Kuczmann Miklós

Lineáris rendszerek és szabályozások Arduino UNO mikrovezérlővel


II.2.2.1 Időtartománybeli analízis

Egy SISO rendszer viselkedése matematikailag leírható számú elsőrendű differenciálegyenlet segítségével. Ez az ún. állapotváltozós leírás vagy állapottérmodell. Egy folytonos idejű rendszer () állapotváltozói a változók olyan minimális halmaza, amelyek a következő két tulajdonsággal bírnak:
  1. a rendszert leíró állapotváltozós leírás ismeretében az állapotváltozók és az gerjesztés időpontbeli értékéből meghatározható az állapotváltozók értéke tetszőleges időpontokban, és
  2. ugyanezen adatokból meghatározható a rendszer válaszának értéke a időpillanatban.
 
Néhány példa az állapotváltozók kiválasztására:
  • egy villamos rendszer állapotváltozója lehet a kondenzátor feszültsége, illetve a tekercs árama;
  • haladó mozgást végző mechanikai rendszer állapotváltozója lehet az elmozdulás, illetve a sebesség;
  • forgó mozgást végző mechanikai rendszer állapotváltozója lehet a szögelfordulás, illetve az szögsebesség;
  • termikus rendszer állapotváltozója a hőmérséklet;
  • hidraulikus rendszer esetében az állapotváltozó lehet a folyadékmennyiség értéke (a térfogat vagy a folyadékoszlop-magasság) stb.
 
Hangsúlyozzuk, hogy egészen különböző rendszerek hasonló struktúrájú állapotváltozós leírásra vezetnek: a folytonos idejű rendszerek állapotváltozós leírása kifejezi az állapotváltozók idő szerinti első deriváltját és a válaszjelet bármely időpillanatban az állapotváltozóknak és a gerjesztésnek ugyanezen időpontbeli értékeivel, azaz
 
 
illetve
 
 
A differenciálegyenletek az alábbi kompakt írásmódban is megadhatók:
 
(II.18)
 
ahol az állapotvektor, pedig a gerjesztés időfüggvénye. Az vektorfüggvény általában nemlineáris függvényeket tartalmaz:
 
 
A rendszer kimenete szintén megadható kompakt alakban:
 
(II.19)
 
ahol a kimeneti függvény, amely általában nemlineáris.
A könyvben számos példát találunk az állapotváltozós leírás levezetésére.
A könyvben bemutatott példák vagy eleve lineárisak, vagy a munkaponti linearizálás módszerével a munkapont környezetében lineárissá alakíthatóak.
A munkaponti linearizálás módszerének lényege, hogy meghatározzuk a nemlineáris rendszer munkapontját, vagyis azt a működési állapotot, ahol a rendszer üzemszerűen működik. Feltételezzük, hogy a rendszernek létezik munkapontja. Feltesszük továbbá, hogy ezen munkapont környezetében a jelek csak kicsit változnak, olyannyira kicsit, hogy a munkapont környezetében a nemlineáris függvények lineáris függvényekkel (az érintőkkel) közelíthetők.
Az állapotváltozók, a gerjesztés és a rendszer kimenete a munkaponti linearizálást alkalmazva az alábbi alakban írhatók fel:
 
(II.20)
 
ahol a felülvonás jelöli a munkaponti értékeket, a hullám pedig a kisjelű változásokat. Ezekkel a jelölésekkel a (II.18) nemlineáris differenciálegyenlet-rendszert úgy írhatjuk át, hogy
 
 
illetve (II.19) a következő alakot ölti:
 
 
A nemlineáris függvényeket tehát a munkaponti érték és az elsőfokú approximációk összegeként közelítjük. A parciális deriváltakból felépülő Jacobi-mátrix és a vektorok az alábbiak szerint értendők:
 
 
A mátrixelemek és a vektorok elemei nemlineáris függvények, a kisjelű közelítő tagokat a munkapont értékeit behelyettesítve kell meghatározni.
A munkaponti értékek meghatározhatók az
 
(II.21)
 
illetve az
 
(II.22)
 
nemlineáris egyenletek megoldásával.
Bevezetve az
 
(II.23)
 
jelöléseket, kapjuk a lineáris SISO rendszerekre érvényes alakot a munkapontban:
 
(II.24)
 
részletesen kiírva:
 
 
A továbbiakban a változók felett lévő jelölést elhagyjuk.
Az állapotvektor időfüggvénye – a levezetés mellőzésével – a következőképp számítható:
 
(II.25)
 
az válaszjel időfüggvénye pedig az alábbiak szerint:
 
(II.26)
 
Most rátérünk a következő rendszerjellemző leírásokra: az ugrásválaszra és az impulzusválaszra.
Ha ismerjük egy lineáris rendszer adott gerjesztéshez (az ún. vizsgálójelhez) tartozó válaszát, akkor ezen gerjesztés-válasz kapcsolat ismeretében meg tudjuk határozni a rendszer tetszőleges gerjesztéshez tartozó válaszát is. Ilyen kitüntetett vizsgálójel az egységugrásjel és a Dirac-impulzus.
Ha a rendszer bemenetére az egységugrásjelet adjuk, akkor a rendszer válasza az ún. ugrásválasz, vagy más néven átmeneti függvény lesz, melyet -vel fogunk jelölni:
 
(II.27)
 
Az ugrásválasz ismeretében tetszőleges belépő gerjesztésre meghatározható a válaszjel időfüggvénye:
 
(II.28)
 
Ha a rendszer bemenetére a Dirac-impulzust adjuk, akkor a rendszer válasza az ún. impulzusválasz, vagy más néven súlyfüggvény lesz, melyet -vel fogunk jelölni:
 
(II.29)
 
Az impulzusválasz ismeretében tetszőleges belépő gerjesztésre meghatározható a válaszjel időfüggvénye. Ez a súlyfüggvény-tétel, más néven konvolúció:
 
(II.30)
 
Az ugrásválasz és az impulzusválasz is belépőjel.
A folytonos idejű lineáris, invariáns és kauzális rendszer akkor és csakis akkor gerjesztés-válasz stabilis, ha impulzusválasza abszolút integrálható, azaz ha
 
(II.31)
 
Ennek szükséges feltétele, hogy
 
(II.32)
 
ekkor a rendszer ugrásválasza egy véges konstans értékhez tart:
 
(II.33)
 
A rendszer impulzusválasza az állapotváltozós leírás ismeretében, a (II.26) összefüggést használva, a következőképp áll elő:
 
(II.34)
 
Az ugrásválasz és az impulzusválasz közti kapcsolatot az alábbi két összefüggés írja le:
 
(II.35)
 
vagyis az impulzusválasz az ugrásválasz általánosított deriváltja.
Az állapotváltozós leírásban szereplő rendszermátrix sajátértékei fontos szerepet játszanak a stabilitás vizsgálatában. A
 
(II.36)
 
karakterisztikus polinom zérushelyei adják a sajátértéket, vagyis a polinomegyenlet megoldásai. Az mátrix az méretű egységmátrix. A rendszer aszimptotikusan stabil, ha a sajátértékek valós része negatív:
 
(II.37)
 
Az impulzusválasz és az ugrásválasz ezen sajátértékeket tartalmazzák exponenciális függvények argumentumában, formában, azaz (II.32) fennáll, vagyis a rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha aszimptotikusan stabil.
 

Lineáris rendszerek és szabályozások Arduino UNO mikrovezérlővel

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 238 9

A könyv a lineáris rendszerek és lineáris szabályozások témaköreit dolgozza fel azzal a céllal, hogy az elméleti ismereteket egyszerűen kivitelezhető gyakorlati problémák megoldásával támassza alá, különös hangsúlyt fektetve ezért az Arduino UNO mikrovezérlő használatára. Fontos célunk, hogy a bemutatott demonstrációs eszközök egyszerűen kivitelezhetőek legyenek, így az eredmények könnyen rekonstruálhatóak, ugyanakkor jó alapot biztosítanak a továbblépéshez, bonyolultabb berendezések építéséhez, és az elmélet helyes alkalmazásához.

Az első rész a felhasznált hardvereket és szoftvereket mutatja be. A Matlab alapvető jelentőségű rendszerek analízisében, szabályozások tervezésében, és a különféle szimulációkban. A könyvbeli példákat Matlab környezetben dolgoztuk ki. Ezek bemutatása nagyon részletes, a példák nagyban segítik az elmélet megértését. Az Arduino UNO mikrovezérlőre és a hozzá kapcsolható egyéb hardverekre egyszerűségük és kedvező áruk miatt esett a választás. A Matlab környezetben tervezett szabályozókat, illetve a méréseket ezzel a mikrovezérlővel valósítjuk meg.

Számos nagyon jó könyv létezik, amelyek a szükséges mélységben vezetik be az Olvasót a Jelek és rendszerek, illetve a Szabályozástechnika témakörökbe. Néhányat a könyv végén található irodalomjegyzékben megadunk. Szándékosan csak magyar nyelvű könyveket sorolunk itt fel, a témakör hazai és nemzetközi irodalma óriási.

A második részben a Jelek és rendszerek témakörét dolgozzuk fel, ahol az elméleti háttér mellett illusztratív példákat hozunk, melyek segítségével könnyebben érthetővé válnak a tárgyalt fogalmak és módszerek. A témában számos kiváló irodalom fellelhető, melyekre hivatkozva tömör összefoglalását adjuk a témakörnek.

A harmadik rész a Szabályozástechnika területét járja körbe, ismét csak nagyon tömören, a klasszikus PID szabályozóktól az állapottér alapú szabályozásokig mutatjuk be a módszereket. Az elméleti alapokat egy konkrét példa illusztrálja.

A negyedik rész két esettanulmányt tárgyal nagyon részletesen. Az első egy egyenáramú motor, melynek modellezését, paramétereinek méréseken alapuló identifikálását és fordulatszámának szabályozását mutatjuk be. A másik egy instabil rendszer, egy lejtőn guruló golyó stabilizálását valósítja meg. Elvégezzük a demonstrációs eszközök aprólékos matematikai modellezését, a szabályozási körök elméleti tervezését, majd gyakorlati megvalósítását.

Reményeink szerint a könyv az Olvasó segítségére lesz a lineáris rendszerek és szabályozások megismerésében, valamint gyakorlatban való alkalmazásukban. A könyv jól használható az egyetemi mérnöki és informatikus oktatásban, különösen a témakörbe vágó szakdolgozatok, diplomamunkák és a hallgatói kutatómunka területén.

A közölt mintaprogramok szabadon felhasználhatók, továbbfejleszthetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kuczmann-linearis-rendszerek-es-szabalyozasok-arduino-uno-mikrovezerlovel//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave