3.2. Az emlékezet szolgálatában. A múltfeldolgozás két stratégiája (Edith Bruck: Ki téged így szeret, Az elveszett kenyér)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
| 1 | A tanúságtétel belső kényszeréről és „tanú” szerepének nehézségeiről Bruck beszámolt többek között a Signora Auschwitz című non-fiction művében: Edith Bruck, Signora Auschwitz: il dono della parola, Le onde 118 (Milano: La nave di Teseo, 2023). |
| 2 | Edith Bruck, Ki téged így szeret, ford. Székely Sándor (Budapest: Európa, 2021 [1959]). |
| 3 | Edith Bruck, Chi ti ama così (Venezia: Marsilio, 2015). |
| 4 | Edith Bruck, Római lakás haszonélvezettel, ford. Székely Éva (Budapest: Európa, 2021). |
| 5 | Edith Bruck, Andremo in città, Oceani 145 (Milano: La nave di Teseo, 2021 [1962]). |
| 6 | Edith Bruck, Lettera alla madre, Oceani 155 (Milano: La nave di Teseo, 2022 [1988]). |
| 7 | Edith Bruck, Nuda proprietà, Romanzi e racconti (Venezia: Marsilio, 1993). |
| 8 | Edith Bruck, L’attrice (Venezia: Marsilio, 1995). |
| 9 | Edith Bruck, Hány csillag az égen?, ford. Barna Mária (Budapest: Európa, 2015). |
| 10 | Edith Bruck, Quanta stella c’è nel cielo, Nuova biblioteca Garzanti 72 (Milano: Garzanti, 2009). |
| 11 | Edith Bruck, Az elveszett kenyér, ford. Lukácsi Margit (Budapest: Európa, 2022). |
| 12 | Edith Bruck, Il pane perduto, Oceani 117 (Milano: La nave di Teseo, 2021). |
| 13 | Bruck, Ki téged így szeret, 5. „Sono nata in un piccolo villaggio ungherese tra la Ucraina e la Slovacchia, di giovedí notte, 3 maggio del 1932. Quel giorno pioveva, mi raccontò mia madre e disse che la pioggia porta male, ma a me piace ed è sempre piacuta. Che piovesse di quella stagione era un caso, e anche la mia nascita perchè mia madre non desiderava altri figli: erano già troppi in quella casetta che stava crollando sotto il peso degli anni. Ma la gente, più povera era più figli aveva, perchè soltanto a letto ci si riparava dal freddo nei lunghi mesi invernali.”: Bruck, Chi ti ama così, 7. |
| 14 | Tomasz Majewski és Anna Zeidler-Janiszewska, szerk., Pamięć Shoah: kulturowe reprezentacje i praktyki upamiętnienia (Łódź: Wydawnictwo Officyna, 2009). |
| 15 | Agota Kristof írásművészetének gondos nyelvi elemzését többek között a következő diplomamunkában követhetjük nyomon: Djéban Landry Koffi, „L’écriture de »l’analphabétisme« dans le récit autobiographique L’analphabète d’Agota Kristof” (Université de Pau et des Pays de l’Adour, 2021), https://master2-kristof.netlify.app/. |
| 16 | Philippe Lejeune, „Az önéletírói paktum”, in Önéletírás, élettörténet, napló: válogatás Philippe Lejeune írásaiból, szerk. Z. Varga Zoltán, ford. Varga Róbert (Budapest: L’Harmattan, 2003). |
| 17 | Bruck, Az elveszett kenyér, 9. „Tanto, tanto tempo fa c’era una bambina che, al sole della primavera, con le sue treccine bionde sballonzolanti correva scalza nella polvere tiepida.”: Bruck, Il pane perduto, 11. |
| 18 | Bruck, Az elveszett kenyér, 39. „Quel nostro mondo era finito, un luogo da favola nel bene e nel male”: Bruck, Il pane perduto, 37. |
| 19 | Hanna Serkowska, „Edith Bruck, czyli »Pani Auschwitz«”, in Literatura włoska w toku. 2 (Warszawa: Uniwersytetu Warszawskiego, 2011), 37. |
| 20 | Roberto Della Rocca, „Roberto Della Rocca incontra Edith Bruck”, in Per amore della lingua: incontri con scrittori ebrei, szerk. Laura Quercioli Mincer, Nodi Letteratura 5 (Roma: Lithos, 2005), 27. |
| 21 | Bruck, Az elveszett kenyér, 126. „Ci vorebbero parole nuove, anche per raccontare Auschwitz, una lingua nuova, una lingua che ferisce meno della mia, natia”: Bruck, Il pane perduto, 106. |
| 22 | Edith Eva Eger, A döntés (Budapest: Libri, 2017). |
| 23 | Edith Eva Eger, The Choice. Embrace the Possible (London-Sydney-Auckland-Johannesburg: Rider Books, 2017). |
| 24 | Livia Bitton Jackson, Ezer évet éltem. A Holokausztba veszett gyerekkor, ford. Mészáros Tünde (Somorja: At Home Gallery, 2013). |
| 25 | Livia Bitton Jackson, I Have Lived a Thousand Years: Growing up in the Holocaust (New York: Simon Pulse, 1999). |
| 26 | Livia Bitton Jackson, A remény hídjai. Élet és a szerelem Auschwitz után, ford. Lázár Júlia (Somorja: At Home Gallery, 2014). |
| 27 | Livia Bitton Jackson, My Bridges of Hope: Searching for Life and Love after Auschwitz (New York: Simon Pulse, 2002). |
| 28 | Livia Bitton Jackson, Helló, Amerika!, ford. Mészáros Tünde (Somorja: At Home Gallery, 2014). |
| 29 | Livia Bitton Jackson, Hello, America (New York: Simon Pulse, 2006). |
| 30 | Livia Bitton Jackson trilógiájáról lásd például: Lomboš Kornélia, „Livia Bitton-Jackson trilógiája és a transzkulturalizmus”, in Transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban, szerk. Németh Zoltán és Magdalena Roguska (Nitra: Fakulta stredoeurópskych štúdií v Nitre / Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, 2018), 127–138; Louise O. Vasvári, „Emigrée Central European Jewish Women’s Holocaust Life Writing”, CLCWeb: Comparative Literature and Culture 11, sz. 1 (2009), https://doi.org/10.7771/1481-4374.1419. |