Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


2.4.3.1. Sylvester János Grammatica Hungarolatinája mint tankönyv Debrecenben a 18. században

Az anyanyelvű oktatás elterjesztésére irányuló korai, 16. századi törekvésekről a grammatikai irodalomról szóló fejezetben szólok részletesen. A hasonló próbálkozások a következő század sikertelen kísérletei után a 18. század vége felé erősödtek meg. Ebben akár a Grammatica Hungarolatina ismeretének is lehetett szerepe. Feltételezhető hatásának kutatásához Borzsák István megállapításai szolgának alapul.
Budai Ézsaiásról szóló monográfiájában1 Borzsák számos adatot tesz közzé, amelyek bizonyítják, hogy Budai a debreceni református kollégium professzoraként fontosnak tartotta az anyanyelv használatát az iskolában, és ennek érdekében ő maga is sokat tett. A magyar nyelv szabályainak rendszerezését illetően Borzsák egyik megjegyzése Sylvester János Grammatica Hungarolatinájára vonatkozik. Ezen a nyomon elindulva új információkra derül fény arra nézvést, hogy az első ismert magyar nyelvtan jó két és fél évszázaddal keletkezése után milyen szerepet játszott vagy játszhatott volna az oktatásban. Mielőtt azonban erre rátérnék, röviden ismertetem, milyen nézeteket vallottak a magyar nyelv alkalmazásáról a 18. század végén. Arra is utalnom kell, hogy Budai tevékenysége hogyan illeszkedik a Grammatica Hungarolatina újrafelfedezésének történetébe.
 

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave