Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


2.5. Új Testamentum, 1541

Balázs János Sylvester-monográfiájának az Újszövetség-fordításról szóló fejezetében többször is utal rá, mi mindent kellene még elvégezni a munka további vizsgálata során. Egy kis ízelítő a feladatokból:
 
[…] igen kívánatos és egyben igen gyümölcsöző is volna Sylvester fordításának tüzetes egybevetése a görög eredetivel, a Vulgatával, Valla jegyzeteivel, Erasmus fordításával, jegyzeteivel és parafrázisaival, valamint a korábbi magyar fordításokkal és a szerző grammatikájával, végül a teljes szöveg elemzése szókincsbeli, hangtani, alaktani, mondattani és stilisztikai szempontból. […] Kétségtelenül jelentős eredményt ígérne Sylvester teljes szókincsének összegyűjtése s az így egybeállított anyag elemzése szóföldrajzi, nyelvjárástörténeti, hangtörténeti, jelentéstani, stilisztikai, szinonimikai szempontból.1
 
Az első teljes magyar Újszövetség-fordítás nyelvtörténeti forrásértéke felbecsülhetetlen. A terjedelmes ismeretanyag tolmácsolása számos tudományág számára nyújt lehetőséget az adott terület 16. századi szóanyagának, nyelvhasználatának vizsgálatára. A továbbiakban először a növénytani elnevezésekre hozok példákat – akárcsak korábban a Grammatica Hungarolatinából –, majd az orvosi szaknyelv problémáira.
 

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave