Kuczmann Miklós

Lineáris rendszerek és szabályozások Arduino UNO mikrovezérlővel


IV.2.1. A lejtőn guruló golyó dinamikus modellje

Egy lehetséges megvalósítás sematikus vázlata látható a IV.28. ábrán. A lejtő rúdja a bal oldali tengely körül forgatható egy motor segítségével. Jelen elrendezésben a motor tengelye a rúd jobb oldalán hat. A lejtőn guruló golyó helyzete a rúd tengelyénél elhelyezett távolságmérő szenzor segítségével mérhető. Tipikus szabályozási cél a golyó egyensúlyozása a szenzortól mért, előre definiált távolság megtartása mellett.
 
IV.28. ábra. A lejtőn guruló golyó rendszerének sematikus ábrája a használt jelölésekkel.
 
A lejtőn guruló golyó mozgásegyenleteit, azaz a rendszer viselkedését leíró dinamikus modellt az Euler–Lagrange-egyenlet segítségével tudjuk felírni, melynek általános alakja az alábbi:
 
(IV.59)
 
ahol és a rendszer kinetikus és potenciális energiája, jelöli a rendszer általánosított koordinátáit, és végül a rendszert meghajtó, mozgató általánosított erőket. A rendszerben jelen lévő súrlódásoktól eltekintünk. Jelen elrendezés esetén , a golyó távolságmérő szenzortól mért elmozdulása, és a lejtő vízszintessel bezárt szöge. Az ezen változókhoz rögzíthető általánosított erők pedig , hiszen a golyóra közvetlenül nem lehet erővel hatni, és a lejtőt mozgató nyomaték, ami természetesen a motortól származik.
A könnyebb követhetőség érdekében soroljuk fel az alábbi változókat. A golyó tömege , sugara és tehetetlenségi nyomatéka , a rúd tömege , hossza és tehetetlenségi nyomatéka .
A rendszer kinetikus energiája a következőképp írható fel:
 
(IV.60)
 
ahol a figyelembe vett tagok rendre az alábbiak:
  • az tömegű golyó gördülés nélküli, sebességű rúdmenti mozgásának mozgási energiája;
  • az sugarú és tehetetlenségi nyomatékú, a rúdon gördülő golyó szögsebességű forgásának mozgási energiája az összefüggésnek megfelelően;
  • a tehetetlenségi nyomatékú rúd tengely körül szögsebességgel végzett forgásának mozgási energiája;
  • a rúddal együtt, a rúdhoz távolságban rögzített és a rúd tengelye körül szögsebességgel forgó tömegű golyó mint tömegpont forgásából származó mozgási energia.
 
A golyó itt egy pingponglabda, amely gömbhéjként modellezhető a
 
(IV.61)
 
tehetetlenségi nyomatékkal.
Az tömegű és hosszúságú rúd tengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomatéka az alábbi:
 
(IV.62)
 
A rendszer potenciális energiája a golyó helyzeti energiájának és a rúd tömegközéppontjára értelmezett helyzeti energiájának az összege:
 
(IV.63)
 
Itt a nehézségi gyorsulás.
Az Euler–Lagrange-egyenletben szereplő változó szerinti deriváltak az alábbiak:
 
 
az változó szerinti deriváltak pedig a következők:
 
 
A deriváltak levezetése után az és az változóknak megfelelő Euler–Lagrange-egyenletek a következőképp írhatók:
 
 
ahonnan a második deriváltakra rendezve kapjuk az alábbi másodrendű differenciálegyenlet-rendszert:
 
(IV.64)
 
A második deriváltak átalakíthatók elsőrendű deriváltak sorozatává, ha bevezetjük az
 
 
állapotváltozókat. A (IV.64) nemlineáris másodrendű differenciálegyenlet-rendszer átírható az alábbi nemlineáris állapottér alakra, azaz a rendszer nemlineáris dinamikus modellje:
 
(IV.65)
 
Ez az egyenletrendszer kompakt, vektoriális alakban a következőképp írható fel:
 
 
ahol az állapotvektor és az gerjesztés argumentumai a nemlineáris függvényeket tartalmazó vektorfüggvénynek.
A levezetett dinamikus modell láthatóan nemlineáris, mert szerepel benne például az állapotváltozó szinusza és koszinusza, illetve az és változók négyzete, de állapotváltozók szorzata is megtalálható a modellben. A modell ebben a formájában lineáris szabályozó tervezésére nem alkalmas, de a rendszer munkaponti linearizálással linearizálható, a linearizált modellhez pedig lineáris szabályozó tervezhető. A következőkben ezt az utat járjuk.
A rendszernek jól definiált munkapontja van, amikor a golyó egy helyben a rúd mentén valahol mozdulatlanul áll, és ekkor a rúd vízszintes helyzetben van és mozdulatlan. Felírható tehát a nemlineáris rendszer munkapontban érvényes közelítő lineáris állapotegyenlete, amelyhez a következő deriváltakat kell meghatározni ():
 
(IV.66)
 
A Jacobi-mátrix elemét külön kiírjuk, mert túlságosan hosszú:
 
 
A rendszer munkapontja tehát jól definiált: tetszőleges értéket felvehet a rúd mentén, jelöli, hogy a golyó mozdulatlan, sebessége zérus értékű, továbbá és jelöli, hogy a rúd vízszintes helyzetben mozdulatlan. A munkapontban az egyensúlyozáshoz szükséges nyomaték, ami a rudat és a golyót tartja: .
Behelyettesítve ezen munkaponti értékeket a (IV.66) felírásban szereplő Jacobi-mátrixba és a vektorba, felírható a linearizált rendszer munkapontban érvényes közelítő lineáris állapotegyenlete:
 
 
Ebben a munkapontban linearizált alakban az első két egyenlet leválasztható az alábbiak szerint:
 
(IV.67)
 
azaz előáll egy olyan jelentősen egyszerűbb rendszer, amelynek két állapotváltozója a golyó munkapont körüli elmozdulása és sebessége, a bemenet pedig a rúd munkapont körüli dőlésszöge, amivel a második egyenlet szerint közvetlenül a golyó munkapont körüli gyorsulására lehet hatni. A munkapont jelentőségét szándékosan hangsúlyozzuk, hiszen a modell csak a munkapont környezetében érvényes. Ebben a modellben elegendő tehát a rúd munkapont körüli dőlésszögét irányítani, a rúd paraméterei nem is szerepelnek a (IV.67) egyenletekben. A maradék két egyenlet az alábbi:
 
 
amelyekben a fentiek alapján az irányításból ismertnek tételezhető fel, és meghatározható a végrehajtáshoz szükséges munkapont körüli nyomaték:
 
 
Ne felejtsük el azonban, hogy ez egy közelítés, ami a munkapont közelében érvényes, a rúd tartásáról pedig a munkapontra számított nyomaték gondoskodik. A nyomatékkal kapcsolatos összefüggések segítenek a megfelelő nyomatékú és egyéb paraméterű motor kiválasztásában.
A továbbiakban a változók feletti ~ jelölést az egyszerűség kedvéért elhagyjuk.
Az szög a szervomotorral változtatható, de a motor közvetlenül a szögelfordulásra hat (IV.28. ábra). Célszerű tehát az és a szögelfordulások között egy egyszerű lineáris kapcsolatot felállítani. Tegyük fel, hogy a rúd és a motor tengelyére szerelt kar is vízszintesen van, azaz esetén . Ha most a motor tengelye elfordul, akkor a tengelyére szerelt hosszúságú kar vége értékkel függőlegesen elmozdul. Ugyanennyivel mozdul el a rúd tengelytől mért távolságra lévő pontja is, ahol a rúd és a motor tengelyén lévő kar összekapcsolódik. Ebből írható, hogy
 
(IV.68)
 
A két egyenletből írható az alábbi nemlineáris kapcsolat: . Kicsiny elfordulás esetén , s így , ahonnan
 
(IV.69)
 
Felhasználva továbbá a (IV.61) tehetetlenségi nyomaték összefüggését (IV.67) az alábbiak szerint egyszerűsödik:
 
(IV.70)
 
Az
 
 
állapotváltozós leírásban tehát
 
 
A rendszer munkapont körüli viselkedése az alábbi differenciálegyenlettel is leírható:
 
(IV.71)
 
Ahogy fentebb már megjegyeztük, a beállított dőlésszög közvetlen kapcsolatban áll a golyó gyorsulásával, és konstans.
A rendszer egyszerűsített változata nagyon jó példa a két integrátort tartalmazó rendszer szabályozására, ugyanis a rendszer átviteli függvénye
 
(IV.72)
 
Az indexben szereplő P betű a plant (szakasz) szóra utal, a későbbiekben is így hivatkozunk a szabályozandó rendszer átviteli függvényére.
 

Lineáris rendszerek és szabályozások Arduino UNO mikrovezérlővel

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 238 9

A könyv a lineáris rendszerek és lineáris szabályozások témaköreit dolgozza fel azzal a céllal, hogy az elméleti ismereteket egyszerűen kivitelezhető gyakorlati problémák megoldásával támassza alá, különös hangsúlyt fektetve ezért az Arduino UNO mikrovezérlő használatára. Fontos célunk, hogy a bemutatott demonstrációs eszközök egyszerűen kivitelezhetőek legyenek, így az eredmények könnyen rekonstruálhatóak, ugyanakkor jó alapot biztosítanak a továbblépéshez, bonyolultabb berendezések építéséhez, és az elmélet helyes alkalmazásához.

Az első rész a felhasznált hardvereket és szoftvereket mutatja be. A Matlab alapvető jelentőségű rendszerek analízisében, szabályozások tervezésében, és a különféle szimulációkban. A könyvbeli példákat Matlab környezetben dolgoztuk ki. Ezek bemutatása nagyon részletes, a példák nagyban segítik az elmélet megértését. Az Arduino UNO mikrovezérlőre és a hozzá kapcsolható egyéb hardverekre egyszerűségük és kedvező áruk miatt esett a választás. A Matlab környezetben tervezett szabályozókat, illetve a méréseket ezzel a mikrovezérlővel valósítjuk meg.

Számos nagyon jó könyv létezik, amelyek a szükséges mélységben vezetik be az Olvasót a Jelek és rendszerek, illetve a Szabályozástechnika témakörökbe. Néhányat a könyv végén található irodalomjegyzékben megadunk. Szándékosan csak magyar nyelvű könyveket sorolunk itt fel, a témakör hazai és nemzetközi irodalma óriási.

A második részben a Jelek és rendszerek témakörét dolgozzuk fel, ahol az elméleti háttér mellett illusztratív példákat hozunk, melyek segítségével könnyebben érthetővé válnak a tárgyalt fogalmak és módszerek. A témában számos kiváló irodalom fellelhető, melyekre hivatkozva tömör összefoglalását adjuk a témakörnek.

A harmadik rész a Szabályozástechnika területét járja körbe, ismét csak nagyon tömören, a klasszikus PID szabályozóktól az állapottér alapú szabályozásokig mutatjuk be a módszereket. Az elméleti alapokat egy konkrét példa illusztrálja.

A negyedik rész két esettanulmányt tárgyal nagyon részletesen. Az első egy egyenáramú motor, melynek modellezését, paramétereinek méréseken alapuló identifikálását és fordulatszámának szabályozását mutatjuk be. A másik egy instabil rendszer, egy lejtőn guruló golyó stabilizálását valósítja meg. Elvégezzük a demonstrációs eszközök aprólékos matematikai modellezését, a szabályozási körök elméleti tervezését, majd gyakorlati megvalósítását.

Reményeink szerint a könyv az Olvasó segítségére lesz a lineáris rendszerek és szabályozások megismerésében, valamint gyakorlatban való alkalmazásukban. A könyv jól használható az egyetemi mérnöki és informatikus oktatásban, különösen a témakörbe vágó szakdolgozatok, diplomamunkák és a hallgatói kutatómunka területén.

A közölt mintaprogramok szabadon felhasználhatók, továbbfejleszthetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kuczmann-linearis-rendszerek-es-szabalyozasok-arduino-uno-mikrovezerlovel//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave