Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


2.4.3.2. Mivel meglett, most már tudjuk, hogy nincs: Kazinczy Ferenc 1807. évi Sylvester-kiadása

A Grammatica Hungarolatina utóéletéhez fontos adalékokkal szolgál a Kazinczy Ferenc-féle kiadásnak egy sokáig ismeretlen változata. Ebben a fejezetben a Stemler Ágnessel közösen írt tanulmányunkra1 támaszkodtam. A könyvtörténeti, könyvészeti tudnivalókról, valamint Kazinczy szerepéről a Révai-Verseghy-vitában Stemler Ágnes írt; ezeket a részeket szíves hozzájárulásával tőle veszem át.
 
*
 
A Sárvár-Újszigeten, 1539-ben elkészült munkát legközelebb Kazinczy tette közzé nyomtatásban. A régebbi szakirodalom szerint gondozásában a Grammatica Hungarolatina kétszer is megjelent, 1807-ben és 1808-ban. Balázs János és Éder Zoltán később idézendő művei azonban az első kiadásnak sem a körülményeiről, sem a példányok fellelhetőségéről nem tudósítanak. A harmadik évezredben az ismert könyvtárakban nem sikerült rájuk találni. Kazinczy levelezéséből és egyéb munkáiból pontosan nyomon követhető a Sylvester-nyelvtan kiadásának sorsa, az ötlet felvetődésétől a jól ismert 1808. évi megjelenésig – legalábbis úgy, ahogyan ő maga beszámol róla. Semmiféle előzményről nem esik szó, sőt néhány mozzanat határozottan ellentmond az 1807. évi kiadásnak. Mindezek nyomán kétségessé vált, hogy létezett-e egyáltalán.
Pontosan kétszáz évvel később, 2007-ben a Központi Antikvárium 103. könyvárverésén felbukkant egy 1807-re datált példány. Az aukciós katalógusban a kötet eddig ismeretlen első kiadásként szerepelt, bár a leírásban Éder Zoltán említésére hivatkoztak.2 A könyvet az Országos Széchényi Könyvtár az árverésen megvásárolta.3
 
1 Bartók–Stemler 2011.
2 A Központi Antikvárium 103. aukciója. Budapest: Központi Antikvárium, 2007: 30.
3 Jelzete: 632.222.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave