Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


3.3.6.2. Krakkótól Brassóig

A Honter-grammatika használhatóságát és népszerűségét bizonyítja a sok későbbi kiadás. Az életmű legavatottabb kutatója, Gernot Nussbächer 2001-ben megjelent összefoglalója a krakkói redakciókat tekinti át.1 Más helyen felsorolja a brassói megjelenéseket is.2 Nyilvántartásai 15 krakkói és 4 brassói teljes vagy töredékes meglévő, vagy okkal feltételezhető nyomtatványt tartalmaznak. A régebbi könyvészeti irodalomból nem veszi figyelembe azokat a tételeket, amelyekről az idők során kiderült, hogy bizonyosan tévedésnek minősíthetők vagy legalábbis erősen kétségesek. Mindazonáltal nem tartok feleslegesnek – már csak tudománytörténeti szempontból sem – egy olyan áttekintést, amelyik feltünteti valamennyi korábban felvetődött lehetőséget. (Lásd a Függelék 3. táblázatát!)
A Nussbächer által fel nem vett redakciókról a szakirodalom legnagyobbrészt meggyőzően bizonyítja, hogy valóban nem kell számolnunk velük.3 Egyetlen adatcsoporttal kapcsolatban azonban nem találkoztam olyan érvekkel, amelyek indokolnák a figyelmen kívül hagyását. Ez pedig – ha egy valaha mégis létezett kiadásra utalna – alighanem az egyik legfontosabb megjelenés lenne.
A régi lengyel bibliográfiák és irodalomtörténetek Estreicherig bezárólag megadják egy 1532-ben Vietornál megjelent kiadás címleírását, ami eltér az első ismert, Scharffenbergnél nyomtatott változattól. A legkorábbi hivatkozások a Janociana 1776-ban megjelent kötetére vonatkoznak. Ott az alábbi címleírás olvasható:
 
IOANNIS HONTERI CORONENSIS DE GRAMMATICA LIBRI DVO. Quorum prior est de octo partibus orationis, posterior de syntaxi, figuris, et ratione carminum. Adiecta est vocabulis expositio Polonica. IMPRESSI CRACOVIAE, PER HIERONYMUM VIETOREM. ANNO PARTUS VIRGINEI MDXXXII.
 
Ezt később többen idézik.4 A címleírásban az a legfeltűnőbb, hogy kiemeli a lengyel kiegészítéseket. Ez teljesen indokolt, hiszen az eredeti Honter-féle változathoz képest ez a legfontosabb különbség. Világosabb beszéd, mint Mymer fentebb említett, körmönfont célozgatása a címlapon az ajánlásban hírül adott újdonságra. A sajtó alá rendező Mymer bizonyosan jó kapcsolatban volt Vietorral is, hiszen a korábban említett háromnyelvű szótára is nála jelent meg. Ha a Honter-grammatika valóban annyira sikeres volt – amit a későbbi sok megjelenés is igazol –, egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy a nagy keresletre való tekintettel ugyanabban az évben két nyomda is kibocsássa. Ugyanez történt 1535-ben is: Ungler is és Vietor is újranyomta. Vietornál később többször is megjelent a munka. Jól ismert, már csak magyar kritikatörténeti összefüggései okán is, Vietor érdeklődése a nemzeti nyelvek iránt. Az lenne érthetetlen, ha egy lengyel párhuzamokkal ellátott latin grammatika éppen nála nem jelent volna meg, amint elkészült. Egyébként Ising is tényként kezeli, hogy Vietor már 1532-ben újranyomta Mymer átdolgozását,5 így – Nussbächerrel ellentétben – nem 15, hanem 16 krakkói kiadásról beszél. Mindezek alapján nem zárnám ki az 1532. évi Vietor-féle kiadás lehetőségét, amelyről a 18. század végéről a fentebb idézett pontos címleírás is fennmaradt.
A további kiadások közül a következő fontos változat Honter átdolgozása. Az 1538. évi Vietor-féle krakkói edíció címlapján jelenik meg először a később sokszor megismételt kitétel: „most végre a szerző által alaposan átdolgozott, a legmegfelelőbb szabályokkal és példákkal minden eddig megjelentnél bővebben kiegészített [kiadás]”.6 Ising számos példát idéz a grammatikai rész újdonságaiból, részletesen kifejti az átdolgozás körülményeire vonatkozó elképzeléseit.7 A poétikai részben a korábbiakhoz képest lényeges eltérések nincsenek. A műfajelméletben az enarrativum alcsoportjainak meghatározásánál elmaradnak a példák, Theognisz, Livius, Hésziodosz munkái.8
 
1 Nussbächer 2000, 153–156.
2 Nussbächer 1999, 22.
3 Borsa 1963, 266.
4 Ianociana 1:125; Bentkowski 1, 204; Mecherzyński 1833, 79; Jocher 1840, 74 (655c) Estreicher, 18, 259.
5 Ising 1968, 51.
6 „Nunc demum diligenter ab auctore recogniti, supra omneis quae hactenus in publicum prodierunt, editiones, optimis regulis, exemplis locupletati.”
7 Ising 1968, 51–53. Ebből a redakcióból Szentpéterváron őriznek egy példányt, ehhez nem jutottam hozzá. A következő évben ugyancsak Krakkóban, de a Scharffenberg-nyomdában készült változatból nem ismert példány. Az ezt követő, 1541. évi Scharffenberg-kiadás viszont Krakkóban megvan, elektronikus formában elérhető. Vö. Nussbächer 2003, 23.
8 Honter 1541, K2v.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave