3.3. Posztemlékezeti narratívák és traumafeldolgozás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Roguska-Németh, Magdalena (2026): Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_675/#m1418mmnyt_675 (2026. 07. 21.)
Chicago
Roguska-Németh, Magdalena. 2026. Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204
(Letöltve: 2026. 07. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_675/#m1418mmnyt_675)
APA
Roguska-Németh, M. (2026). Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204.
(Letöltve: 2026. 07. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_675/#m1418mmnyt_675)
A fenti értelmezések során bemutattuk, hogy a transzkulturális szerzők milyen stratégiákkal dolgozhatják fel traumatikus múltjukat. A jelen fejezetnek az a célja, hogy feltárjuk, hogyan kezelhetik az öröklött traumákat és hogyan számolnak el őseik múltjával. A központi fogalom, amely elméleti viszonyítási pontként fog szolgálni, az úgynevezett „postmemory” kategóriája.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Roguska-Németh, Magdalena (2026): Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_676/#m1418mmnyt_676 (2026. 07. 21.)
Chicago
Roguska-Németh, Magdalena. 2026. Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204
(Letöltve: 2026. 07. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_676/#m1418mmnyt_676)
APA
Roguska-Németh, M. (2026). Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204.
(Letöltve: 2026. 07. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_676/#m1418mmnyt_676)
A „postmemory” (más szóval az utóemlékezet vagy posztemlékezet) a második generáció emlékezete, vagyis a kollektív traumát átéltek leszármazottainak az emlékezete. A kifejezést főként a holokauszt áldozatainak gyermekeivel összefüggésben használják, de utalhat olyan társadalmakra is, amelyek a történelem során valamilyen ponton kollektív traumát szenvedtek el.1 A jelenséget először Marianne Hirsch írta le,2 aki így határozta meg:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Roguska-Németh, Magdalena (2026): Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_681/#m1418mmnyt_681 (2026. 07. 21.)
Chicago
Roguska-Németh, Magdalena. 2026. Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204
(Letöltve: 2026. 07. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_681/#m1418mmnyt_681)
APA
Roguska-Németh, M. (2026). Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204.
(Letöltve: 2026. 07. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_681/#m1418mmnyt_681)
Az utóemlékezet a kulturális vagy kollektív traumát túlélők gyermekeinek a szüleik tapasztalatához fűződő viszonya, amely tapasztalatokra a leszármazottak csupán a növekedésüket végigkísérő elbeszéléseken és képeken keresztül „emlékeznek”, miközben ezek mégis olyan erősek és monumentálisak, hogy saját emlékeket is képesek generálni.3
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Roguska-Németh, Magdalena (2026): Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_682/#m1418mmnyt_682 (2026. 07. 21.)
Chicago
Roguska-Németh, Magdalena. 2026. Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204
(Letöltve: 2026. 07. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_682/#m1418mmnyt_682)
APA
Roguska-Németh, M. (2026). Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204.
(Letöltve: 2026. 07. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_682/#m1418mmnyt_682)
Az ebben a fejezetben tárgyalt regények szerzői, Sacha Batthyany és Charlotte Mendelson mindketten magyar származású emigránsok leszármazottai, akik Közép- és Kelet-Európa lakosságának egy jelentős részéhez hasonlóan a 20. században többféle, de legtöbbször politikai okok miatt kényszerültek hazájuk elhagyására. Többségük Nyugat-Európában (főként Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában) telepedett le, néhányuk később a tengerentúlra, főként az Egyesült Államokba, Kanadába és Argentínába emigrált. A szülőföld elhagyása gyakran olyan traumát eredményezett, amely mind az otthon, mind a fogadó országban szerzett élményeket meghatározta. Utólag ez a trauma gyakran kapott visszhangot az utódaik életében is, akikről kiderült, hogy képtelenek egy stabil identitást kialakítani a múlttal való elszámolás nélkül. Ráadásul egy olyan múlttal voltak kénytelenek elszámolni, amely nem volt része a tapasztalataiknak és amelyhez gyakorlatilag semmi közük sem volt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Roguska-Németh, Magdalena (2026): Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_683/#m1418mmnyt_683 (2026. 07. 21.)
Chicago
Roguska-Németh, Magdalena. 2026. Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204
(Letöltve: 2026. 07. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_683/#m1418mmnyt_683)
APA
Roguska-Németh, M. (2026). Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642204.
(Letöltve: 2026. 07. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1418mmnyt_683/#m1418mmnyt_683)
Az alábbiakban bemutatott értelmezések célja annak megállapítása, hogy egy-egy műnek a főszereplői hogyan kezelik a szüleik és nagyszüleik feldolgozatlan traumáját, illetve hogy ez milyen hatással van saját identitásépítési folyamatukra. Mindkét elemzett mű egyértelműen a posztemlékezet kérdésköréhez irányít: Sacha Batthyany regénye esetében ez közvetlenül történik, míg Charlotte Mendelson regényében csak közvetett utalásról lehet szó.
| 1 | A posztemlékezetről bővebben lásd például: Dominick LaCapra, History in Transit: Experience, Identity, Critical Theory (Ithaca, NY: Cornell University Press, 2018), https://doi.org/10.7591/9781501727467; Anna Mach, Świadkowie świadectw. Postpamięć zagłady w polskiej literaturze najnowszej, I (Toruń: Uniwersytet Mikołaja Kopernika, 2016), https://doi.org/10.12775/978-83-231-5697-0; Magdalena Saryusz-Wolska és Robert Traba, szerk., Modi memorandi: leksykon kultury pamięci, Wyd. 1 (Warszawa: Wydawn. Naukowe Scholar, 2014); Szostek et al., szerk., Od pamięci biodziedzicznej do postpamięci. |
| 2 | Marianne Hirsch két legfontosabb, a posztemlékezetről szóló munkája: Marianne Hirsch, Family Frames; Marianne Hirsch, The Generation of Postmemory: Writing and Visual Culture after the Holocaust, Gender and Culture (New York: Columbia University Press, 2012). |
| 3 | Marianne Hirsch, „Túlélő képek: holokausztfotók és az utóemlékezet munkája”, in Transznacionális politika és a holokauszt emlékezettörténete, szerk. Szász Anna Lujza és Zombory Máté (Budapest: Befejezetlen Múlt Alapítvány, 2014), 190. |