakow: Universitas Iagellonica, 1988.

Ribini 1787 – Ribini, Ioannes. Memorabilia Augustaneae Confessionis in Regno Hungariae a Ferdinando I. usque ad III. Posonii: Carolus Gottlob Lippert, 1787.

Rice 1962 – Rice, Eugene F. Jr. „The Humanist Idea of Christian Antiquity: Lefèvre d’Étaples and his Circle”. Studies in the Renaissance 9 (1962): 126–160.

Risse 1964 – Risse, Wilhelm. Die Logik der Neuzeit 1, 1500–1640. Stuttgart: Frommann Verlag, 1964.

RMKT 16, XIII/A – Bogáti Fazakas Miklós. Históriás énekei és bibliai parafrázisai (Énekek éneke, Mózesi diadalversek, Jób könyve) 1575– 1598. Sajtó alá rendezte Ács Pál, Etlinger Mihály, Pap Balázs, Szatmári Áron, Szentmártoni Szabó Géza és zsuPán Edina. Régi magyar költők tára XIII/A. Budapest: Balassi Kiadó, 2018.

RMKT 17, 6 – szenci Molnár Albert. Költői művei. Sajtó alá rendezte Stoll Béla. Régi magyar költők tára 6. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.

Salgó W. 2000a – Salgó W. Ágnes, „Jakcsics János epitaphiuma: Egy 16. századi görög gyászvers művelődéstörténeti háttere”. Magyar Könyvszemle 116 (2000): 70–77.

Salgó W. 2000b – Salgó W. Ágnes. „Adalékok Sebald Heyden munkásságához és Thordai János Epiktétosz fordításához”. Magyar Könyvszemle 116 (2000): 266–284.

Sándor 2014 – Sándor Klára. A székely írás nyomában. Budapest: Typotex Kiadó, 2014.

Schorch 2023 – Schorch, Stefan. „The Peculiarities of Hungarian Christian Hebraism (16th-17th Centuries)”. In Hebrew between Jews and Christians, edited by Daniel sTein kokin, 243–274. Studia Judaica 77. Berlin–Boston: de Gruyter, 2023.

Schulek 1970 – Schulek Tibor. „XVI. századi magyar nyomtatványok töredékei a wolfenbütteli könyvtárban”. Magyar Könyvszemle 86 (1970): 119–129.

Schwartz 1942 – Schwartz Erzsébet. Magyarországi latin grammatikák és szótárak a XVI. században. Értekezések a magyarországi latinság köréből 5. Budapest: Dunántúl Nyomda, 1942.

Sebestyén 2019 – Sebestyén Ádám. „»Egyik írást az másikkal erősítvén«” – Kompiláció és forráshasználat Bornemisza Péter prédikációiban”. In Átfedések: Szövegalkotás a 16–18. századi irodalomban, szerkesztette Kiss Farkas Gábor és Maczák Ibolya, 45–58. Budapest: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport–MTA–ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában Lendület Kutatócsoport, 2019.

seBesTyén 2021 – seBesTyén Ádám. „A megindítás retorikai eszközei a 16. századi prédikációirodalomban”. In Közvetítők és közvetítés: Kulturális transzfer a hosszú reformáció kontextusában, szerkesztette Kovács Janka et al. 137–153. Reciti konferenciakötetek 12. Budapest: reciti, 2021.

Senger 1982 – Senger, Matthias Wilhelm. Leonhard Culmann: a Literary Biography and an Edition of Five Plays: As a Contribution to the Study of Drama in the Age of the Reformation. Bibliotheca Humanistica & Reformatorica 35. Nieuwkoop: De Graaf, 1982.

Sieber 1996 – Sieber, Armin. Deutsche Rhetorikterminologie in Mittelalter und früher Neuzeit. Saecula spiritalia 32. Baden-Baden: Koerner Verlag, 1996.

Sipos 1991 – Sipos Gábor. A kolozsvári Református Kollégium Könyvtára a XVII. században. Olvasmánytörténeti dolgozatok 1. Szeged: Scriptum Kft., 1991.

Slíz 2005 – Slíz Mariann. „Latin szerkezetek fordítási problémái korai és mai bibliáinkban”. In Kommunikáció – Nyelv – Művészet, szerkesztette Nagy Katalin. 9–20. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvónőképzõ Főiskolai Karának Tudományos Közleményei XXVIII. Budapest: Trezor Kiadó, 2005.

Sólyom 1933 – Sólyom Jenő. Luther és Magyarország: A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. A Luther-társaság kiadványai, Új sorozat 12. 178–198. Budapest: Luther-társaság, 1933.

Somkuti 2002 – Somkuti Gabriella. Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802–1918. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2002.

Stammerjohann 1996 – Lexicon grammaticorum: Who’s who in the history of world linguistics. Edited by Harro Stammerjohann. Tübingen: Max Niemeyer Verlag, 1996.

Surányi 1973 – Surányi Dezső. „A Biblia növényei”. Vigilia 38, 5. sz. (1973): 306–316.

Surányi 2019 – Surányi Dezső. „Virágok, virágének s a virágnyelv”. Valóság 62, 8. sz. (2019): 40–50.

Szabó a. 1984 – Szabó András. Károlyi Gáspár a gönci prédikátor. Magyar Hírmondó. Budapest: Magvető Kiadó, 1984.

Szabó A. 2017 – Szabó András. Coetus Ungaricus: A wittenbergi magyar diáktársaság 1555–1613, Humanizmus és reformáció 37. Budapest: Balassi Kiadó, 2017.

Szabó A. 2022 – Szabó András. „Laskai Csókás Péter az emberről”. In Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760), szerkesztette draskóczy Eszter és eTLinger Mihály, 67–75. Reciti konferenciakötetek 16. Budapest: reciti, 2022.

Szabó e. 2008 – Szabó Etelka. „Reneszánsz francia retorikák a katakrézisről: A katakrézis interpretációja a Collège de Presles retorikai kiadványaiban”. Argumentum 4 (2008): 70–78.

Szabó P. 2001 – P. Szabó Béla. „A jogtudós Honterus – az európai „ius commune” közvetítője”. In Honterus-emlékkönyv 28–56.

Szabó–Szörényi 1988 – Szabó g. Zoltán–Szörényi László, Kis magyar retorika (Bevezetés az irodalmi retorikába). Budapest: Tankönyvkiadó, 1988.

Szalai 1990 – Szalai Anna. Pályakezdő évek Pest-Budán. Horvát István és íróbarátai 1800–1815. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.

Szalma 2016 – Szalma Brigitta. „A Szeretet himnuszának” diakrón elemzése a magyar bibliafordításokban”. Tanulmányok (Újvidék), 2. sz. (2016): 153–173.

Szarka 1780 – Szarka János levele. Magyar Hírmondó (Pozsony), 1780. 43. levél, 345–350.

Szathmári 1968 – Szathmári István. Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Nyelvészeti tanulmányok 11. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968.

Szathmári 2017 – Szathmári István. „A magyar reformáció nyelvi hatásáról”. Magyar Nyelvőr 141 (2017): 207–215.

Szelestei 2007 – Szelestei N. László. „A Veszprémi Calepinus magyar bejegyzései”. In VeszprCal, 3–8.

Szentmártoni Szabó 2003 – Szentmártoni Szabó Géza. „A virágénekekről”. Irodalomismeret 13, 3. sz. (2003): 114–121.

Szetey 2012 – Szetey Szabolcs. „A homiletikatörténeti kutatások problémái”. In Tan és módszertan, szerkesztette Trajtler Dóra Ágnes, Conferentia Rerum Divinarum 3, 151–167. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem– L’Harmattan Kiadó, 2012.

Szilágyi 2002 – Szilágyi Csaba. „Szántó (Arator) István erdélyi és partiumi működése (1580-1588)”. Történelmi Szemle 44 (2002): 255–292.

Szinnyei – Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái, 1–14. Budapest: Hornyánszky Viktor, 1891–1914.

Tarnai 1984 – Tarnai Andor. „»A magyar nyelvet írni kezdik«: Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon”. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984.

Tarnai 1993 – Tarnai Andor. „Egy magyarországi tudós külföldön (Czvittinger és a Specimen)”. Irodalomtörténeti Közlemények 97 (1993): 16–38.

Tarnai–Csetri 1981 – A magyar kritika évszázadai, Rendszerek: A kezdetektől a romantikáig, szerkesztette Tarnai Andor és Csetri Lajos. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981.

Tasi 2018 – Tasi Réka. „Usus, non lectio: Olvasásmódok mint szövegprodukciós eljárások a kora újkori prédikációs indexek nyomán”. Irodalomtörténeti Közlemények 122 (2018): 745–756.

Tasi 2020 – Tasi Réka. „Retorika, lélekelmélet és Suárez a 17. századi Magyarországon: Vizsgálódások egy irodalomtörténeti jelenség lehetséges filozófiatörténeti kontextusa körül”. Különbség 20, 1. sz. (2020): 119–137.

Téglásy 1983 – Téglásy Imre, „Ismeretlen Plantin-hungarica a Biblioteca Apostolica Vaticanában”. Magyar Könyvszemle 99 (1983): 45–48.

Téglásy 1988 – Téglásy Imre. A nyelv- és irodalomszemlélet kezdetei Magyarországon (Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig). Humanizmus és reformáció 15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988.

Tóth 2009/2020 – Tóth Tünde. „A virágének vita”. https://irodalom.oszk.hu/villanyspenot/#!/fejezetek/yXM1DuB1R_CBJUTR6EMH2A Újabb közlése: https://f-book.com/mi/index.php?chapter=0304TOTHA VIR

Thomson 1977 – Thomson, Douglas Ferguson Scott. „Linacre’s Grammars”. In Maddison–Pelling–Webster, 24–35.

Trencsényi-Waldapfel 1934 – Trencsényi-Waldapfel Imre. „A humanizmus újabb irodalma”. Egyetemes Philologiai Közlöny 58, 1. sz. (1934): 180–184.

Trencsényi-Waldapfel 1958 – Trencsényi-Waldapfel Imre. „Cicero és Lucretius” Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának közleményei 13, 1–4. sz. (1958): 113–170.

Trócsányi 1911 – Trócsányi Zoltán. „A Murmellius-féle Lexicon magyar tolmácsolásáról”. Magyar Nyelv 7 (1911): 364–366.

Turóczi-Trostler 1933a – Turóczi-Trostler József, „Dévai Biró Mátyás Orthographia Hungaricája (1549)”. In Turóczi-Trostler József, A magyar nyelv felfedezése: Két tanulmány az európai s a magyar humanizmus kapcsolatairól, 38–42. Budapest: Ranschburg Gusztáv Könyvkereskedése, 1933.

Turóczi-Trostler 1933b – Turóczi-Trostler József, „Sic Ungaricus sermo nostra aetate primum scribi coepit: Beatus Rhenanus és Bornemisza Péter”, in A magyar nyelv felfedezése: Két tanulmány az európai s a magyar humanizmus kapcsolatairól, 64–83. Budapest: Ranschburg Gusztáv Könyvkereskedése: 1933.

Turóczi-Trostler 1948 – Turóczi-Trostler József. „Extra Hungariam non est vita…: Szólástörténet mint képzettörténet”. Egyetemes Philologiai Közlöny 71, 2. sz. (1948): 94–102.

Turóczi-Trostler 1961 – Turóczi-Trostler József. Magyar irodalom – Világirodalom: Tanulmányok, 1–2. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961. 1:17–72.

Varga 1983 – Varga András. Molnár Gergely, Melanchthon magyar tanítványa. Dissertationes ex Bibliotheca Universitatis de Attila József nominatae 7. Szeged: [JATE], 1983.

Varjas 1969 – Varjas Béla. „A magyar könyvkiadás kezdetei és a krakkói magyar nyelvű kiadványok”. In Tanulmányok a lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok köréből, szerkesztette Csapláros István et al., 79–128. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1969.

Varjú 1899 – Varjú Elemér. „Murmellius Lexicona A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában”, Magyar Könyvszemle, Új folyam 7 (1899): 97–111.

Vásárhelyi 1978 – Vásárhelyi Judit. „Két XVI. századi magyar ciceroniánus”. Irodalomtörténeti Közlemények 82 (1978): 273–285.

Vásárhelyi 1983 – Vásárhelyi Judit. „Ismeretlen XVI. századi jezsuita nyomtatvány a Heltai-műhelyből”. Magyar Könyvszemle 99 (1983): 264–272.

Vékony 2004 – Vékony Gábor. „Ótörök felirat a Homokmégy-halomi honfoglalás kori temetőből”. In Vékony Gábor, A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 49–125. Budapest: Nap Kiadó, 2004.

Verseghy 1818 – Verseghy Ferenc. A Filozófiának Talpigazságiira épített Felelet […] melly Értekezés gyanánt is szolgál egyszersmind a Nyelvművelésnek mivoltárúl és akadállyairól. Buda: Királyi Magyar Universitás, 1818.

Visser 2005 – Visser, Arnoud S. Q. .Joannes Sambucus and the Learned Image: The Use of the Emblem in the Late-Renaissance Humanism. Leiden–Boston: Brill, 2005).

Weszprémi 1792 – Weszprémi István. „Tudósíttás A leg-régibb Magyar Grammatikáról”. Magyar Museum (Kassa), II. kötet, IV. negyed, (1792): 422–428.

Weszprémi 1793 – Weszprémi István. „Tudósítás A’ leg első és leg régibb Magyar Grammatikáról”. Magyar Hírmondó (Bécs) [26. szám] Böjtmás havának 29dik napján, (1793): 426–431.

Weszprémi 1795 – Weszprémi István. „III. A’ Leg-régibb Magyar Grammatikáról”. In Weszprémi István, Magyarországi öt különös elmélkedések, 81–88. Pozsony: Wéber Simon Péter, 1795.

Windisch, V. 1959 – V. Windisch Éva. „Miller Jakab Ferdinánd múzeumi igazgató utolsó évei és az Országos Széchényi Könyvtár”. In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1958. 349-368. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1959.

Wix 1992 – Wix Györgyné. „Rég elfelejtett gyűjtőkről”. In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1984–1985. 179–203. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár: 1992.

Wooten 1999 – Wooten, Cecil W. Hermogenes’ ’On Types of Style’. London: The University of North Carolina Press, 1999.

Worstbrock 2001 – Worstbrock, Franz Joseph. „Niccolò Perottis ’Rudimenta Grammatices’: Über Konzeption und Methode einer humanistichen Grammatik”. In Von Eleganz und Barbarei: Lateinische Grammatik und Stilistik in Renaissance und Barock, herausgegeben von Wolfram Ax, 29–57. Wolfenbütteler Forschungen 95. Wiesbaden: Harrasowitz Verlag, 2001.

Zavarský 2016 – Zavarský, Svorad. „Ciceronián Krištof Preyss Pannonius (1515–1590) – The Ciceronianism of Christophorus Preyss Pannonius (1515–1590)”. In Sambucus XI: Práce z klasickej filológie, latinskej medievalistiky a neolatinistiky, ed. Daniel Škoviera, Erika Juríková, 77–91. Trnava: Filozofická fakulta Trnavskej univerzity v Trnave, 2016. Preyss műveinek bibliográfiája: 89–90.

Zavarský 2018 – Zavarský, Svorad. „Ján Krstiteľ z Banskej Bystrice a jeho komentár k prvému Ciceronovmu listu Ad Quintum fratrem: Príspevok k slovensko-poľskému humanizmu – Ioannes Baptista Neosoliensis and his commentary on Cicero’s first letter ad Quintum fratrem: A contribution to Slovak-Polish humanism” Slavica Slovaca 53, 3–4. sz. (2018): 179–186.

Zoványi 1977 – Zoványi Jenő. Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, 3. javított és bővített kiadás, szerkesztette dr. Ladányi Sándor. Budapest: A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1977.

Zsengellér 2012 – Zsengellér József. „Carminae gratulatoriae hebraicae – Héber üdvözlő versek a 17. századból”. In A szívnek van két rekesze: tanulmánykötet Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére 90. születésnapja alkalmából, szerkesztette Koltai Kornélia, 341–352. Budapest: L’Harmattan–Magyar Hebraisztikai Társaság, 2012.

Zsengellér 2017 – Zsengellér, József. „The Hebrew Language and Comparative Linguistics in the Early Centuries of Hungarian Protestantism”. In Protestantism, Knowledge and the World of Science / Protestantismus, Wissen und die Welt der Wissenschaften: Collection of Papers / Ausgewählte Studien, edited by / Herausgegeben von György Kurucz, 63–76. Budapest: Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary–L’Harmattan Publishing, 2017.

Zsengellér 2021 – Zsengellér József. „Carmina gratulatoria hebraica és a héber nyelv oktatása a Nagyváradi Református Kollégiumban”. In Az írás bűvöletében: Tanulmányok Adorjáni Zoltán 65. születésnapjára, szerkesztette Balogh Csaba és Kolumbán Vilmos József, 733–784. Kolozsvár: Protestáns Teológiai Intézet, 2021.

Zsengellér 2022 – Zsengellér József. „Szilágyi Péter és a franekeri héber carmen-írók tudományos karrierje”. In הללהא אנ שיא דסח. Hadd dicsérem a kegyes férfit! Tanulmánykötet Schweitzer József születésének centenáriumán, szerkesztette Koltai Kornélia és Zsengellér József, 138–164. Studia Hebraica 8, Budapest: L’Harmattan–Magyar Hebraisztikai Társaság, 2022.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Irodalom

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero