Kuczmann Miklós

Lineáris rendszerek és szabályozások Arduino UNO mikrovezérlővel


III.2.2. Folytonos idejű PID-szabályozók mintavételes megvalósítása

Folytonos idejű szakaszmodellhez az előzőekben összefoglalt módon folytonos idejű szabályozók tervezhetők. A folytonos idejű szabályozókat itt mikrovezérlővel realizáljuk, emiatt szükség van a folytonos idejű átviteli függvény diszkrét idejű mintavételes közelítésének előállítására. Ezt illusztrálja a III.5. ábra. Az hibajelet mintavételezve kapjuk az diszkrét idejű jelsorozatot. A szabályozó kimeneti mintáit a zérusrendű tartószerv alakítja át lépcsős jellegű, folytonos idejű időfüggvénnyé. A mintavételes szabályozó differenciaegyenletét a diszkrét idejű átviteli függvényből kapjuk meg, amelynek előállítására adunk itt egy jól alkalmazható módszert.
A II.6.3. fejezetben láthattuk, hogyan lehet a II.4. fejezetben bemutatott közelítéseket alkalmazni. A következőkben a négy folytonos idejű szabályozó átviteli függvényének mintavételes közelítését részletezzük a hátratartó differenciasémát alkalmazva. A III.4. fejezetben található illusztratív példa kapcsán ezeket az eredményeket realizáljuk a mikrovezérlő programjában.
 
III.5. ábra. Folytonos idejű szabályozó mintavételes megvalósítása.
 
A P-szabályozó konstans erősítése mintavételes megvalósítás esetén megegyezik a folytonos idejű szabályozó erősítésével: , azaz
 
(III.14)
 
állítja elő a beavatkozó jelet a hibajel aktuális értéke alapján.
A PI-szabályozó átviteli függvényében az változót -re cserélve írhatjuk, hogy
 
 
Keresztbeszorozva, rövid átalakítást követően a következő differenciaegyenletet kapjuk a beavatkozó jel -adik ütembeli mintájának meghatározására:
 
(III.15)
 
ami a hibajel -adik ütembeli értéke mellett felhasználja a hibajel és a beavatkozó jel előző, -edik ütembeli értékét is. A mikrovezérlőben ezt a differenciaegyenletet kell programban megvalósítani.
A PD-szabályozó átviteli függvényében az helyettesítést elvégezve írhatjuk, hogy
 
 
ahonnan az alábbi differenciaegyenlet adódik:
 
(III.16)
 
Végül a PID-szabályozó közelítő beavatkozó jele az alábbi:
 
(III.17)
 
A IV. fejezetben a szabályozók átviteli függvényének közelítésére további módszereket is mutatunk.
Az Arduino UNO programban a mintavételezést kétféleképp lehet megvalósítani. Az egyszerűbb eset, amikor a mintavételezést a függvényben található utasítások által megszabott idő adja, ekkor a két mintavétel között eltelt idő nem feltétlenül fix, nem is mi adjuk meg előre, hanem a programfutás sebességéből kiadódik. A második esetben a mintavételi periódusidőt mi definiáljuk a megfelelő megszakítással, és az valóban periodicitást fejez ki. Emiatt tartjuk indokoltnak a kétféle jelölést ( és ).
Felmerül a kérdés, hogy mekkora értékűre lehet megválasztani a mintavételi periódusidőt, illetve hogy a programfutásból eredő időköz megfelelő vagy sem. Mindkét esetben érvényes a következő. A mintavételezés és a tartás a zárt hurokban egy , illetve értékű holtidővel közelítőleg jól leírható. Az átviteli függvénnyel leírható holtidő a felnyitott kör amplitúdókarakterisztikájára nincs hatással, a fázismenetet viszont mértékben módosítja. Ezt a módosítást a vágási körfrekvencián fázistöbbletromlásnak nevezzük:
 
(III.18)
 
Ha ez az érték kicsi, például -nál kisebb, akkor a hatása alig észrevehető, azaz
 
(III.19)
 
jó kiindulás a megfelelő periódusidő kiválasztására.
Ez az összefüggés alkalmas továbbá a függvényben található utasítások által megszabott idő ellenőrzésére is.
 

Lineáris rendszerek és szabályozások Arduino UNO mikrovezérlővel

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 238 9

A könyv a lineáris rendszerek és lineáris szabályozások témaköreit dolgozza fel azzal a céllal, hogy az elméleti ismereteket egyszerűen kivitelezhető gyakorlati problémák megoldásával támassza alá, különös hangsúlyt fektetve ezért az Arduino UNO mikrovezérlő használatára. Fontos célunk, hogy a bemutatott demonstrációs eszközök egyszerűen kivitelezhetőek legyenek, így az eredmények könnyen rekonstruálhatóak, ugyanakkor jó alapot biztosítanak a továbblépéshez, bonyolultabb berendezések építéséhez, és az elmélet helyes alkalmazásához.

Az első rész a felhasznált hardvereket és szoftvereket mutatja be. A Matlab alapvető jelentőségű rendszerek analízisében, szabályozások tervezésében, és a különféle szimulációkban. A könyvbeli példákat Matlab környezetben dolgoztuk ki. Ezek bemutatása nagyon részletes, a példák nagyban segítik az elmélet megértését. Az Arduino UNO mikrovezérlőre és a hozzá kapcsolható egyéb hardverekre egyszerűségük és kedvező áruk miatt esett a választás. A Matlab környezetben tervezett szabályozókat, illetve a méréseket ezzel a mikrovezérlővel valósítjuk meg.

Számos nagyon jó könyv létezik, amelyek a szükséges mélységben vezetik be az Olvasót a Jelek és rendszerek, illetve a Szabályozástechnika témakörökbe. Néhányat a könyv végén található irodalomjegyzékben megadunk. Szándékosan csak magyar nyelvű könyveket sorolunk itt fel, a témakör hazai és nemzetközi irodalma óriási.

A második részben a Jelek és rendszerek témakörét dolgozzuk fel, ahol az elméleti háttér mellett illusztratív példákat hozunk, melyek segítségével könnyebben érthetővé válnak a tárgyalt fogalmak és módszerek. A témában számos kiváló irodalom fellelhető, melyekre hivatkozva tömör összefoglalását adjuk a témakörnek.

A harmadik rész a Szabályozástechnika területét járja körbe, ismét csak nagyon tömören, a klasszikus PID szabályozóktól az állapottér alapú szabályozásokig mutatjuk be a módszereket. Az elméleti alapokat egy konkrét példa illusztrálja.

A negyedik rész két esettanulmányt tárgyal nagyon részletesen. Az első egy egyenáramú motor, melynek modellezését, paramétereinek méréseken alapuló identifikálását és fordulatszámának szabályozását mutatjuk be. A másik egy instabil rendszer, egy lejtőn guruló golyó stabilizálását valósítja meg. Elvégezzük a demonstrációs eszközök aprólékos matematikai modellezését, a szabályozási körök elméleti tervezését, majd gyakorlati megvalósítását.

Reményeink szerint a könyv az Olvasó segítségére lesz a lineáris rendszerek és szabályozások megismerésében, valamint gyakorlatban való alkalmazásukban. A könyv jól használható az egyetemi mérnöki és informatikus oktatásban, különösen a témakörbe vágó szakdolgozatok, diplomamunkák és a hallgatói kutatómunka területén.

A közölt mintaprogramok szabadon felhasználhatók, továbbfejleszthetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kuczmann-linearis-rendszerek-es-szabalyozasok-arduino-uno-mikrovezerlovel//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave