Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


2.5.1. Milyen fára mászott fel Zakeus?

Az Újszövetség-fordításból a magyar természettudományos szaknyelv alakulását szemléltető példákat is bőven lehetne hozni. A Grammatica Hungarolatina említett növénynevei mellett itt is érdemes megfigyelni bizonyos fák megnevezését.
Lukács evangéliumából említem egy-egy fa előfordulását. Az egyik különösen erős gyökere miatt szerepel a mustármagról és a hit erejéről szóló tanításban (Lk 17,6). A másikra Zakeus kapaszkodik fel, hogy az összesereglett tömeg fölött átnézve láthassa a közeledő Jézust (Lk 19,4). A különböző fordítások, bibliai lexikonok eltérnek a tekintetben, hogy a két esetben vajon ugyanarról vagy két különböző fafajtáról van-e szó, amint azt a következő táblázat szemlélteti.
 
forrás
Lk 17,6
Lk 19,4
görög Újszövetség
szükaminea, ’szederfa’
szükomorea, ’szikomorfügefa’
latin (Vulgata)
arbor morus, ’eperfa, szederfa’
arbor sycomorus, ’vadfügefa, eperfüge’
Müncheni Kódex
szederih fa
szederihfa
Pesti Gábor
szeder fa
szederfa
Sylvester János
sikamin fa
vadfighe fa
Károlyi Gáspár
eperfa
eperfüge fa
modern református fordítás
vadfüge
vadfüge
modern katolikus fordítás, 19731
szederfa
vadfüge
modern katolikus fordítás, 20152
eperfa
szikomorfa
Herbert Haag3
vadfügefa, szikomorfa, szederfa
vadfügefa, szikomorfa, szederfa
Surányi Dezső4
eper- vagy szederfa (Morus nigra, toot vagy shikmah vagy bakah)
vadfüge (Ficus sycamorus,
shikmoth)
 
Nem áll módomban a bibliai növénytan rejtelmeiben elmélyedni; mindössze annyit állapíthatok meg, hogy Sylvester az egyik esetben átveszi a görög nevet, és a fordításhoz csatolt függelékben magyarázza jelentését.5 A második alkalommal viszont magyarra fordítja az ott előforduló növényt. A két szöveg a következő.
 
És mondának az apostolok az vr istennek. Öregbicz meg münekünk az mü hütünket. Monda kediglen az vr isten. Ha ann’e hütötök volna / mint ez az egg’ mustár mag / montátok volna imez sikamin fának. Szakagg’ ki tüstül / és innen menn’ az tengherbe / és verij ott g’ükeret / és enghedett volna tünektek.6
 
És imé egg’ firfiu / kinek Zacheus vala neue / és ki az fukaroknak feiedelme vala / és ug’an ezen kazdag ember vala / és azonn ügyekezik vala / hog’ az Jesust meg láthatná ki volna / és nem láthatta vala az sereg niptül / hog’ miuel ember kor beli állapott’ában kiczin’ ember vala. És elöl el sietuinn fel hága egg’ vadfighe fára hog’ ütet meg láthatná / mert azonn vala uta.7
 
Az utóbbi idézet első mondatának egy szakkifejezése újabb érdekes fordítási problémát vet fel, egyúttal értékes adalék a 16. századi kritikatörténethez. Zakeus foglalkozása a görög Újszövetségben „arkhitelónész”. A latin fordítások révén „publicanus”-ként terjedt el, az idézett helyen: „et ecce vir nomine Zaccheus et hic erat princeps publicanorum” (Lk 19,2). Sylvester több helyen is „fukar”-nak fordítja. Megoldását már a 16. században bírálták. Heltai Gáspár néhány társával magyar bibliakiadáson dolgozott, több kötet meg is jelent. Az újszövetségi könyveket tartalmazó kötet első, 1561. évi kiadásából nem maradt fenn példány, tartalmát a következő, 1562. évi redakcióból ismerjük. A végén tanulmányozható a szövegben előforduló „néminemü Igéknek magyarázattya és rövideden való értelme”. Itt a „publicanus” szó értelmezésénél Heltaiék helytelenítik Sylvester eljárását. Szerintük a „sarcoltató” a helyes magyar kifejezés. Véleményüket meg is indokolják:
 
Publicanus, Eszt Siluester Iános fukarnak magyaraszta: De minekünc nem tetzic. Mert a fuckaroc kereskedö népec,8 ieles áros emberec, és jámbor tisztességes nemzetec német országban. Minec magyarászta vólna Siluester Iános a publicanust, minec elötte nem támattac a fukaroc? Mert nem igen soc ideie annac, hogy támadánac. Mi a publicanust Sarzoltattónak magyaráztuc: Mert ollyanoc vóltanac, kic a Romaiaktól a rouast, a vámokat, a harmintzadokat sommán meg vöttéc, Annac vtánna kemény sarzoltatással nyomorgattác a köz-népet, hogy az sommát három képpen meg vehetnéc.9
 
Idővel mind a „fukar”, mind a „sarcoltató” feledésbe merült. A vitatott értelmű foglalkozás Károlyi Gáspárnál és a modern református fordításban „fővámszedő”. a fentebb hivatkozott modern katolikus fordításokban „a vámosok feje” vagy „fővámszedő”.
A hasonló eseteket sorra véve lehetne kimutatni, hogyan sikerült Sylvesternek saját magyar szövegében kiküszöbölnie „a fák, füvek, ásványok drágakövek és egyebek” magyar elnevezésének hiányosságait, amit a Grammatica Hungarolatinában tett szóvá. Egy ilyen vizsgálat eredménye bizonyosan hasznos adalék lehetne – többek között – a magyar természettudományos szaknyelv kialakulásához is.
 

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave