Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


2.3.4. Nürnbergtől Kolozsvárig

Visszatérve a szóban forgó beszédgyakorlatok szerkesztőjéhez: Heyden Sebald 1519-től tanított a nürnbergi Kórházi Iskolában. Az intézmény neve onnan ered, hogy a Szentlélek Kórház épületében működött. 1521-ben nevezték ki rektorrá. 1525-ben a Szent Sebald-iskolába helyezték át rektornak. Alighanem ebben a minőségében állíthatta össze a könyvecskét. Első kiadásából nem ismerünk példányt, de elérhető olyan későbbi redakció, amelynek címében szerepel, hogy a nürnbergi Szent Sebald-iskola kisdiákjainak készült.1
Heyden Sebald pályafutása szorosan összefonódik a század egyik legnépszerűbb Donatus-átdolgozásának szerzőjével, Leonhard Culmannéval, akiről a latin grammatikák tárgyalása során bőven lesz szó. Hat éven keresztül kollégák voltak. Culmann 1518-ban kapott segédtanítói állást (coadjutor) a Kórházi Iskolában. 1521-ben, amikor Sebald rektor lett, rendes tanárrá (ludimagister) léptették elő. Amikor Sebaldot a Szent Sebald-iskolába helyezték át rektornak, a helyére Culmann került.
A Molnár Gergely által elindított, később részletesen ismertetendő kolozsvári tankönyvprogramba tartozott Culmann Donatus-átdolgozása. Corycaeus-ügyben érdemes vetni egy pillantást az 1600. évi kolozsvári kiadásra. Ebben olvashatók azok az iskolai törvények, amelyek 30 pontban sorolják fel, hogy milyen vétségekért jár szigorú büntetés. A 10. pont szerint súlyos hibát követ el az a tanuló, aki az iskolában a kötelező latin helyett németül merészel megszólalni.2 Aligha pusztán mechanikus átvétel egy hasonló német szabályzatból a „Germana colloquia” említése, hiszen a 16. századi kiadásokban a csekélyke népnyelvű példaanyag is inkább német, mint magyar. A kolozsvári német anyanyelvű diákokra gondolva ezen nem is kell meglepődnünk.
A külföldi, elsősorban német minták nyomán a hazai használatra szánt latin nyelvtanokban és nyelvgyakorló könyvekben is megjelentek a magyar kiegészítések, de a 16. század során csak el-elvétve. Az anyanyelv kezdeti szerény jelenlétéhez képest gazdag magyar anyaguk miatt kivételt képeznek Sylvester János kapcsolódó munkái. Ezek a kortárs európai törekvésekkel tökéletes összhangban voltak, de hazai vonatkozásban úttörőnek számítanak.
 
1 Heyden 1565.
2 „Germana, non Latina cuiquam colloquens”. Culmann 1600, H7v. A szabályzatot teljes terjedelmében közli Mészáros 1981a, 224.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave