Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


3.2.3.2. Kolozsvár: Károlyi Péter

Károlyi Péter görög grammatikájának első megjelenéséről csak könyvészeti adatok tudósítanak. Elképzelhető, hogy a korábban említett prozódiai összefoglalójával egy időben, 1567-ben ez a munkája is megjelent Heltai Gáspár műhelyében.1 A későbbi hivatkozásokból lehet következtetni egy 1567 és 1592 közötti kiadásra is.2
 
Az első ismert példány 1592-ből származik.
 
A főrész az alaktan, mondattan, stilisztika és verstan elemeit tartalmazza. Károlyi Péter nyelvkönyve Melanchthon Institutiones Graecae grammaticae című művének (első kiadása: Hagenau, 1518) iskolai célra készült rövid kivonata, amelyben az eredeti kiadások függelékében szereplő Tabulae conjugationum című rész lerövidítve a kérdés-felelet formába foglalt nyelvtani szabályok sorába került.3
 
Zsengellér József hívta rá fel a figyelmet, hogy a kötet végén rövid görög verstan található.4 A munkát a 17. században többször is kiadták. Az 1607. évi redakciót sokáig debreceninek tartották,5 de az újabb kutatások szerint valójában a lipcsei Grosse könyvkiadónál látott napvilágot.6 A század során még két megjelenésről lehet tudni.7
 
1 *Károlyi Péter, Elementa Graecae grammatices (Claudiopoli: Heltai, 1567), RMNY 235.
2 Károlyi Péter, Elementa Graecae grammatices (Claudiopoli: Heltai, 1567–92), RMNY 439A.
3 Károlyi Péter, Elementa Graecae grammatices in breve compendium ex prolixioribus grammaticorum praeceptis contracta (Claudiopoli: Officina Helthana, 1592), RMNY 691.
4 Zsengellér 2021, 741.
5 Debrecen: Rheda Pál, 1607, RMNY 959.
6 Bánfi 2013, 480.
7 Cibinii: Benjamin Fiebick, 1622, RMNY 1282; Leutschoviae: Laurentius Brewer, 1647, RMNY 2179.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave