Tartalomjegyzék

• „Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_right1. Adalék a vizsgált korszak előzményeihez
  • 1.1. Egy bécsi testőrző jámbor szándéka
  • 1.2. A hiszékeny 19. század
  • 1.3. „Elvégre is elképzelhető volna…”
• chevron_right2. Újabb adalékok a Sylvester-kutatáshoz
  • 2.1. Sylvester feltételezhető magyar kiegészítései Melanchthon latin nyelvtanához, 1526
  • 2.2. Sylvester első verse, 1527
  • chevron_right2.3. Puerilium colloquiorum formulae, 1527
    • 2.3.1. „Alattomban hallgatók” – avagy besúgó diákok a 16. században
    • 2.3.2. „Nám az tiúkis ki vakarna.”
    • 2.3.3. Ephorosztól Erasmusig
    • 2.3.4. Nürnbergtől Kolozsvárig
  • chevron_right2.4. Grammatica hungarolatina, 1539
    • 2.4.1. Glóttomakhia és mataiotekhnia
    • 2.4.2. A körtvilytől a figéig: a Grammatica Hungarolatina szaknyelvi jelentősége
    • chevron_right2.4.3. A Grammatica Hungarolatina utóélete
      • chevron_right2.4.3.1. Sylvester János Grammatica Hungarolatinája mint tankönyv Debrecenben a 18. században
        • 2.4.3.1.1. A magyar nyelv szerepe az oktatásban
        • 2.4.3.1.2. Budai Ézsaiás a magyar nyelvről
        • 2.4.3.1.3. A debreceni piaristák
        • 2.4.3.1.4. Budai jegyzetei
        • 2.4.3.1.5. Budai Sylvesterről a Magyarország históriájában
      • chevron_right2.4.3.2. Mivel meglett, most már tudjuk, hogy nincs: Kazinczy Ferenc 1807. évi Sylvester-kiadása
        • 2.4.3.2.1. Az újonnan előkerült példány
        • 2.4.3.2.2. Az 1808-as kiadás példányai
        • 2.4.3.2.3. Kételyek és bizonyságok
        • 2.4.3.2.4. A két kiadás összehasonlítása
  • chevron_right2.5. Új Testamentum, 1541
    • 2.5.1. Milyen fára mászott fel Zakeus?
    • chevron_right2.5.2. „Kiknek inai helyekrűl el indultanak vala és és meg ßakattanak vala”: betegségek meghatározása Sylvester János Újszövetség-fordításában
      • 2.5.2.1. Istenek és gonosz szellemek
      • 2.5.2.2. Kór, kórós, kórság
      • 2.5.2.3. „El aßott embereknek sokasága”
    • chevron_right2.5.3. Az Újszövetség-fordítás utóélete – a második kiadás és a későbbi idézések
      • 2.5.3.1. „…a széthúzások pusztító viharában…”: Adalékok az Újszövetség-fordítás bécsi kiadásához
      • chevron_right2.5.3.2. „Nem tudom, mitsoda madár”: az Újszövetség-fordítás utóéletéből
        • 2.5.3.2.1. „Sylvester János és kora”
        • 2.5.3.2.2. Bél Mátyás
        • 2.5.3.2.3. Bod Péter
        • 2.5.3.2.4. A historia litteraria további művelői a 18. században
      • 2.5.3.3. „…nemcsak a városlakók, hanem a falusi nép körében is”: Cicero, Sylvester és a parasztok
  • 2.6. Egy feltételezhető Sylvester-fordítás
• chevron_right3. Grammatikai és poétikai irodalom
  • 3.1. A héber nyelv tanítása
  • chevron_right3.2. Görög grammatikák
    • 3.2.1. A görög stúdiumok megjelenése a humanizmus korában
    • 3.2.2. Nyugat-európai görög nyelvtanok hazai használata
    • chevron_right3.2.3. Hazai kiadású görög grammatikák
      • 3.2.3.1. Brassó: Johann Honter, Valentin Wagner
      • 3.2.3.2. Kolozsvár: Károlyi Péter
    • 3.2.4. A görög nyelv elsajátításához kapcsolódó egyéb hazai kiadású nyomtatványok
    • 3.2.5. Külföldön kiadott magyar vonatkozású, a görög nyelv tanulásához kapcsolható nyomtatványok
  • chevron_right3.3. Latin grammatikák és poétikák
    • chevron_right3.3.1. Bevezetés a latin grammatikákba: nyelvtanok a humanizmus korában
      • 3.3.1.1. Deskripció és spekuláció
      • 3.3.1.2. Az ortográfiától a filozófiáig
      • 3.3.1.3. Hazai kiadású grammatikák
    • 3.3.2. Molnár Gergely kolozsvári tankönyvprogramja
    • chevron_right3.3.3. Molnár Gergely Donatus–Culmann-kiadásai
      • 3.3.3.1. Donatus a magyarországi grammatikai irodalomban: korábbi és későbbi, Donatusra visszavezethető kiadványok
      • chevron_right3.3.3.2. Leonhard Culmann munkássága, hatása, utóélete
        • 3.3.3.2.1. Teológia és iskoladráma
        • 3.3.3.2.2. Nürnbergtől Bostonig
        • 3.3.3.2.3. A Methodus Donati
        • 3.3.3.2.4. Nemzeti nyelvű kiegészítések a munka különféle kiadásaiban
    • 3.3.4. Melanchthon
    • chevron_right3.3.5. Linacre
      • 3.3.5.1. Thomas Linacre és George Buchanan
      • 3.3.5.2. Linacre munkássága
      • 3.3.5.3. A De emendata structura
      • 3.3.5.4. Zeugma
      • 3.3.5.5. Johann Sager és Molnár Gergely
    • chevron_right3.3.6. Johann Honter
      • 3.3.6.1. A Compendii Grammatices libri duo előtörténete
      • 3.3.6.2. Krakkótól Brassóig
      • 3.3.6.3. A brassói kiadások
    • 3.3.7. Károlyi Péter
  • chevron_right3.4. „Patvaros philosophusok, viszzalkodo, maguk hanio böltsek”
    • chevron_right3.4.1. Források
      • 3.4.1.1. Glosszák
      • 3.4.1.2. Szójegyzékek
      • 3.4.1.3. Szótártöredékek
    • 3.4.2. „Ad Bibliothecam pertinentia”: kritikatörténeti vonatkozású fogalomcsoportok
    • 3.4.3. „Okossagomual igyekezem ualamit meg bizonjttanj”: a magyar értelmezések típusai
    • 3.4.4. „Kechkekrül auagy pasztorsagrul valo beszed”: az irodalmi gondolkodás szempontjából különösen fontos példák
  • chevron_right3.5. „Atyám tyúkja”: az anyanyelvű olvasás és írás néhány kritikatörténeti vonatkozása a 16. században
    • chevron_right3.5.1. Külföldi példák
      • 3.5.1.1. Elméleti megnyilvánulások
      • 3.5.1.2. Az anyanyelv használatának gyakorlati példái: a latin mellett a német
    • chevron_right3.5.2. Magyar kézikönyvek; elméleti megjegyzések és a kitűzött cél gyakorlati megvalósítása
      • 3.5.2.1. Grammatika és helyesírási kézikönyvek: Dévai Bíró Mátyás, Sylvester János
      • 3.5.2.2. Komjáthy Benedek, Pesti Gábor
      • 3.5.2.3. Bornemisza Péter
      • 3.5.2.4. Thoraconymus Mátyás elveszett Orthographiája
      • 3.5.2.5. Az anyanyelv szerepe az oktatásban
    • 3.5.3. Ábécés katekizmusok
    • chevron_right3.5.4. Kitekintés a 17–18. századra
      • 3.5.4.1. „Faragni, csiszolni, gyarapítani, pallérozni”: a magyar nyelv művelése
      • 3.5.4.2. „Sokkal magyarabbúl…”: stiláris követelmények
      • 3.5.4.3. „Magyar nyelven való olvasás”: az anyanyelv előtérbe kerülése az oktatásban
• chevron_right4. Retorikai irodalom
  • chevron_right4.1. Világi retorikák
    • chevron_right4.1.1. Cicero és Krisztus
      • 4.1.1.1. Erasmus
      • 3.1.1.2. Melanchthon
      • 4.1.1.3. Rámizmus
    • chevron_right4.1.2. Magyar vonatkozású kézikönyvek
      • 4.1.2.1. A példányból nem ismert kiadások
      • chevron_right4.1.2.2. A példányból ismert kiadások
        • 4.1.2.2.1. Johann Honter
        • 4.1.2.2.2. Kolozsvári Imre
        • 4.1.2.2.3. Christophorus Preyss
        • 4.1.2.2.4. A kolozsvári Westhemer-kiadás
        • 4.1.2.2.5. Zsámboky János
      • chevron_right4.1.2.3. A levélírás elmélete
        • 4.1.2.3.1. Az európai ars epistolandi
        • 4.1.2.3.2. Magyar vonatkozású munkák
      • 4.1.2.4. Egyéb adatok a korszak retorikai műveltségéhez
  • chevron_right4.2. Egyházi retorikák
    • chevron_right4.2.1. „Mártának öccse, Mária”: a 16. századi prédikáció-irodalom kritikatörténeti vonatkozásaiból
      • 4.2.1.1. „Gondot kellene a Jehova magzatira viselni”: művelődési program a prédikációskötetek kísérőszövegeiben
      • 4.2.1.2. „Kik az diák írást nem tudgyák”: az anyanyelvű irodalom és közönsége
      • 4.2.1.3. „Nem mint prédikációt, hanem mint magadban olvashatót”: szóbeliség és az írásbeliség
      • 4.2.1.4. „Tisztán és igazán kérdezkedvén”: a bizonyítás és a cáfolás retorikája
      • 4.2.1.5. „A közönséges magyarok nyelvén”: a prédikációk szerkezeti és stiláris követelményei
    • chevron_right4.2.2. Imádság
      • 4.2.2.1. Inventio: a szív, az ész és a nyelv
      • chevron_right4.2.2.2. Dispositio: az imádság részei és fajtái
        • 4.2.2.2.1. A Miatyánk részei
        • 4.2.2.2.2. Luther és követői
        • 4.2.2.2.3. Kálvin és követői
        • 4.2.2.2.4. Katolikus példák
      • 4.2.2.3. Elocutio: a nyelvi eszköztár
      • 4.2.2.4. Pronuntiatio: az imádkozás külsőségei
      • 4.2.2.5. Az anyanyelv használata az imádságokban
• chevron_right5. Logikai irodalom
  • 5.1. A klasszikus arisztotelizmus
  • 5.2. Rámista hatások
  • 5.3. Melanchthon, Molnár Gergely és Willichius
  • 5.4. A katolikus skolasztika arisztotelizmusa
• Összegzés
• A kötet szerzőjének a témához kapcsolódó publikációi (1993–2022)
• Források
• Irodalom
• chevron_rightFüggelék
  • 1. táblázat
  • 2. táblázat
  • 3. táblázat
  • 4. táblázat
  • 5. táblázat
  • 6. táblázat
  • 7. táblázat
  • 8. táblázat

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//