Kuczmann Miklós

Lineáris rendszerek és szabályozások Arduino UNO mikrovezérlővel


III.2. A szabályozási kör klasszikus szintézise

A PID-szabályozók tervezéséhez a Bevezető fejezet 2. ábráján látható blokkdiagramot használjuk. A szabályozandó szakasz átviteli függvényét jelöli, a szabályozó átviteli függvényét pedig . A P index a plant, a C index a controller angol nyelvű kifejezésekre utal. Folytonos idejű szabályozótervezés esetén és , mintavételes szabályozótervezéskor pedig és .
Az egyes jelek előállíthatók az átviteli függvények segítségével. Jelölje
 
(III.7)
 
a felnyitott kör átviteli függvényét (az O index az open loop kifejezésre utal). Ekkor
 
(III.8)
 
rendre a hibajel, a beavatkozó jel és a kimeneti jel Laplace-transzformáltja vagy z-transzformáltja, és jelöli a referenciajel transzformáltját. Utóbbi a zárt kör (closed loop, indexben CL) átviteli függvénye:
 
(III.9)
 
A folytonos idejű rendszer felnyitott körének átviteli függvénye általánosan a következő alakot ölti:
 
 
A számlálóban és a nevezőben első- és másodfokú tagok szerepelnek időállandókkal felírva, szorzat alakban, amelyeket a átviteli függvényben foglalunk össze, és . Az elsőfokú tagok valós zérusokból és valós pólusokból adódnak, a másodfokú tagok pedig konjugált komplex párokból. Kiemelhető a konstans (körerősítés), illetve az integrátorokat reprezentáló tag ( a kör típusszáma).
A felnyitott és zárt szabályozási kör átviteli függvényének Bode-diagramja látható a III.3. ábrán két különböző körerősítés mellett. A jobb oldalra, a nagyobb frekvenciák felé eltolt amplitúdódiagram esetében a körerősítés nagyobb. A fáziskarakterisztika csak a felnyitott kör fáziskarakterisztikáját mutatja, ami pozitív esetén nem változik.
A felnyitott kör erősítése alacsony frekvenciákon tipikusan nagyobb, a frekvencia növekedtével kisebb. A rendszer aluláteresztő jellegű viselkedést mutat. A zárt szabályozási kör amplitúdódiagramja alacsony frekvenciákon egységnyi értékhez közeli, hiszen
 
 
A zárt szabályozási kör amplitúdódiagramja magas frekvenciákon a felnyitott kör amplitúdódiagramjához közelít, hiszen
 
 
Ez a jelleg a III.3. ábrán jól nyomon követhető.
 
III.3. ábra. A felnyitott kör és a zárt kör átviteli függvényének Bode-diagramja.
 
Azt a körfrekvenciaértéket, ahol a felnyitott kör amplitúdódiagramja metszi a 0 dB tengelyt, vágási körfrekvenciának nevezzük és -vel jelöljük (cut-off frequency). Ezen a körfrekvencián a felnyitott kör erősítése egységnyi: . Ha a körerősítés nő, akkor a felnyitott kör amplitúdódiagramja felfelé csúszik, így a vágási körfrekvencia is nő. A III.3. ábrán . Figyeljük meg, hogy a zárt kör amplitúdódiagramja jelentősen megváltozott a körerősítés növelésével, erre a későbbiekben még visszatérünk. A fáziskarakterisztika elemzésére szintén visszatérünk.
A zárt szabályozási kör stabilitása kulcskérdés a szabályozótervezés során. Könyvbeli példáink mind stabil szakaszt tartalmaznak, kivéve a IV. fejezetben található második problémát, amely egy lejtőn guruló golyó stabilizálásával foglalkozik részletesen. Itt csak stabil rendszerekkel foglalkozunk.
A stabilitás vizsgálatára a Nyquist-kritériumot használhatjuk, amely egy, a tervezést segítő technikát is szolgáltat. Megjegyezzük, hogy léteznek más stabilitásvizsgálati eljárások is, de ezekkel itt nem foglalkozunk, az irodalomra hivatkozunk.
Az egyszerűsített Nyquist-kritérium stabil szakaszokra alkalmazható, s kimondja, hogy a zárt szabályozási kör stabil, ha a felnyitott kör stabil, és átviteli függvényének teljes Nyquist-diagramja a pontot nem veszi körül. Hangsúlyozzuk, hogy a zárt kör attól még lehet labilis, ha a felnyitott kör stabil.
A III.4. ábrán a III.3. ábrán látható Bode-diagramoknak megfelelő Nyquist-diagramok egy részlete látható (csak a felnyitott kör Nyquist-diagramja, mert a kritérium is azt tartalmazza). Mondanivalónk alátámasztására kinagyítottuk a pont környezetét, pontosabban az egységsugarú kör környezetét. A szinte függőleges diagramrészlet a kisebb körerősítéshez tartozik, a fektetett V betűt formázó pedig a nagyobb körerősítéshez.
 
III.4. ábra. A felnyitott kör átviteli függvényének Nyquist-diagramja felnagyítva.
 
A diagramok az origóba futnak be, vagyis ez a részlet a nagyobb körfrekvenciák tartományát mutatja, amikor az amplitúdódiagram nullához tart. Az egységsugarú körön kívül lévő diagramrészlet a Bode-diagramon a 0 dB tengely feletti részletnek felel meg, az egységsugarú körön belüli pedig a 0 dB tengely alattinak. Az egységsugarú kör és a Nyquist-diagram metszéspontja lényeges, ez felel meg a Bode-diagramon a 0 dB metszéspontnak, az vágási körfrekvencián.
A metszéspontokhoz egy-egy szöget rajzoltunk be a negatív féltengely, azaz a -os irány felől: . Ez a szög az ún. fázistartalék, és azt fejezi ki, hogy a Nyquist-diagram milyen messze van a ponttól, amit a kritérium szerint nem vehet körül. Tipikus választás a , így kellően robusztus zárt szabályozási rendszert nyerhetünk.
A fázistartalék a III.3. ábrán látható Bode-féle fázisdiagramon is felmérhető a fázistól indulva. A Bode-diagramon jól kivehető, hogy amennyiben a körerősítés nő, úgy a vágási körfrekvencia is nő, de a fázistartalék csökken, vagyis közelebb kerülünk a kritikus ponthoz. Másik lényeges pont, hogy a vágási körfrekvencia növelésével a zárt kör amplitúdódiagramja egységnél nagyobb erősítést is produkálhat ( környékén az amplitúdódiagram a 0 dB tengely felett van), ami lengéshez vezet, és a stabilitást is veszélyezteti. Ezeket a szabályozó paramétereinek hangolásakor figyelembe kell venni.
A felnyitott kör átviteli karakterisztikájának egyes szakaszai a következőkre hatnak:
  • a kisfrekvenciás tartomány menete a zárt kör statikus tulajdonságait határozza meg: alapjelkövetés, zavarójel-elnyomás;
  • a középfrekvenciás tartomány menete határozza meg a zárt kör stabilitását és dinamikus viselkedését (itt választjuk meg a fázistartalékot és a vágási körfrekvenciát);
  • a nagyfrekvenciás tartomány aluláteresztő jellegű menete a jó zajelnyomást biztosítja.
 
Az elmondott definíciókra támaszkodva lehet megfogalmazni a szabályozók tervezését segítő néhány ökölszabályt:
  • A szabályozási idő a felnyitott kör vágási körfrekvenciájával fordítottan arányos. Általában célszerű a vágási körfrekvenciát növelni, hogy a beállási idő minél kisebb legyen, azaz a szabályozás minél gyorsabb. Szabályozási időnek választhatjuk például a fentebb említett értéket ((III.6) képlet). Célszerű lehet a körerősítést növelni a vágási körfrekvencia növelése végett.
  • A beállás jellege attól függ, hogy milyen messze van a zárt rendszer a stabilitás határhelyzetétől. Ez a fázistartalékkal hozható kapcsolatba, jó kiindulás például:
  •  
  • azaz a fázistartalékot előírjuk körüli értéknek.
  • Lényeges szempont, hogy a szabályozási rendszer milyen hibával képes bizonyos típusú jeleket követni. Az típusszám növelése jó hatással van a statikus hiba csökkentésére, akárcsak a körerősítés növelése.
 
Diszkrét idejű szabályozási kör esetén a felnyitott kör átviteli függvénye a folytonos idejű átviteli függvény alapján a következőképp néz ki:
 
 
A szintézis (méretezés) célja az előírt követelményeknek megfelelő szabályozási kör kialakítása. A felnyitott kör átviteli függvényéből indulunk ki, és pólus-zérus áthelyezéseket valósítunk meg.
A klasszikus szintézis során a szabályozótervezés célja, hogy a felnyitott kör átviteli függvényét az itt leírtak szerint úgy alakítsuk ki, hogy az előírt minőségi követelmények teljesüljenek. A felnyitott kör átviteli függvénye a szakasz ismert átviteli függvényének és a tervezendő szabályozó átviteli függvényének a szorzata, . A szabályozótervezés egy lehetséges, jól bevált módja a PID-szabályozók alkalmazása.
 

Lineáris rendszerek és szabályozások Arduino UNO mikrovezérlővel

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 238 9

A könyv a lineáris rendszerek és lineáris szabályozások témaköreit dolgozza fel azzal a céllal, hogy az elméleti ismereteket egyszerűen kivitelezhető gyakorlati problémák megoldásával támassza alá, különös hangsúlyt fektetve ezért az Arduino UNO mikrovezérlő használatára. Fontos célunk, hogy a bemutatott demonstrációs eszközök egyszerűen kivitelezhetőek legyenek, így az eredmények könnyen rekonstruálhatóak, ugyanakkor jó alapot biztosítanak a továbblépéshez, bonyolultabb berendezések építéséhez, és az elmélet helyes alkalmazásához.

Az első rész a felhasznált hardvereket és szoftvereket mutatja be. A Matlab alapvető jelentőségű rendszerek analízisében, szabályozások tervezésében, és a különféle szimulációkban. A könyvbeli példákat Matlab környezetben dolgoztuk ki. Ezek bemutatása nagyon részletes, a példák nagyban segítik az elmélet megértését. Az Arduino UNO mikrovezérlőre és a hozzá kapcsolható egyéb hardverekre egyszerűségük és kedvező áruk miatt esett a választás. A Matlab környezetben tervezett szabályozókat, illetve a méréseket ezzel a mikrovezérlővel valósítjuk meg.

Számos nagyon jó könyv létezik, amelyek a szükséges mélységben vezetik be az Olvasót a Jelek és rendszerek, illetve a Szabályozástechnika témakörökbe. Néhányat a könyv végén található irodalomjegyzékben megadunk. Szándékosan csak magyar nyelvű könyveket sorolunk itt fel, a témakör hazai és nemzetközi irodalma óriási.

A második részben a Jelek és rendszerek témakörét dolgozzuk fel, ahol az elméleti háttér mellett illusztratív példákat hozunk, melyek segítségével könnyebben érthetővé válnak a tárgyalt fogalmak és módszerek. A témában számos kiváló irodalom fellelhető, melyekre hivatkozva tömör összefoglalását adjuk a témakörnek.

A harmadik rész a Szabályozástechnika területét járja körbe, ismét csak nagyon tömören, a klasszikus PID szabályozóktól az állapottér alapú szabályozásokig mutatjuk be a módszereket. Az elméleti alapokat egy konkrét példa illusztrálja.

A negyedik rész két esettanulmányt tárgyal nagyon részletesen. Az első egy egyenáramú motor, melynek modellezését, paramétereinek méréseken alapuló identifikálását és fordulatszámának szabályozását mutatjuk be. A másik egy instabil rendszer, egy lejtőn guruló golyó stabilizálását valósítja meg. Elvégezzük a demonstrációs eszközök aprólékos matematikai modellezését, a szabályozási körök elméleti tervezését, majd gyakorlati megvalósítását.

Reményeink szerint a könyv az Olvasó segítségére lesz a lineáris rendszerek és szabályozások megismerésében, valamint gyakorlatban való alkalmazásukban. A könyv jól használható az egyetemi mérnöki és informatikus oktatásban, különösen a témakörbe vágó szakdolgozatok, diplomamunkák és a hallgatói kutatómunka területén.

A közölt mintaprogramok szabadon felhasználhatók, továbbfejleszthetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kuczmann-linearis-rendszerek-es-szabalyozasok-arduino-uno-mikrovezerlovel//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave