Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


3.4.1. Források

A magyar nyelv a humán diszciplínák szakszókincsét illetően is beilleszkedett abba a már többször említett folyamatba, amelyet a népnyelvek felértékeléseként, felemelkedéseként tartanak számon.
 
A hazai irodalomelméleti gondolkodás feltárásában különösen érdekes azon korszak vizsgálata, mely során az európai retorikai és poétikai hagyomány értelmezése és művelése fokozatosan magyar nyelvűvé válik.1
 
Ez a korszak több évszázadot foglal magába. A régi magyar elméleti szaknyelvvel kapcsolatban a leggyakrabban hivatkozott forrás Szenci Molnár Albert szótára.2 Ez érthető, hiszen ez az első olyan munka, amelynek latin és magyar anyaga a teljes ábécé betűrendjében tekinthető át, jelentősen megkönnyítve a kutató dolgát. Többen foglalkoztak kifejezetten a magyar irodalomelméleti műszavakkal Szenci és a későbbi szótárak nyomán. Alapvető jelentőségű Imre Mihály összeállítása: Retorikai, irodalomelméleti címszavak Szenci Molnár Albert latin–magyar, magyar–latin szótárkiadásaiból (1604, 1611, 1621).3
Kevesebb figyelmet szenteltek azonban a korábbi hasonló műveknek, amelyek pedig ugyancsak fontos szerepet játszottak az európai terminológiai hagyomány magyarrá válásában, sokszor Szenci forrásául szolgálhattak. Olyan értelmezésre is van példa, amelyik Szenci és követői meghatározásánál pontosabban fejezi ki az adott fogalom tartalmát. Az idetartozó források jelentős része a 19–20. század fordulóján nyomtatásban is megjelent. Az egyes művek szövegközlései mellett később összefoglaló áttekintés is készült.4 A régebbi és az újabb kiadások egy része elektronikus formában is elérhető.
Ebben a fejezetben az 1530 és 1580 között keletkezett glosszákat, szójegyzékeket és szótártöredékeket tekintem át a magyar terminológiára összpontosítva. A számításba veendő források ismertetése után kiemelem a kritikatörténet számára érdekesnek bizonyuló fogalomköröket. A Függelék 8. táblázatsorozatában ezek alapján rendszerezve közlöm a kapcsolódó szóanyagot.5 Az értelmezés jellemző típusai szerint haladva hozok példákat a különféle megoldásokra. Végezetül megemlítek néhány olyan szócikket, amelyek megszívlelendő adalékul szolgálhatnak a korszak irodalmi gondolkodásához.
 
1 Maróthy 2017, 464.
2 A legfontosabb irodalom összefoglalása: Bitskey 2016, 260.
3 Imre 2009, 299–311.
4 RMGl.
5 A táblázatban szereplő, kritikatörténeti érdekű források kiadásának bibliográfiai adatait a Forrásokban közlöm, a többi hivatkozott tétel adatait a lábjegyzetekben adom meg.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave