Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


3.2.3.1. Brassó: Johann Honter, Valentin Wagner

A brassói nyomda megindulásának évéből, 1539-ből Honter 11 kiadványáról tudunk.1 A latin grammatikákkal kapcsolatban bővebben lesz szó Molnár Gergely kolozsvári tankönyvprogramjáról, amely a különböző nehézségű fokozatok egymásra épülésén alapult. Brassóban Honter a tanulmányok szélesebb skáláját tartotta szem előtt. Borsa Gedeon megállapítása szerint szándéka
 
[…] világosan abból állott, hogy elsősorban az akkori oktatási rend alapfokához, az ún. triviumhoz (grammatika, dialektika, retorika) biztosítsa a szükséges tankönyveket. Az elsőként megjelentek közül négy kötet ezt a három stúdiumot tartalmazza egymással párhuzamosan görög és latin nyelven.2
 
A kiadványok sorrendjét illetően is megbízható egykorú információk állnak rendelkezésünkre. Borsa Gedeon Pesti Gábornak egy 1541-ben keltezett előszavából idéz, amelyet Erasmus adagiumainak brassói kiadásához írt.3 Itt jegyzem meg, hogy az előszó szerzője Caspar Pestiként nevezi meg magát, ezért a szakirodalom egy része Pesti Gáspárként hivatkozik rá. A közmegegyezés szerint azonban ennek ellenére Pesti Gáborról van szó. Pesti sorra veszi a brassói nyomda korábbi termékeit. Ennek nyomán Borsa megállapítja:
 
Az első nyomtatvány Honter görög nyelvű nyelvtana (RMK II. 14.) lehetett, amelyet a latin nyelvtan követett (RMK II. 12.). (Ez utóbbiból példányt ma nem ismerünk.) Ez tökéletesen megfelel a tankönyveken belüli fontossági sorrendnek, amelyen belül a nyelvtan vezetett. Az, hogy a görög megelőzi a latint, ugyancsak jellegzetes és általános humanista gesztus. Ezeket követhette az Arisztotelész dialektikájából és retorikájából összeállított görög nyelvű kiadás (RMK II. 15.).4
 
A görög grammatika első része a görög nyelvtan alapvető fogalmait, a második a rendhagyó igetípusokat tárgyalja.5
A brassói iskolában a tanítás az általános európai gyakorlat szerint történt. A három tagozatos iskola középső szintjén sajátították el a diákok a görög grammatika alapjait, a felső szinten már klasszikus görög auktorokat olvastak. Honter 1543-ban készített új szabályzatot.
 
E rendtartás alapanyaga a 16. század eleji nyugat-európai, főként német városi-plébániai iskolák által ismert szabvány szabályzatszövegeinek nyomán készült, alighanem tovább örökítve a korábbi brassói városi-plébániai iskola szabályait is. A szabályzat néhány pontja azonban félreérthetetlenül Honterus keze nyomát viseli magán. […] Honterusra utal […] a görög nyelv és a görög szerzők műveinek igen hangsúlyos tanulmányozásának megkövetelése.6
 
Néhány könyvészeti adat szerint 1548 körül Brassóban napvilágot látott Melanchthon görög grammatikája, de ezek nem erősíthetők meg.7
A praeceptor görög nyelvtanának első változata 1518-ban,8 kibővített tartalommal 1527-ben9 jelent meg. Az anyagot – akárcsak a mester latin grammatikáját – Joachim Camerarius is átdolgozta.10 Ez a redakció később sok kiadást megért, még a 18. században is sajtó alá került. Mivel a rendelkezésünkre álló adatok szerint a brassói példány címe a Camerariusféle átdolgozáséval azonos, elképzelhető, hogy azt nyomták újra – hacsak a könyvészeti források nem „Melanchthon művének valamelyik külföldi kiadásából és nem példány alapján” adták meg a címet, ahogyan ennek lehetőségét az RMNY szerkesztői is felvetették.
Honter halála után, 1549-ben Valentin Wagner vette át a brassói nyomda vezetését. Az általa megjelentetett görög nyelvtan első kiadása csak Szabó Károly leírásából ismert, a példány azóta elveszett.11 A kötet valójában csak két könyvet tartalmazhatott, a görög alaktan magyarázatát latinul. A harmadik könyv, a mondattan ekkor még csak ígéret volt. A három könyv együttes megjelenéséről 20 évvel későbbről van tudomásunk.
 
A kötet végén áll függelékként Trypho Grammaticus Alexandrinus kis műve – peri pathón lexeón – a szenvedő igékről. […] Trypho összeállítása a XV–XVI. század fordulóján Constantinus Lascaris nyelvtanában látott több ízben is napvilágot. Ebből lehet arra gondolni, hogy Wagner görög nyelvtana megírásánál e munkára támaszkodott.12
 
A munka 17. századi kiadásáról könyvészeti adatok tájékoztatnak, példánya nem ismert.13
Ugyancsak Wagner nyomdájában látott napvilágot Martin Ruland munkája a rendhagyó görög igékről latin magyarázatokkal. Egy adat 1554. évi megjelenést említ, de ebből példány nem maradt fenn.14 Megvan viszont az 1564. évi kiadás.
 
Feltehető, hogy [Wagner] választotta ki Martin Ruland német humanista orvos De lingua Graeca című művének első feléből ezt a részletet mintegy segédletként görög nyelvtanához.15
 
Rulandot (1532–1602) elsősorban orvosként és alkimistaként tartják számon. Olyan, 1554. évi brassói kiadást, amelyik az ő görög nyelvtanából merít, azért nehéz elképzelni, mert az eredeti munka 1556-ban jelent meg, ennél korábbi edícióról nem tudnak a bibliográfiák.16
Iulian Mihai Damian terjedelmes tanulmányt szentelt a 16. századi erdélyi görög nyelvtanoknak. Megállapítása szerint Honter és Wagner kiadványai nem annyira a német nyelvterületen, különösen a Wittenbergben kiadott, Melanchthont követő görög grammatikákkal mutatnak hasonlóságot, mint inkább az itáliai hagyománnyal. Ez Chrysoloras munkáján alapult, amit Aldus Manutius kiadása (1512) nyomán bécsi és bázeli kiadások közvetítettek.17 Damian Károlyi Péter görög nyelvtanáról nem szól.
 
1 Ecsedy V. 2001, 119.
2 Borsa 1963, 268.
3 Epitome adagiorum Graecorum et Latinorum iuxta seriem alphaberi ex Chiliadibus Eras. Roterodami ([Coronae: Honter,] 1541), RMNY 43.
4 Borsa 1963, 267.
5 Honter 1539c.
6 Mészáros 2001a, 10, 12.
7 *Philipp Melanchthon, Libellus Graecae grammaticae, adiectis tabulis flexionum quarundam (Coronae: Honter, 1548), RMNY 73.
8 Institutiones Graecae grammaticae. Accentuum exquisita ratio. Etymologia. Ex Homero, Thersyta et Chelys, cum scholiis Philippi Melanchthonis (Hagenau: Thomas Anshelm, 1518), VD16 M 3491.
9 Grammatica Graeca Philippi Melanchthonis iam denuo recognita, atque multis in locis locupletata (Hagenau: Ioannes Secerius, 1527), VD16 ZV 10665.
10 Libellus Graecae grammaticae Philippi Melanchthonis, adiectis tabulis flexionum quarundam. Quae omnia nunc multo quam ante edita fuere accuratius et perfectius, studio Ioachimi Camerarii Fabergensis (Lipsiae: Valentinus Bapst, 1548), VD16 M 3504.
11 *Valentin Wagner, Compendii grammatices Graecae libri tres (Coronae: [Wagner], 1549), RMNY 76.
12 Valentin Wagner, Compendii grammatices Graecae libri tres, (Coronae: [typ. Honter], 1569), RMNY 262.
13 *Coronae: Martin Wolfgang, 1630, RMNY 1456.
14 *Martin Ruland, Sylvula complectens eruditam et copiosam enumerationem verborum heteroclitorum, anomalorum et defectivorum in lingua Graeca (Coronae: Wagner, 1554), RMNY 104A.
15 Martin Ruland, Sylvula… (Coronae: [typ. Honter], 1564), RMNY 198.
16 De lingua Graeca, eiusque dialectis omnibus libri V, (Tiguri: Andreas és Jacobus Gesner, 1556). VD16 ZV 13433, R 3669.
17 Damian 2020.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave