Vágner Vivien

Szervezeti tudásfenntarthatóság

Etika, bizalom és szervezeti siker kapcsolata a tudásorientált szervezetek esetében

Kutatási megközelítés

A kutatási megközelítés fogalma olyan terveket és kutatási eljárásokat foglal magában, amelyek a széles körű feltételezésektől a részletes adatgyűjtési, elemzési és értelmezési módszerekig terjednek (Grover, 2015). A kutatási megközelítés a kutatási módszerek megválasztására vonatkozik, és különbséget tesz deduktív és induktív megközelítések között (Saunders–Lewis–Thornhill, 2012). A deduktív következtetés egy olyan módszer, amelyben általános előfeltevések vezetnek konkrét következtetésekhez (Rahman et al., 2023). A deduktív következtetést egy meglévő elmélet tesztelésére alkalmazzák (Hayes et al., 2019; Creswell–Creswell, 2018). A deduktív logikai modell alkalmazása során az általános alapelvekből, fogalmakból, törvényszerűségekből, történeti tapasztalatokból speciális felvetéseket, azaz hipotéziseket alakítanak ki, és ezek alapján jutnak el a gyakorlat számára hasznos értelmezésig (Szatmári, 2018). Az induktív elméletalkotás olyan logikai modell, amelyben konkrét megfigyelések alapján, a valóságból kiindulva, az ott gyűjtött adatokat elemezve általános alapelveket, elméleteket fogalmaznak meg. Az induktív kutatás során a meglévő elméletet használják a kutatási kérdések megfogalmazásához és a feltárni kívánt változók azonosításához (Newman, 2003). Az induktív kutatás a közvetlen tapasztalatokból való tanuláson alapul (Lettieri et al., 2022). Saunders és munkatársai (Saunders–Lewis–Thornhill, 2012) szerint minden megközelítésnek megvannak a maga előnyei, a megfelelő megközelítés kiválasztása a kutatási téma hangsúlyától és jellegétől függ. A kutatók rendszeresen váltanak a deduktív és induktív gondolkodás között a témájukban, miközben figyelembe veszik, mi ismert, és elmélkednek azon, amit az adatokból tapasztalnak (Amadi, 2021). Az induktív és a deduktív megközelítések kombinálása a kutatási téma mélyebb megértését eredményezi (Abdalmajid, 2022). Kutatásomban mind a deduktív, mind pedig az induktív megközelítés megvalósul.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 219 8

Gazdaság Menedzsment

A fenntarthatóság napjaink egyik legmeghatározóbb tudományos és gyakorlati témája. A fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziói széles körben kutatott területek, azonban a szervezeti tudás fenntarthatóságára mindeddig viszonylag kevés figyelem irányult. A gyors gazdasági átalakulások, a technológiai fejlődés és a folyamatos szervezeti változások hatására a tudás létrehozása mellett annak megőrzése, megosztása és hosszú távú fenntartása a szervezetek egyik stratégiai feladatává vált.

A kötet célja, hogy átfogó képet adjon a tudásfenntarthatóság elméleti alapjairól, szervezeti jelentőségéről és értelmezési kereteiről. Bemutatja a fenntarthatóság, a tudás, a tudásmenedzsment, a szervezeti tanulás és a tanulószervezet alapvető fogalmait, valamint elemzi azok kapcsolatát az etikával, a bizalommal, a vezetéssel, a szervezeti kultúrával és a szervezeti sikerrel. Kiemelt figyelmet fordít a tudásfenntarthatósághoz kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalom rendszerezésére, valamint a fogalom értelmezési lehetőségeinek bemutatására.

A könyv elméleti áttekintésre és empirikus kutatásra egyaránt épül. A kötet alapját képező, magyar és svéd szakértők bevonásával végzett empirikus kutatások eredményei hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy mely vezetői, szervezeti és kulturális tényezők támogatják a szervezeti tudás hosszú távú fennmaradását. A kötet a tudásfenntarthatóság fogalmának meghatározására vállalkozik, bemutat egy olyan modellt, amely a terület további kutatásához és gyakorlati alkalmazásához egyaránt támpontot nyújthat.

A kiadvány elsősorban a gazdálkodás- és szervezéstudomány iránt érdeklődő hallgatók, oktatók és kutatók számára készült, ugyanakkor hasznos olvasmány lehet vezetők, HR-szakemberek és mindazok számára, akik a szervezeti tudást a hosszú távú versenyképesség és a fenntartható működés meghatározó erőforrásának tekintik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vagner-szervezeti-tudasfenntarthatosag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero