Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


3.2.4. A görög nyelv elsajátításához kapcsolódó egyéb hazai kiadású nyomtatványok

A görög nyelv elsajátításával kapcsolatban a grammatikák mellett meg kell említeni azokat a hazai kiadású görög nyelvű nyomtatványokat, amelyek szorosabb vagy lazább szálakkal fűződnek a nyelvtanuláshoz. 1530 és 1580 között ilyeneket kizárólag Brassóban, Honter, majd Wagner műhelyében nyomtak. Több esetben feltételezhető, hogy milyen előképek alapján.
Többféle összeállítás látott napvilágot ókori görög vagy görögül író keresztény bölcsek mondásaiból. Ezek a nyelv- és stílusgyakorlás mellett az erkölcsi épülést is hivatottak szolgálni. Különösen fontos Nilus és Thalasius megszívlelendő gondolatainak kiadása.1
 
Az egyetlen olyan kézirat, amely Magyarországon, illetve Erdélyben látott először napvilágot eredeti nyelven, Johann Honter műhelyében jelent meg. A kéziratot Honter egy havaselvi kolostorban találta, képzett filológusként felismerte a szöveg újdonságát, és más, hasonló műfajú szövegekkel együtt maga rendezte sajtó alá.2
 
A kiadvány Brassóban 1540-ben jelent meg. Honter a kéziratot elküldte Michael Neandernek, aki 19 évvel később Bázelben kiadta, latin fordítással együtt. Beszámol róla, hogyan jutott a kézirathoz, de azt nem említi, hogy a szöveget Honter Brassóban már jóval korábban megjelentette. A későbbi kiadások (Basileae: Johannes Jacobus Grynaeus, 1569; Lipsiae: Johann Steimann, 1577; Hamburgi: Paulus Langius, 1614), majd „a világ klasszika-filológiai műhelyei ezt a kiadást ismerik editio princepsnek”.3
Brassóban 1545-ben jelenhetett meg Theognisz verses bölcs mondásainak az a gyűjteménye,4 amelynek példánya csak 1567-ből maradt fenn.5 Hasonló válogatás készült Arisztotelész, Démétriosz Phalereosz és Szosziadész,6 továbbá Nazianzoszi Szent Gergely és Menandrosz gnómáiból.7 Egyéb források is hozzáférhetővé váltak: Hésziodosz tankölteményei, a Munkák és napok és az Istenek születése,8 valamint görög irodalmi levelek latin fordítással.9 Az utóbbiról még lesz szó a világi retorikákkal kapcsolatban, a levélírás elsajátítását segítő kézikönyvek között.
Bizonyos kiadványok a teológiai képzés, a vallási szükségletek kielégítése mellett ugyancsak szolgálhatták a nyelvgyakorlást is. Valentin Wagner görög nyelvű evangélikus katekizmusa először Honternél jelenhetett meg 1544-ben,10 de példány csak az 1550. évi kiadásból ismert.11 Brassóban sajtó alá került az Erasmus nyomán készült részleges görög–latin Újszövetség-fordítás is.12
Filozófiai tárgyúak az eredeti nyelven olvasható, Platónnak és Arisztotelésznek tulajdonított írások,13 valamint egy Kebész és Epiktétosz munkáiból készített válogatás.14 A logikához és a retorikához kapcsolódó további hazai kiadású görög szövegekről a vonatkozó fejezetekben szólok.
Honter és Wagner görög nyelvű kiadványaihoz kapcsolódva hívja fel a figyelmet Monok István egy földrajzi szempontra:
 
Hogyan magyarázható […] a görög szerzők nagy száma, illetve az, hogy viszonylag sok görög szöveget adtak ki mindketten? Az iskolai görög nyelv tanítás nem magyarázat erre, inkább talán következmény. Honter, de még inkább Wagner pontosan tisztában volt olyan értelmű kivételezett helyzetükkel, hogy a Török Birodalom egyes területeivel ők, és a brassói kereskedők könnyebben tartottak kapcsolatot, mint nyugat-európai humanista barátaik. A szövegek mentése, de még inkább a keresztény hit eredeti görög forrásai érdekelték őket.15
 
1 Neilou Monakhou kefalaia, Abba Thalasziou ek tész peri agapész kai ekrateiasz kefalaión (Coronae: [Honter], 1540), RMNY 40.
2 Monok 2012, 381.
3 Uo., 382.
4 *Theognidosz Megareósz gnómai elegiakai (Koroné: [Honter], 1545), RMNY 62.
5 Koroné: [Honter], 1567, RMNY 225.
6 Arisztotelousz peri aretón, Démétriou Falereósz tón hepta szofón apofthegmata, Szosziadou tón hepta szofón hüpothékai (Coronae: [Wagner], 1555), RMNY 111.
7 Gnómai tou Grégoriou tou Theologou Episzkopou Nadziandzou…, Gnómai monosztikhoi kata sztoikheión, ek tou Menandrou… (Koroné: [Wagner], 1555), RMNY 115.
8 Hésziodou tou aszkrai, Erga kai hémerai kai Theogonia (Koroné: [Honter], 1543), RMNY 51.
9 Venustissimae quaedam Graecae epistolae, ex diversis autoribus delectae cum conversione latina (Coronae: [Wagner], 1555), RMNY 123.
10 *Katékhészisz Oualentinou tou Ouagnérou Koróneósz (Koroné: [Honter], 1544), RMNY 56.
11 [Koroné: Wagner], 1550, RMNY 82.
12 Novum Testamentum Graecae et Latinae iuxta postremam D. Erasmi Roterodami translationem, (Coronae: Wagner, 1557), RMNY 138.
13 Platónosz oroi, Arisztotelész peri koszmou (Koroné: [Honter], 1542), RMNY 46.
14 Pinaksz, Epiktétou Enkheiridion ([Koroné: Honter], 1542), RMNY 49A.
15 Monok 2013, 156.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave