Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


1.2. A hiszékeny 19. század

Akárhol és akármit is látott Naláczi József, a 19. századi szakíróknak eszükbe sem jutott kétségbe vonni a rá hivatkozó híradás hitelességét. Ferenczy Zsigmond pannonhalmi bencés szerzetes, a pozsonyi királyi akadémián a magyar nyelv és irodalom rendes tanára szakterületének áttekintésében a következőket írja:
 
1463 írt Cesinge, P. Tewrewk szerint: Meczinczei János (Janus Pannonius, máskép if. Vitéz János) pécsi püspök magyar nyelvtant, mellyről Decsi János 1598 tavaszelő 5-én Telegdy Jánoshoz intézett levelében magasztalólag emlékezik; de melly irodalmunk nem kis kárára elveszett. Lippi Zsigmond adta ki Budán „Wi grammatica” czimü munkáját, mellyet a’ nagy régiség buvár, P Thewrewk Jósef ismertetett meg.1
 
Ferenczy tíz évvel később kiadott irodalomtörténetében a Mátyás-korról szólva átveszi és tovább színezi Ponori méltatását a magyar nyelv ügyében fáradozó tudósokról:
 
Mátyás udvarában a magyar nyelv ápolását, mit elődei dicséretesen kezdettek és folytattak, legmagasb fokra emelvén, kedvelt udvari emberei, tudósai, a nemzeti nyelv mellett buzogtak; asztalánál, nem ügyelvén olasz föld szülte nejére, nem a külföldi, idegen ajku tudósokra, magyar verseket énekeltetett.2
 
A magyar nyelv művelésének dokumentumai között említi Janus Pannonius 1463-ban készített magyar nyelvtanát,
 
mellyet jelenleg, irodalmunk nem kis kárára, mély homály föd. […] Lippi Zsigmond 1490. írt magyar nyelvtant, s ki-adta Budán, ,Wi grammatica’ czim alatt. De ez is elveszett. Emlékezetbe Ponori Tewrewk József hozta.3
 
Mándy Péter, a Kantot fordító Szatmár megyei főszolgabíró a magyar nyelvről értekezve történeti visszatekintésében „nyelv tudósainkról” megállapítja:
 
[…] számosan találtatnak azok között, kik nyelvünknek természeti, és válságos előnyei földerítése fölött virrasztva még már a hajdankortól fogva jeles munkákat hagytak hátra, melyeknek eredeti forrásából sokaságukhoz képest bár parányit lehetne alkalmam meriteni, mindazáltal azok neveit – a mennyire tudomásomra jutottak – a késő kornak átadni, s ide iktatni azért is jónak láttam, hogy a kiknek idejök és módjuk leend, azoknak kintseit nálamnál mind mélyebben, mind terjedelmesebben kiaknázhassák.
Következők azok:
Erdössy vagy Sylvester János magyar nyelvtan Uj Sziget 1539.
Cesinge vagy Janus Pannonius Pétsi püspök magyar nyelvtan 1463.
Lippi Sigmond wi grammatica Budán 1491.[!] Krakkai magyar a. b. c. 1586.
Orthographia Ungarica Krakkó 1549.
Mólnár Albert magyar grammatica Hannovera 1610.4
 
Az említések nyomán Lippi Zsigmond nyelvtanának híre a Janus-grammatikával együtt Lóskay Bekény ciszterci áldozópap és főtanodai tanár tankönyvébe is bekerült:
 
Decius Barovius (1598) Cesingeről határozottan állítja, hogy magyar nyelvtant írt, s Barovius e megjegyzéséhez, melyet Bod Péter Athenasában idéz, b. Naláczy e szavakat melléklé: Én ezt a grammatikát láttam katona koromban (testőr volt) Bécsben. S mindemellett e nyelvtant Lippi Zsigmond 1490-ben írt uj magyar grammatikájával együtt mély homály borítja.5
 
A szóban forgó műveket több tankönyv is említi hasonló tartalommal.14 Békési Emil egy vitacikkében Janus Pannonius magyar grammatikáját veszi védelmébe Jancsó Benedek elutasító álláspontjával szemben. Érvei között elődeit követve hivatkozik Lippi Zsigmond nyelvtanára:
 
[…] tegyük ide még azt is, – habár csak e kevéssé ismert adatra figyelmet fordítandók is – hogy épen ugyanazon renaissance-korból egy más magyar nyelvtan-íróról is tesz említést Ferenczy Zsigm. J., Magy. irod. és tudom. története 62. l. – ezen kevéssé ismert forrásai miatt nagyobb figyelemre méltó munka.6
 
Szinnyei József írói lexikonában Lippi Zsigmond önálló szócikket kapott, még ha igen rövidet is:
 
Magyar nyelvtanát 1490-ből idézi Ponori Tewrewk József, Keresztesy József műveinek megismertetése. Pozsony, 1844. cz. munkájában. L. műve azonban ismeretlen.7
 
1 Ferenczy 1844, 26.
2 Ferenczy 1854, 59.
3 Uo., 61–62.
4 Mándy 1858, 28.
5 Lóskay 1863, 214.
6 Például: környei János, A magyar irodalom történetének vázlata. Főgymnasiumi és realiskolai ugymint magánhasználatra (Pest: Lampel Róbert, 1861), 41; A magyar irodalom ismertetése. Olvasókönyv felsőbb tanodák használatára. Harmadik kiadás. Első kötet. I. szakasz (Pest: Emich Gusztáv, 1864), 42.
7 Szinnyei 7 2230.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave