Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


2.4.3.2.1. Az újonnan előkerült példány
A kötet alapos vizsgálata alapján kiderült, hogy nem egy eddig ismeretlen első kiadással állunk szemben. Ebből a „kiadásból” ugyanis csupán néhány példány készülhetett, feltehetően korrektúra vagy próbanyomtatás céljából, ezért nem található belőle közgyűjteményekben sem példány.
A könyvtestet egy idegen kötéstáblába helyezték, az elő- és a háttábla kb. 1 centiméterrel szélesebb is a könyvtestnél. A gerincen az eredeti aranynyomás jóval halványabb és kopottabb, mint a később felvitt, ezért még csillogó Sylvester, illetve Magyar-deák grammatikája feliratok. Ezeket valószínűleg később festették rá. A könyv belső előzékei sem az eredeti kötéshez tartoznak, kitűnik alóluk a színes, festett papír eredeti előzék. Az ívek nincsenek összefűzve, pedig ez általában még a nyomdában megtörtént, a könyvkötők fűzött példányokat vettek át. Ebből is látszik, hogy ez a kötet valószínűleg nem is került forgalomba. Fűzés helyett az ívek fém kapoccsal vannak rögzítve, a könyvtestet egyszerűen beragasztották egy üres kötéstáblába.
A kötet a benne szereplő pecsétek tanúsága szerint egyszer már az OSZK példánya volt. Az ismételt birtokba vételt jelzi a címlap verzójának felső felében látható, kék tintával (golyóstollal) beírt új jelzet: 635.222, alatta az OSZK gyűszűpecsétje (Orsz. Széchényi Könyvtár felirattal), ez alatt pedig szintén kék tintával a 2008-as évszám mint az állományba vétel éve. A kiadvány régebbi történetéről egyéb nyomok árulkodnak. A legújabb gyűszűpecsét alatt egy Ex Museo Hungarico feliratú bélyegző látható, amelyhez hasonlókat a 19. század első évtizedeiben használtak,1 de ez a lenyomat furcsán tiszta és éles. Ha a pecsét valódi, akkor a könyv az 1810-es években kerülhetett a könyvtárba. A Nemzeti Múzeum Miller Jakab Ferdinánd által 1803 és 1814 között vezetett kéziratos növedéknaplójában nem szerepel a kötet, azt ellenben regisztrálták, hogy 1808. március 12-én beérkezett a Grammatica Hungarolatina kéziratos másolata, amely alapján a kiadás készült.2
Található egy duplumbélyegző is ugyanezen az oldalon Másodlat a M. N. Muzeumi Széch. Orsz. Könyvtárból felirattal, amely eredetinek látszik, és némi eligazítást nyújthat arról, mikor is kerülhetett ki a kötet a gyűjteményből. Ez a duplumbélyegző nagyjából a 19. század közepén/második felében volt használatban, ezért feltételezhető, hogy a kötet ebben az időben egy téves behasonlítás következményeként kerülhetett ki addigi őrzési helyéről. A könyvtár neve hivatalosan 1909-től változott a ma is használt Országos Széchényi Könyvtárra. De felmerül a kérdés: ha antikváriumba vagy kereskedelmi forgalomba került, miért nem adott hírt senki az addig ismeretlen Kazinczy-kiadásról?
Az oldal alján jól látható még egy régebbi pecsét vagy bejegyzés kivakart helye is, amelyet azonban a restaurálás eltüntetett, sőt piros irón nyomai is kivehetőek. A kötet előélete tehát meglehetősen homályos, a pecsétek alapján nem tudjuk teljes pontossággal megállapítani, mikor került be, illetve ki a Széchényi Könyvtárból. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, amely szerint duplummá nyilvánítás következtében került ki a könyvtárból, akkor az időpont meghatározásában az OSZK-nak az 1808-as kiadásból őrzött példányai is segítségünkre lehetnek.
 

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave