Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


3.5.2.4. Thoraconymus Mátyás elveszett Orthographiája

A vizsgált korszak vége felé haladva a helyesírási kézikönyveket illetően szót kell ejtenünk egy olyan munkáról, amelyiknek csak a hírét és két mondatát ismerjük. A sárospataki iskola rektora, Thoraconymus Mátyás szerkesztett egy Orthographiát, ami azonban elveszett. Nem tudhatjuk, hogy megjelent-e nyomtatásban, vagy csak kéziratos másolatban használták tanítványai. Néhány sort Újfalvi Imre idéz belőle:
 
Idézném Matthias Thoraconymus, a boldog emlékezetű nagy tudós, drága tanítómesterem Orthographiájának néhány szavát, akinek a magyarországi tudós társadalom igen sokat köszönhet. Tizenkilencedik szabályában ezt mondja: A józan ész is azt követeli, hogy különböztessük meg a magánhangzókat a mássalhangzóktól és viszont. Mert amiképpen másképpen érzékeli a fül a magánhangzókat és ismét a mássalhangzókat, úgy írni is másképp kell őket, hogy olvasás közben a szem meg tudja őket különböztetni.1
 
1 Ötvös 1971, 34. Az Újfalvi által megőrzött részletre Nagy Kálozi Balázs figyelmeztetett elször: „Pedagógusképzés a debreceni főiskolban a XVI. században: II. rész. Szilvásújfalvi Imre pedagógiája”. Református Egyház 1958. 1. sz. 18.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave