Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


2. táblázat

 
Thomae Linacri grammatices compendiosa per quaestiones explicatio: A Gregorio Molnar, sancte memoriae, in usum studiosae iuventutis conscripta, Kolozsvár, 1566.
 
A mű szerkezetének vázlatos áttekintése
 
Liber primus:
[Oratio grammatica, 1.]
Materia: dictiones
  • [Dictiones, 1.]
  • Propriae, seu legitimae: octo partibus grammaticae orationis explicantur
 
Liber secundus:
  • [Dictiones, 2.]
  • Impropriae, seu figuratae
    • [Enallage, 1.]
    • Antimeria: cum pars orationis pro altera parte orationis ponitur
    • [Enallage, 2, 1.]
    • Heterosis [1.] cum species pro specie usurpatur
 
Liber tertius:
[Oratio grammatica, 2.]
Forma: dictionum inter se compositio (constructio)
  • [Constructio, 1.]
    • Constructio iusta seu legitima
    • De constructione nominis
 
Liber quartus:
  • De constructione verborum et participiorum
 
Liber quintus:
  • De non declinatarum partium constructione
 
Liber sextus:
  • [Constructio, 2.]
  • Constructio figurata
    • [Constructio figurata, 1.]
    • Constructio figurata Latina
      • Numero
        • Defectus
        •  Ecclipsis
        •  Aposiopesis
        •  Zeugma
        •  Syllepsis
        •  Prolepsis
        •  Anapodoton
        • Excessus
        •  Pleonasmus
      • Ordo
        • Hyperbaton
        •  Anastrophe
        •  Hysteriologia
        •  Tmesis
        •  Parenthesis
        •  Synchysis
        •  Hypallage
      • Immutatio
        • [Enallage, 2, 2.]
        • Heterosis [2.]: cum accidens pro accidente usurpatur
        •  Casus
        •  Genus
        •  Numerus
        •  Persona
        •  Modus
        •  Tempus
    • [Constructio figurata, 2.]
    • Constructio figurata Graeca: Hellenismus
 

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave