Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


4. táblázat

 
A Honter grammatika 1567. évi brassói kiadásának vázlatos áttekintése
 
Compendii Grammatices libri duo.
I. H. C.
M.D. LXVII.
 
Compendii Grammatices liber primus
 
De octo partibus orationis
De Nomine
De Pronomine
De Verbo
De Participio
De Adverbio
De Coniunctione
De Praepositione
De Interiectione
 
Compendii Grammatices liber secundus
 
De constructione Nominum [21 pont]
De Verborum constructione [7 pont]
De casibus a tergo verbi positis [19 pont]
De impersonalium constructione [7 pont]
 
De Figuris Locutionis
Figura
Metaplasmus
Schema
Tropus
 
Barbarismus, Soloecismus. Utriusque species [10]
 
Akyrologia
Periosologia
Tautologia
Makrologia
Amphibologia
Pleonasmos
Ekleipsis
Tapeinosis
Kakemphaton
Kakosyntheton
 
Metaplasmi species [14]
 
Prothesis
Epenthesis
Paragoge
Aphairesis
Synkope
Apokope
Ektasis
Systole
Synaloiphe
Ekthlipsis
Synairesis
Diairesis
Antithesis
Metathesis
 
Schematum species [24]
 
Prolepsis
Zeugma
Syllepsis
Hypozeuxis
Epizeuxis
Anadiplosis
Anaphora
Epanalepsis
Paronomasia
Paromoion
Homoioteleuton
Homoioptoton
Polyptoton
Schesis
onomaton
Klimax
Asyndeton
Polysyndeton
Eirmos
Hypallage
Hendiadion
Epexegesis
Litothes
Aposiopesis
Anthypophora
 
De Tropis
Tropi species [29]
 
Metaphora
Katachresis
Metalepsis
Metonymia
Synekdoche
Antonomasia
Onomatopoia
Epitheton
Periphrasis
Hyperbole
Emphasis
Hyperbaton
Anastrophe
Thmesis
Parenthesis
Synchysis
Hysterologia
Allegoria
Eironeia
Antiphrasis
Ainigma
Paroimia
Sarkasmos
Aseismos
Charientismos
Homoiosis
Eikon
Parabole
Paradeigma
 
De ratione Carminum
 
Poëtica, Poëma, Poësis
Rhytmus
Pes. Accidunt ei Arsis, Thesis, Numerus syllabarum, Tempus, Resolutio et Figura.
 
Poëmatis genera
 
  • Activum vel imitativum
    • Tragicae, comicae, satyricae et mymicae
 
  • Enarrativum vel enunciativum
    • Angelicae, Didascalicae
 
  • Commune vel mixtum
    • Heroica et Lyrica.
 
Metrum. Accidunt Nomen, Compositio, Sectio sive Caesura, Depositio et Scansio.
 
  • Nomen
    • a suis inventoribus
    • a pede praedominante
    • a numero pedum
 
  • Compositio
    • Monocolon
    • Dicolon
    • Tricolon
 
  • Monocolon
    • Dicolon Distrophon
    • Dicolon Tetrastrophon
    • Tricolon Tetrastrophon
 
  • Sectio
    • Pentemimeres vel semiquinaria
    • Heptemimeres, id est semiseptenaria
    • Katatriton sive Trochaica
 
  • Depositio
    • Catalectica
    • Brachycatalectica
    • Hypercatalectica
    • Acatalectica
 
Scansio. Accidunt ei Synecphonesis, Collisio, Pedes, Quantitas syllabarum
 
  • Synecphonesis
 
  • Collisio
    • Synaloiphe
    • Ekthlipsis
 
  • Pedes [22]
 
Pyrrichius
Spondeus
Iambus
Trochaeus
Dactylus
Anapestus
Tribrachus
Molossus
Amphibrachus
Amphimacrus
Bacchius
Antibacchius
Proceleusmaticus
Dispondeus
Dijambus
Ditrocheus
Antispastus
Choriambus
Ionicus minor
Ionicus maior
Epitritus
Paeon
 
  • Quantitas syllabarum cognosci potest
 
    • Positio
    • Dyphthongus
    • Vocalis ante vocalem
    • Derivatio
    • Incrementum
    • Regulae
    • Exempla
 
Subscriptae formulae demonstrant, quibus pedibus singula genera carminum absolvantur.
 
Hexametrum Heroicum
Pentametrum Elegiacum
Iambicum Hypponactium
Choriambicum Asclepiadeum
Saphicum Hendecasyllabum
Alcaicum Trimetrum
Phaletium Hendecasyllabum
 

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave